A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (kilencedik tanács)
2018. július 11.(*)
„Előzetes döntéshozatal – 1999/5/EK irányelv – A rádióberendezések és a távközlési végberendezések megfelelőségének kölcsönös elismerése – Létező harmonizált szabványok – Annak szükségessége, hogy a gyártó valamely bejelentett szervhez forduljon – Valamely bejelentett szerv azonosítószámának feltüntetése”
A C‑192/17. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Consiglio di Stato (államtanács, Olaszország) a Bírósághoz 2017. április 13‑án érkezett, 2017. február 23‑i határozatával terjesztett elő
a COBRA SpA
és
a Ministero dello Sviluppo economico
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (kilencedik tanács),
tagjai: C. Vajda tanácselnök (előadó), K. Jürimäe és C. Lycourgos bírák,
főtanácsnok: J. Kokott,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Garofoli avvocato dello Stato,
– az Európai Bizottság képviseletében G. Gattinara és D. Kukovec, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2009. június 18‑i 596/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2009. L 188., 14. o.) módosított, a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9‑i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1999. L 91., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 23. kötet, 254. o.; a továbbiakban: 1999/5 irányelv) értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a COBRA SpA és a Ministero dello Sviluppo economico (gazdaságfejlesztési minisztérium, a továbbiakban: MISE) között annak tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, hogy a COBRA által gyártott készülékekről és azok csomagolásáról hiányzott a bejelentett szerv azonosítószáma.
Jogi háttér
Az uniós jog
3 Az 1999/5 irányelvet 2016. június 13‑i hatállyal a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16‑i 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 153., 62. o.) hatályon kívül helyezte, és annak helyébe lépett. Tekintettel az alapeljárás tényállása megvalósulásának időpontjára, a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmet mindazonáltal az 1999/5 irányelvre tekintettel kell vizsgálni.
4 Az 1999/5 irányelv (14), (27) és (32) preambulumbekezdése kimondta:
„(14) mivel figyelmet kell fordítani arra, hogy a rádióberendezések és a távközlő végberendezések ne jelentsenek egyébként elkerülhető veszélyt az egészségre;
[…]
(27) mivel közérdek, hogy a rádióberendezések és a távközlő végberendezések tervezése és gyártása terén európai szinten harmonizált szabványok jöjjenek létre; mivel az ilyen harmonizált szabványok tiszteletben tartása azt a vélelmet szolgáltatja, hogy a berendezések megfelelnek az alapvető követelményeknek; mivel más eszközökkel is igazolható az alapvető követelményeknek való megfelelés;
[…]
(32) mivel engedélyezni kell az alapvető vonatkozó követelményeknek megfelelő rádióberendezések és távközlő végberendezések szabad forgalmazását; mivel lehetővé kell tenni, hogy e berendezéseket a rendeltetésüknek megfelelően helyezzék üzembe; mivel az üzembe helyezésüket a rádióspektrum használatára és az érintett szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedélyekhez lehet kötni.”
5 Ezen irányelv „Alkalmazási kör és cél” című 1. cikkének (1) bekezdése előírta:
„Ez az irányelv szabályozási keretet teremt a rádióberendezések és távközlő végberendezések Közösségben történő forgalomba hozatala, szabad mozgása és üzembe helyezése számára.”
6 Az említett irányelv „Fogalommeghatározások” című 2. cikke ekképp rendelkezett:
„Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következő meghatározások érvényesek:
[…]
c) »rádióberendezés«: olyan távközlési termék vagy egy termék lényeges alkotórésze, amely földfelszíni vagy műholdas távközlés céljára kiosztott spektrum felhasználásával képes rádióhullámok adása, illetve vétele útján távközlésre;
[…]
h) »harmonizált szabvány«: olyan műszaki előírás, amelyet egy elismert szabványügyi szerv fogadott el a Bizottság által adott meghatalmazás keretében a [műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22‑i 98/34/EK európai parlament és tanács irányelvvel (HL 1998 L 204., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet 20. kötet 337. o.)] létrehozott eljárásoknak megfelelően egy európai követelmény kidolgozása érdekében, amelynek betartása nem kötelező.”
