T‑1/17. sz. ügy

La Mafia Franchises, SL

kontra

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala

„Európai uniós védjegy – Törlési eljárás – La Mafia SE SIENTA A LA MESA európai uniós ábrás védjegy – Feltétlen kizáró ok – Közrendbe vagy közerkölcsbe ütközés – A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja (jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontja)”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kilencedik tanács), 2018. március 15.

1.      Európai uniós védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszék hatásköre – A tényállásnak az első alkalommal előtte felhozott bizonyítékokat figyelembe vevő, újbóli vizsgálata – Kizártság

(207/2009 tanácsi rendelet, 65. cikk)

2.      Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – A közrendbe vagy a közerkölcsbe ütköző védjegyek – A megjelölés érintett vásárlóközönség általi észlelése alapján történő vizsgálat – Átlagos érzékenységi és toleranciaküszöbbel rendelkező, észszerűen gondolkodó személy

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, f) pont)

3.      Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – A közrendbe vagy a közerkölcsbe ütköző védjegyek – La Mafia SE SIENTA A LA MESA ábrás védjegy

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, f) pont)

4.      Európai uniós védjegy – Az EUIPO határozatai – Jogszerűség – Az EUIPO korábbi döntéshozatali gyakorlata – A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve – Hatás hiánya

(207/2009 tanácsi rendelet)

5.      Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Valamely megjelölés lajstromozhatóságának értékelése – Kizárólag az uniós szabályozás figyelembevétele – A nemzeti hatóságok által hozott, az uniós fórumokat nem kötő határozatok

(207/2009 tanácsi rendelet)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 16. pont)

2.      Az európai uniós védjegyről szóló 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjában foglalt feltétlen kizáró ok alapját képező közérdek az, hogy ne legyenek lajstromozhatók olyan megjelölések, amelyek – az Unió területén való használatuk esetén – sérthetik a közrendet vagy a közerkölcsöt. Valamely védjegy európai uniós védjegyként történő lajstromozása többek között akkor ütközik ebbe a feltétlen kizáró okba, ha az rendkívül sértő.

E kizáró ok fennállásának értékelése során nem lehet alapul venni az érintett közönség azon részének érzékelését, amely semmin nem ütközik meg, és a közönség azon részének érzékelését sem, amely nagyon könnyen megbotránkozik, hanem ezt az értékelést egy olyan észszerűen gondolkodó személy szempontjai alapján kell elvégezni, aki átlagos érzékenységi és toleranciaküszöbbel rendelkezik.

Az említett kizáró ok vizsgálata során egyébiránt az érintett közönséget nem lehet arra a közönségre korlátozni, amely a védjegybejelentésben szereplő áruk és szolgáltatások közvetlen címzettje. Figyelembe kell ugyanis venni azt a tényt, hogy az e kizáró okkal érintett megjelölések nemcsak azt a közönséget botránkoztatják meg, amely a megjelöléssel jelölt áruk és szolgáltatások címzettje, hanem azokat a további személyeket is, akik anélkül, hogy az említett áruk és szolgáltatások iránt érdeklődének, azokkal a mindennapok során véletlenül találkoznak.

Arra is emlékeztetni kell, hogy az Unió területén lévő érintett közönség a meghatározásánál fogva valamely tagállam területén van, és a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközőként érzékelhető megjelölések többek között nyelvi, történelmi, társadalmi vagy kulturális okokból nem minden tagállamban azonosak.

Ebből következően az említett feltétlen kizáró ok alkalmazásához az Unió összes tagállamának közös körülményeit éppúgy figyelembe kell venni, mint az egyes tagállamok azon sajátos körülményeit, amelyek az e tagállamok területén lévő érintett közönség felfogását befolyásolhatják.

A különösen megbotránkoztató vagy sértő megjelölést a közrendbe, illetve a közerkölcsbe ütközőnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy azt milyen árukra vagy szolgáltatásokra lajstromozták. A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése összes pontjának elolvasásából az tűnik ki, hogy azok a szóban forgó védjegy benne rejlő tulajdonságaira, és nem a védjegy lajstromozását kérő személy magatartásával kapcsolatos körülményekre utalnak.

(lásd: 25–29., 40. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 30–48. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 49. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 50. pont)