Language of document : ECLI:EU:C:2016:779

C‑582/14. sz. ügy

Patrick Breyer

kontra

Németországi Szövetségi Köztársaság

(a Bundesgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – Személyes adatok kezelése – 95/46/EK irányelv – A 2. cikk a) pontja – A 7. cikk f) pontja – A »személyes adatok« fogalma – Internetprotokoll‑címek – Elektronikus médiaszolgáltató által végzett tárolás – Nemzeti szabályozás, amely nem engedi meg az adatkezelő által kitűzött jogos érdek figyelembevételét”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2016. október 19.

1.        Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 95/46 irányelv – Hatály – Személyes adatok – Fogalom – Az elektronikus médiaszolgáltató által egy internetes honlap valamely személy által történő felkeresésekor rögzített dinamikus internetprotokoll‑cím – Bennfoglaltság – Feltétel – Olyan jogszerű eszközök rendelkezésre állása, amelyek alapján az elektronikus médiaszolgáltató számára lehetséges az érintett személy azonosítása az internet‑hozzáférést nyújtó szolgáltató birtokában lévő további adatok révén

(95/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, a) pont)

2.        Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 95/46 irányelv – A személyesadat‑kezelés jogszerűségének feltételei – Az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó fél jogos érdekének érvényesítése – Nemzeti szabályozás, amely nem engedi meg az elektronikus médiaszolgáltatónak a szóban forgó szolgáltatások általános működési kapacitásának garantálásához fűződő jogos érdeke figyelembevételét – Megengedhetetlenség

(95/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk, f) pont)

1.      A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46 irányelv 2. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az elektronikus médiaszolgáltató által a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett internetes honlap valamely személy által történő felkeresésekor az e szolgáltató által rögzített dinamikus internetprotokoll‑cím (IP‑cím) az említett szolgáltató tekintetében az e rendelkezés szerinti személyes adatnak minősül, amennyiben jogszerű eszközök állnak a rendelkezésére az érintett személynek az e személy internet‑hozzáférést nyújtó szolgáltatójának rendelkezésére álló további adatok révén történő azonosításához.

Ugyanis az a tény, hogy az internetes honlap felhasználója azonosításához szükséges további adatokkal nem az elektronikus médiaszolgáltató, hanem e felhasználó internet‑hozzáférést nyújtó szolgáltatója rendelkezik, nem zárja ki, hogy az elektronikus médiaszolgáltató által rögzített dinamikus IP‑címek a 95/46 irányelv 2. cikkének a) pontja szerinti személyes adatoknak minősülnek.

(vö. 44., 49. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.      A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46 irányelv 7. cikkének f) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely szerint valamely elektronikus médiaszolgáltató az e szolgáltatások valamely felhasználójára vonatkozó személyes adatokat annak hozzájárulása hiányában csak annyiban gyűjtheti és használhatja fel, amennyiben e gyűjtés és felhasználás szükséges az említett szolgáltatások e felhasználó által történő konkrét igénybevételének lehetővé tételéhez és elszámolásához, és az ugyanezen szolgáltatások általános működőképessége biztosításának célja nem indokolhatja az említett adatoknak az azok felkeresésére irányuló használat befejeztét követően történő felhasználását.

Ugyanis az említett irányelv 7. cikkének f) pontjával ellentétes az, ha valamely tagállam bizonyos kategóriákba tartozó személyes adatok tekintetében kategorikusan és általánosan kizárja ezek kezelhetőségét anélkül, hogy lehetővé tenné a szóban forgó ellentétes érdekek és jogok súlyozását az egyes esetekben. Valamely tagállam e kategóriák tekintetében nem írhatja elő végleges módon az ellentétes érdekek és jogok közötti súlyozás eredményét, anélkül hogy eltérő eredményt tenne lehetővé az adott eset sajátos körülményei okán.

(vö. 62., 64. pont és a rendelkező rész 2. pontja)