7 Ugyanezen irányelv „Alapvető követelmények” című 3. cikkének (1) bekezdése kimondta:
„(1) A következő alapvető követelményeket kell alkalmazni valamennyi készülékre vonatkozóan:
a) a felhasználó és más személyek egészségének és biztonságának a védelme, beleértve [a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról 1973. február 19‑i 73/23/EGK irányelvben (HL 1973. L 77., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 1. kötet, 261. o.)] szereplő biztonsági követelményekre vonatkozó célkitűzéseket is, de feszültségkorlátozás nélkül;
b) [az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3‑i 89/336/EGK irányelvben (HL 1989. L 139., 19. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 9. kötet, 481. o.)] szereplő elektromágneses megfelelőségre vonatkozó védelmi követelmények.”
8 Az 1999/5 irányelv „Harmonizált szabványok” című 5. cikkének (1) bekezdése előírta:
„Ha egy készülék megfelel annak a vonatkozó harmonizált szabványnak vagy részszabványnak, amelynek a hivatkozási számait közzétették az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, a tagállamok feltételezik, hogy a készülék megfelel a 3. cikkben említett harmonizált szabványok vagy részszabványok hatálya alá tartozó alapvető követelményeknek.”
9 Ezen irányelv „Üzembe helyezés és összekapcsolási jog” című 7. cikkének (1) bekezdése ekképp rendelkezett:
„A tagállamok lehetővé teszik a készülék rendeltetésszerű üzembe helyezését, amennyiben az megfelel a 3. cikkben meghatározott alapvető követelményeknek és ezen irányelv egyéb vonatkozó rendelkezéseinek.”
10 Az említett irányelv „Megfelelőségértékelési eljárás” című 10. cikke kimondta:
„(1) Az e cikkben meghatározott megfelelőségértékelési eljárásokat arra alkalmazzák, hogy igazolják a készülék 3. cikkben szereplő vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelését.
[…]
(3) Azok a távközlő végberendezések, amelyek nem veszik igénybe a földi/műholdas távközlés rendelkezésére bocsátott spektrumot, valamint a rádióberendezések vevőegységei a gyártó választása alapján a II., IV. vagy V. mellékletben leírt eljárások valamelyikének a hatálya alá tartoznak.
(4) Ha egy gyártó az 5. cikk (1) bekezdésében említett harmonizált szabványokat alkalmazta, a 3. cikk hatálya alá nem tartozó rádióberendezések a gyártó választása alapján a III., IV. vagy V. mellékletben meghatározott eljárások valamelyikének a hatálya alá tartoznak.
(5) Ha egy gyártó nem vagy csak részben alkalmazta az 5. cikk (1) bekezdésében említett harmonizált szabványokat, a 3. cikk hatálya alá nem tartozó rádióberendezések a gyártó választása alapján a IV. vagy V. mellékletben leírt eljárások valamelyikének a hatálya alá tartoznak.
[…]”
11 Ugyanezen irányelv „Bejelentett szervek és felügyeleti hatóságok” című 11. cikke értelmében:
„(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot azokról a szervekről, amelyeket a 10. cikkben említett vonatkozó feladatok ellátására kijelöltek. A tagállamok a kijelölésre szánt szervek meghatározásakor a VI. mellékletben megállapított kritériumokat alkalmazzák.
(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot azokról a hatóságokról, amelyek területükön az ezen irányelv megvalósításával kapcsolatos felügyeleti feladatok ellátására jöttek létre.
[…]”
12 Az 1999/5 irányelv „CE‑jelölés” című 12. cikkének (1) bekezdése előírta:
„Az összes vonatkozó alapvető követelménynek megfelelő berendezés a VII. mellékletben szereplő CE‑jelölést viseli. A jelölés a gyártó, annak a Közösségben letelepedett meghatalmazottja vagy a készülék forgalomba hozatalaláért felelős személy felelősségére kerül a készülékre.
