CURIA
rss
Az ítélkezési gyakorlat hivatkozási módja

Az ítélkezési gyakorlatnak az ECLI-n (európai esetjogi azonosító) alapuló hivatkozási módja az Európai Unió Bíróságán

 

I. Az ítélkezési gyakorlat hivatkozási módjának háttere

A Tanács kezdeményezése keretében európai esetjogi azonosító (ECLI vagy European Case Law Identifier)[1] került kidolgozásra. Ez az azonosító arra irányul, hogy egyértelműen hivatkozza mind a nemzeti, mind pedig az európai ítélkezési gyakorlatot, valamint minimális számú egységes esetjogi metaadatot határozzon meg. Az ECLI ezáltal az európai uniós ítélkezési gyakorlat kutatásának és idézésének megkönnyítését szolgálja.

Az ECLI – az „ECLI” előtagon kívül – a következő négy kötelező elemből áll:

  • az érintett bíróság szerinti tagállamnak, illetve – amennyiben az Európai Unió igazságszolgáltatási fórumairól van szó – az Európai Uniónak megfelelő kód;
  • a határozatot hozó bíróságnak megfelelő rövidítés;
  • a határozat éve;
  • legfeljebb 25 karaktert tartalmazó, betűkből és számjegyekből álló sorszám, amelyet az egyes tagállamok vagy az érintett, nemzetek feletti szintű igazságszolgáltatási fórum által meghatározott formában kell képezni. A sorszám nem tartalmazhat semmilyen írásjelet, kivéve a pontot („.”) és a kettőspontot („:”), amelyek közül az utóbbi az ECLI egyes részeit választja el egymástól.

A Tanács arra irányuló ajánlása alapján, hogy az Európai Unió Bírósága is vegyen részt az európai esetjogi azonosító rendszerben, a Bíróság az Unió igazságszolgáltatási fórumai által 1954 óta hozott valamennyi határozathoz, valamint a főtanácsnokok indítványaihoz és állásfoglalásaihoz ECLI-t rendelt.

Például a Bíróság 2005. július 12-i Schempp ítélete (C-403/03) ECLI-jének formája a következő: „EU:C:2005:446”[2].

A fenti azonosító az alábbiak szerint épül fel:

  • az „EU” azt jelzi, hogy az Unió valamely igazságszolgáltatási fóruma által hozott határozatról van szó (ha a határozatot valamely nemzeti bíróság hozta volna, e megjelölés helyett az e nemzeti bíróság szerinti tagállamnak megfelelő kód szerepelne);
  • a „C” azt jelzi, hogy e határozatot a Bíróság hozta. Ha a határozatot a Törvényszék vagy a Közszolgálati Törvényszék hozta volna, a megjelölés az előbbi esetben a „T”, az utóbbi esetben pedig az „F” lenne;
  • a „2005” azt jelzi, hogy a határozatot a 2005. év során hozták;
  • a „446” azt jelzi, hogy az említett évben ez a 446-odikként hozzárendelt ECLI.

 

II. Az ítélkezési gyakorlat hivatkozási módja

Az ítélkezési gyakorlat hivatkozásának az Európai Unió Bírósága által elfogadott módja az ECLI-azonosítónak a határozat általános elnevezésével és az ügy nyilvántartásba vételi számával való kombinálásából áll. E hivatkozási módot az Unió egyes igazságszolgáltatási fórumai 2014 első féléve során fokozatosan kezdték alkalmazni, majd azt e fórumok 2016 folyamán egymás között harmonizálták.

Így ez a hivatkozási mód:

  • megkönnyíti a bírósági határozatok áttekinthetőségét, mivel az ítélkezési gyakorlat hivatkozásai minden egyes előfordulásnál tartalmazzák a hivatkozott határozat egyértelmű azonosításához szükséges adatokat, azaz a hivatkozás minden egyes elemét;
  • nyelvi szempontból semlegesebb, mivel a hivatkozás formája minden nyelven nagyrészt megegyezik, ezáltal pedig kevesebb lefordítandó elemet tartalmaz;
  • lehetővé teszi hiperlinkek automatikus beillesztését mind a hivatkozott határozat ECLI-jére, mind pedig e határozat érintett pontjára.

 

A hivatkozás elemeinek feltüntetése az alábbiak szerint történik:

hu

 

[1] A Tanács 2011. április 29-i következtetései az európai esetjogi azonosító (European Case Law Identifier – ECLI) és a minimális számú egységes esetjogi metaadat (metadata) bevezetésére való felkérésről (HL 2011. C 127., 1. o.). Részletes ismertetés.

[2] A hivatkozás felesleges meghosszabbításának elkerülése érdekében a Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék nem használja az ECLI előtagot a határozatainak hivatkozása során.

.