CURIA
rss
Bemutatás

Mivel a Nizzai Szerződés 2003-ban különös hatáskörű törvényszékek európai uniós szintén történő létrehozásának lehetőségéről rendelkezett, az Európai Unió Tanácsa 2004. november 4-én a Közszolgálati Törvényszék felállításáról határozott, amelynek feladata az Európai Unió és annak alkalmazottai között felmerülő jogviták rendezése volt, amelyet addig az Európai Unió Törvényszéke látott el. Figyelembe véve a jogviták számának növekedését és az Európai Unió Törvényszéke előtt folyamatban lévő ügyek elbírálásának túl hosszú időtartamát, 2015-ben az uniós jogalkotó úgy döntött, hogy fokozatosan 56‑ra emeli az Európai Unió Törvényszéke bíráinak számát, és a Közszolgálati Törvényszék hatásköreit beolvasztja a Törvényszék hatáskörei közé. A Közszolgálati Törvényszék 2016. szeptember 1-jén szűnt meg.

A Közszolgálati Törvényszék hét, a Tanács által hat évre kinevezett bíróból állt, akiknek megbízatása megújítható volt, és akik a pályázati felhívást, majd egy e célból létrehozott bizottság véleményét követően kerültek kinevezésre. A bíráknak az említett bizottság javaslata alapján történő kinevezése során a Tanács ügyelt a Közszolgálati Törvényszék földrajzi szempontból kiegyensúlyozott összetételére és a nemzeti jogrendszerek lehető legszélesebb képviseletére. A Közszolgálati Törvényszék bírái három évre maguk közül választották elnöküket, aki újraválasztható volt. A Közszolgálati Törvényszék három bíróból álló tanácsban, vagy amennyiben azonban az általuk vizsgált jogi kérdés nehézsége vagy jelentősége indokolttá tette, teljes ülésben ülésezett. A hivatalvezetőt a bírák hat évre nevezték ki.

A Közszolgálati Törvényszék rendelkezett hatáskörrel az európai közszolgálati jogviták első fokon történő elbírálására, ami mintegy 150 ügyet jelentett évente a körülbelül 40 000 fős személyi állománnyal rendelkező uniós intézményekre, szervekre és hivatalokra vonatkozóan. A Közszolgálati Törvényszék által elbírált jogviták nem csak a szigorú értelemben vett munkaügyi jogvitákra vonatkoztak (díjazás, előmenetel, felvétel, fegyelmi intézkedések stb.), hanem a szociális biztonsági rendszerre is (betegség, időskor, rokkantság, munkahelyi baleset, családi támogatások stb.). A Közszolgálati Törvényszék többek között meghatározott alkalmazottakkal kapcsolatos jogviták, így az Eurojust, az Europol, az Európai Központi Bank, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatal (EUIPO) és az Európai Külügyi Szolgálat alkalmazottai vonatkozásában is hatáskörrel rendelkezett. A Közszolgálati Törvényszék által hozott határozatok ellen két hónapon belül csak jogkérdésre vonatkozóan lehetett fellebbezni az Európai Unió Törvényszékéhez, a Törvényszék által fellebbezési eljárás során hozott határozatok ellen pedig kivételes esetben felülvizsgálati eljárást lehetett indítani a Bíróság előtt.

Fennállása alatt a Közszolgálati Törvényszéken a német nemzetiségű hivatalvezetőn kívül 14 különböző tagállamokból származó, összesen 14 bíró tevékenykedett, és a Közszolgálati Törvényszék 1549 ítéletet hozott.

 

up

 

.