A III., IV. vagy V. mellékletben meghatározott eljárások alkalmazása esetén a jelölést kiegészíti a 11. cikk (1) bekezdésében említett bejelentett szerv azonosító száma. Emellett a rádióberendezéseken szerepel a berendezéscsoport azonosítója is, amennyiben kijelöltek ilyent. Egyéb jelölések úgy helyezhetők el a berendezésen, hogy a CE‑jelölés láthatósága és olvashatósága ne csökkenjen.”
13 Ezen irányelvnek a 10. cikk (4) bekezdésében említett megfelelőségértékelési eljárás (Belső gyártásellenőrzés, valamint egyedi készülékvizsgálatok) című III. melléklete ekképp rendelkezett:
„Ez a melléklet a következő kiegészítő követelményekkel kibővített II. mellékletet tartalmazza:
A gyártónak vagy a gyártó nevében valamennyi készüléktípusra vonatkozóan végre kell hajtani minden alapvető rádióvizsgálati sorozatot. A gyártó által kiválasztott bejelentett szerv felelőssége az alapvetőnek minősülő vizsgálatsorozatok meghatározása, kivéve ha a vizsgálatsorozatokat harmonizált szabványokban határozzák meg. A bejelentett szervnek figyelembe kell vennie az együttesen eljáró bejelentett szervek korábbi döntéseit.
A gyártónak vagy a gyártó Közösségben letelepedett meghatalmazottjának, illetve a készülék forgalomba hozataláért felelős személynek ki kell jelentenie, hogy a vizsgálatokat elvégezték, és hogy a készülék megfelel az alapvető követelményeknek, továbbá a készüléket a gyártás folyamán el kell látniuk a bejelentett szerv azonosítószámával.”
14 Az említett irányelvnek a 12. cikk (1) bekezdésében említett berendezések jelölésére vonatkozó VII. melléklete 3. pontja értelmében a „CE‑jelölést” a terméken vagy annak adattábláján kell elhelyezni. Emellett a jelölést a csomagoláson, ha van ilyen, továbbá a kísérőokmányokon is el kell helyezni.
Az olasz jog
15 A 2001. május 9‑i decreto legislativo n. 269 – Attuazione della direttiva 1999/5/EK riguardante le apparecchiature radio, le apparecchiature terminali di telecomunicazione ed il reciproco riconoscimento della loro conformità‑nak (a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló 1999/5/EK irányelv végrehajtására vonatkozó 269/2001 törvényerejű rendelet; a GURI 2001. július 7‑i 156. számának rendes melléklete; a továbbiakban: 269/2001 törvényerejű rendelet) az alapügy tényállása megvalósulásának idején hatályos változata 11. cikke (3) bekezdése előírta, hogy: „[a]zok a távközlő végberendezések, amelyek nem veszik igénybe a földi és a műholdas távközlés rendelkezésére bocsátott spektrumot, valamint a rádióberendezések vevőegységei a gyártó választása alapján az e rendelet II., IV. vagy V. mellékletben leírt megfelelőségértékelési eljárások valamelyikének a hatálya alá tartoznak”.
16 E törvényerejű rendelet 11. cikkének (4) bekezdése értelmében: „[h]a egy gyártó az 5. cikk (1) bekezdésében említett harmonizált szabványokat alkalmazta, a 3. cikk hatálya alá nem tartozó rádióberendezések a gyártó választása alapján az e rendelet III., IV. vagy V. mellékletben meghatározott eljárások valamelyikének a hatálya alá tartoznak”.
17 Az említett törvényerejű rendelet 13. cikke úgy rendelkezett, hogy „[a] 3. cikkben meghatározott összes vonatkozó alapvető követelménynek megfelelő berendezés a VII. mellékletben szereplő »CE‑jelölést« viseli. A jelölés a gyártó, annak az Európai Unióban letelepedett meghatalmazottja vagy a készülék forgalomba hozataláért felelős személy felelősségére kerül a készülékre. Az e rendelet III., IV. vagy V. mellékletében meghatározott eljárások alkalmazása esetén a jelölést kiegészíti a 12. cikk (1) bekezdésében említett bejelentett szerv azonosítószáma.”
