A Törvényszék (harmadik tanács) T-739/17. sz., Association européenne du charbon et du lignite (Euracoal) és társai kontra Európai Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott végzése ellen az Association européenne du charbon et du lignite (Euracoal) által 2019. február 22-én benyújtott fellebbezés
(C-172/19. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Association européenne du charbon et du lignite (Euracoal) (képviselők: W. Spieth és N. Hellermann ügyvédek)
A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Deutscher Braunkohlen-Industrie-Verein e.V., Lausitz Energie Kraftwerke AG, Mitteldeutsche Braunkohlengesellschaft mbH, eins energie in sachsen GmbH & Co. KG
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság
1. a) helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke által a T-739/17. sz. ügyben 2018. december 13-án hozott végzést;
b) nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak, és
abban az esetben, ha a Bíróság számára a per állása lehetővé teszi, a 2017. november 7-i keresetben szereplő, teljeskörűen fenntartott kérelmeknek megfelelően
semmisítse meg a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nagy tüzelőberendezések tekintetében történő meghatározásáról szóló, 2017. július 31-i (EU) 2017/1442 bizottsági végrehajtási határozatot1 abban a részében, amelyben a NOx-kibocsátásra vonatkozó (1. cikk, melléklet, 2.1.3 pont, 3. táblázat), valamint a szén és a lignit égetéséből a higany levegőbe történő kibocsátására vonatkozó (1. cikk, melléklet, 2.1.6 pont, 7. táblázat) BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szinteket (BAT-AEL-eket) megállapították és rögzítették;
másodlagosan: teljes egészében semmisítse meg a 2017/1442 bizottsági végrehajtási határozatot;
az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére;
c) ha a Bíróság számára a per állása nem teszi lehetővé az 1. b) pontban hivatkozott kérelmek érdemi elbírálását, az ügyet utalja vissza az Európai Unió Törvényszéke elé;
2. az Európai Bizottságot kötelezze a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező a következő két jogalapra hivatkozik.
Először is a Törvényszék végzése a fellebbező érdekeit hátrányosan befolyásoló eljárási szabálytalanságon (a Bíróság alapokmánya 58. cikke első bekezdése második mondatának második fordulata), valamint általános uniós jogelvek megsértésén alapul. A Törvényszék a végzésében nem tért ki a fellebbezőnek az ügy eldöntése szempontjából relevanciával bíró előterjesztésére, miszerint a kereshetőségi joga azon eljárási helyzetének megsértéséből következik, amelyet a fellebbező a keresettel megtámadott BAT-következtetések kidolgozására szolgáló mértékadó információcsere során töltött be. A fellebbező az eljárásban nemcsak ténylegesen részt vett, hanem olyan sajátos, védhető jogállással rendelkezett, amely meghatározott eljárási helyzetet biztosított számára. Ezen okok önmagukban megalapozták a fellebbező kereseti jogát. A Törvényszék végzéséből hiányzik mindennemű tartalmi vizsgálat, értékelés vagy bármely egyéb indokolás a fellebbező előterjesztésével kapcsolatban. Ez az Európai Unió Bírósága alapokmánya 53. cikkének első bekezdésével összefüggésben értelmezett 36. cikkének első mondatából és a Törvényszék eljárási szabályzatának 81. cikkéből eredő indokolási kötelezettség megsértését jelenti. Ez eljárási szabálytalanságot alapoz meg, egyúttal a hatékony bírói jogvédelemre és a meghallgatáshoz való jogra vonatkozó általános uniós jogelvek megsértését valósítja meg.
Másodszor a Törvényszék végzése sérti az uniós jogot is az alapokmány 58. cikke első bekezdése második mondatának harmadik fordulata értelmében. Végzésében a Törvényszék a fellebbező keresetét jogellenesen elfogadhatatlanként elutasítja. A Törvényszék uniós jogot sértő módon nem ismeri el, hogy a fellebbező személye tekintetében az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett minősített érintettség formájában fennállnak a kereset elfogadhatósági feltételei. A minősített érintettség és ezzel a kereshetőségi jog azon eljárási helyzetének megsértéséből következik, amelyet a fellebbező a keresettel megtámadott BAT-következtetések kidolgozására szolgáló eljárás során töltött be. A fellebbező a BAT-következtetések kidolgozására szolgáló eljárásban nemcsak ténylegesen részt vett, hanem olyan sajátos, védhető jogállással rendelkezett, amely meghatározott eljárási helyzetet biztosított számára. Így őt annyiban illeti meg kereseti jog, amennyiben az eljárási jogainak érvényesítéséről van szó. Ezeket a fellebbezőt védő eljárási garanciákat sértette meg a Bizottság a BAT-következtetések kidolgozása során, különösen azáltal, hogy megsértette a meghallgatáshoz és az eljárásban való részvételhez fűződő jogait, valamint hogy nem teljesítette a vizsgálati kötelezettségét. A kereset elfogadhatatlan keresetként való elutasítása ezért az uniós jog téves alkalmazását valósítja meg.
____________
1 HL 2017. L 212., 1. o.