18 Ugyanezen törvényerejű rendelet III. melléklete előírta, hogy a „gyártónak vagy a gyártó megbízásából valamennyi készüléktípusra vonatkozóan végre kell hajtani az alapvető rádióvizsgálatokat. A gyártó által kiválasztott bejelentett szerv felelőssége az alapvetőnek minősülő vizsgálatok meghatározása, kivéve ha a vizsgálatokat harmonizált szabványokban határozzák meg”.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
19 A COBRA a szórakoztató elektronikai ágazatban tevékenységet folytató vállalkozás, amely Pascal védjeggyel egy olyan, házi használatra szánt adókészüléket forgalmaz, amelyet valamely audio‑ vagy videóforrás közelébe helyezve fogja e forrás jelét, és azt hallgatás vagy nézés céljából egy legfeljebb 100 méter távolságra lévő televíziós készülékhez továbbítja. E továbbítás a rádióhullámok tartományát használja, tehát rádiófrekvencián történő adásnak minősül.
20 Olaszországban a MISE rendelkezik hatáskörrel az ilyen jellegű készülékek ellenőrzésére. Egy 2011. május 18‑án lefolytatott ellenőrzés során megállapításra került, hogy a nagyközönségnek értékesítésre szánt e védjeggyel ellátott készülékek példányaira nem nyomtatták rá az 1999/5 irányelv értelmében vett bejelentett szerv azonosítószámát, az sem a készüléken, sem a csomagolásán, hanem csak a készülékkel együtt adott használati utasításon szerepelt.
21 Mivel a MISE úgy ítélte meg, hogy ezt a számot fel kell tüntetni a készüléken az 1999/5 irányelv és az olasz jogba azt átültető 269/2001. sz. törvényerejű rendelet által előírt követelmények tiszteletben tartása érdekében, a szabálytalannak tekintett termékeket közigazgatási lefoglalás alá vette, és szankciót szabott ki a COBRA‑val szemben. Ezenfelül 2011. június 22‑i határozatában elrendelte e társasággal szemben, hogy tegye megfelelővé a lefoglalt készülékeket, illetve azokat, amelyeket már forgalomba hozott az olasz piacon.
22 A COBRA keresetet nyújtott be e határozattal szemben a Tribunale amministrativo regionale per il Lazióhoz (Lazio tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország) arra hivatkozva, hogy e határozat az 1999/5 irányelv, és különösen annak III. melléklete második bekezdése téves értelmezésén alapul. E bíróság elutasította a keresetet, és megállapította, hogy az 1999/5 irányelv és a 269/2001. sz. törvényerejű rendelet kötelezővé teszi a szóban forgó Pascal készülékeken a megfelelőségi vizsgálat pontosságáért felelős bejelentett szerv feltüntetését. A COBRA ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Consiglio di Statóhoz (államtanács, Olaszország), amely előtt újból arra hivatkozott, hogy a szóban forgó határozat nem egyeztethető össze az 1999/5 irányelvvel.
23 A Consiglio di Stato (államtanács) megállapította, hogy az érintett készülékek az 1999/5 irányelv alkalmazási körébe tartoznak azon okból, hogy az ezen irányelv 10. cikkének (4) bekezdése értelmében vett rádióberendezések. E bíróság kiemeli, hogy az említett irányelv 5. cikke értelmében az ezen irányelv 3. cikkében szereplő alapvető követelményeket teljesítettnek kell vélelmezni a harmonizált szabványoknak megfelelő termékek tekintetében. Azt is megállapította, hogy láthatóan inkoherencia van az 1999/5 irányelvben a rádióberendezéseknek az ezen irányelv 3. cikkében szereplő alapvető követelményeknek való megfelelését illetően. Az említett irányelv 12. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a valamennyi alapvető követelménynek megfelelő készülékek az ezen irányelv VII. mellékletében előírt „CE” megfelelőségi jelölést viselik, az említett rendelkezés azonban azt is előírja, hogy – amennyiben az ugyanezen irányelv III. mellékletében előírt eljárás kerül alkalmazásra – e jelölés mellett a bejelentett szerv azonosítószámát is fel kell tüntetni. Ezzel szemben a Consiglio di Stato (államtanács) szerint e III. mellékletből az következik, hogy ha az elvégzendő rádióvizsgálati sorozatokat harmonizált szabványokban határozták meg, nem szükséges, hogy a „CE‑jelölés” mellett feltüntessék a bejelentett szerv azonosítószámát is.
24 A Consiglio di Stato (államtanács) úgy ítéli meg, hogy illogikus, és ellentétes az arányosság és a megfelelőség elvével a bejelentett szerv beavatkozásának kötelezővé tétele, ha léteznek harmonizált szabványok európai szinten. Ezt a megközelítést a Bizottságnak az 1999/5 irányelv értelmezésére vonatkozó magyarázó megjegyzése is alátámasztja, amelynek értelmében, ha a rádiókészülék tekintetében harmonizált szabványok tartalmazzák az alapvető műszaki vizsgálatokat, az ezeknek megfelelő gyártó nem köteles feltüntetni a terméken valamely bejelentett szerv azonosítószámát.
25 E körülmények között a Consiglio di Stato (államtanács) az eljárását felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:
„1) Úgy kell‑e értelmezni az [1999/5] irányelvet, hogy az elvégzendő alapvető rádióvizsgálat‑sorozatokat meghatározó harmonizált szabványok fennállása esetén a III. melléklet második bekezdésében előírt eljárást alkalmazó gyártónak bejelentett szervhez kell fordulnia, tehát a (szóban forgó irányelvben meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelőséget tanúsító) CE‑jelölés mellett a bejelentett szerv azonosítószámát kell szerepeltetnie?
2) A fenti 1) kérdésre adott igenlő válasz esetén, a gyártó az [1999/5] irányelvben meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelőséget tanúsító CE‑jelölés mellett köteles‑e feltüntetni a bejelentett szerv azonosítószámát az elvégzendő alapvető rádióvizsgálat‑sorozatokat meghatározó harmonizált szabványok fennállása esetén a III. melléklet második bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazását követően, miután egyébként önkéntesen bejelentett szervet vett igénybe és azt felkérte a fent említett vizsgálatok listájának megerősítésére?
3) A fenti 2) kérdésre adott igenlő válasz esetén a gyártó köteles‑e feltüntetni a szerv azonosítószámát a terméken és annak csomagolásán is az elvégzendő alapvető rádióvizsgálat‑sorozatokat meghatározó harmonizált szabványok fennállása esetén a[z 1999/5 irányelv III. mellékletének] második bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazását követően, miután önkéntesen a termékhez mellékelte a felkért szerv azonosítószámát azt követően, hogy egyébként bejelentett szervet önkéntesen vett igénybe, és azt felkérte a fent említett vizsgálatok listájának megerősítésére?
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Előzetes észrevételek
26 Először is meg kell állapítani, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból nem tűnik ki, hogy az alapügy felperese milyen eljárást folytatott le annak értékelése céljából, hogy a szóban forgó készülék megfelel‑e az 1999/5 irányelv 3. cikkében szereplő alapvető követelményeknek. A kérdést előterjesztő bíróság második kérdése mindazonáltal azon az előfeltevésen alapul, hogy a gyártó valamely bejelentett szervhez fordult, de kizárólag abból a célból, hogy megerősítse a harmonizált szabványok keretében elvégzendő rádióvizsgálati sorozatok jegyzékét. A kérdést előterjesztő bíróság számára tehát ezen előfeltevés alapján kell választ adni, és e bíróságra hagyni annak vizsgálatát, hogy pontos‑e ez az előfeltevés.
27 Másodsorban meg kell állapítani, hogy az 1999/5 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében ezt az irányelvet a 2. cikkének c) pontjában meghatározott rádióberendezésekre kell alkalmazni. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a szóban forgó készülék az ez utóbbi rendelkezés értelmében vett rádióberendezés.
Az első kérdésről
28 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni az 1995/5 irányelv 12. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, hogy a rádiókészülék gyártója, amikor az ezen irányelv III. mellékletének második bekezdésében előírt eljárást alkalmazza, és harmonizált szabványokat alkalmaz az e bekezdésben szereplő vizsgálati sorozatok meghatározásának céljából, köteles az említett irányelv 11. cikkének (1) bekezdése szerinti bejelentett szervhez fordulni, következésképpen a „CE‑jelölés” mellett fel kell tüntetnie e szerv azonosítószámát is.
29 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (2000. szeptember 19‑i Németország kontra Bizottság ítélet, C‑156/98, EU:C:2000:467, 50. pont; 2011. október 25‑i eDate Advertising és társai ítélet, C‑509/09 és C‑161/10, EU:C:2011:685, 54. pont; 2017. július 26‑i Jafari ítélet, C‑646/16, EU:C:2017:586, 73. pont).
30 E tekintetben az 1999/5 irányelv 12. cikke (1) bekezdése második albekezdésének megfogalmazása már önmagában arra enged következtetni, hogy a „CE‑jelölés” valamely rádiókészüléken való feltüntetéséhez az szükséges, hogy e jelölést az ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdése szerinti bejelentett szerv azonosítószáma kísérje az említett irányelv III. mellékletében szereplő megfelelőségértékelési eljárás alkalmazása esetén.
31 Mindazonáltal, tekintettel az e 12. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében az e III. mellékletben szereplő, megfelelőségértékelési eljárásra történő utalásra, e rendelkezés szó szerinti értelmezésének céljából az említett III. melléklet megfogalmazására kell utalni.
32 E tekintetben a szóban forgó melléklet – amelyre az említett 12. cikk (1) bekezdésének második albekezdése utal – megfogalmazásából az következik, hogy nem minden körülmények között kell valamely bejelentett szervnek beavatkoznia az e mellékletben előírt eljárásba.
33 Ugyanis, először is, e vizsgálati eljárás keretében az alapvető rádióvizsgálati sorozatokat maga „a gyártó” végzi el, illetve a „gyártó nevében” végzik el azt. Másodsorban, e melléklet úgy rendelkezik, hogy „a gyártó által kiválasztott bejelentett szerv felelőssége az alapvetőnek minősülő vizsgálatsorozatok meghatározása, kivéve ha a vizsgálatsorozatokat harmonizált szabványokban határozzák meg”.
34 Ily módon az 1999/5 irányelv III. mellékletének megfogalmazásából az következik, hogy valamely készülék alapvető követelményeknek való megfelelését – amely követelmények ezen irányelv 10. cikkének (1) bekezdése szerint az említett irányelv 3. cikkében szereplő követelmények – maga a gyártó is megállapíthatja, ha elvégzett minden, a harmonizált szabványokban meghatározott alapvető rádióvizsgálati sorozatot. Következésképpen kizárólag e melléklet megfogalmazása szerint ez az értékelési eljárás nem követeli meg minden körülmények között valamely bejelentett szervezet beavatkozását, sem az alapvető rádióvizsgálati sorozatokban, sem az említett vizsgálati sorozatok elvégzése céljából.
35 Ebből az következik, hogy ha a gyártó harmonizált szabványokat alkalmazott az 1999/5 irányelv III. mellékletében előírt megfelelőségértékelési eljárás lefolytatása esetén, az említett 1999/5 irányelvnek az ezen irányelv III. melléklete fényében értelmezett 12. cikke (1) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem követeli meg valamely bejelentett szerv beavatkozását, következésképpen nem írja elő, hogy az „EC‑jelölésnek” valamely rádiókészüléken való feltüntetését egy ilyen szerv azonosítószámának feltüntetése kísérje.
36 Ezt az értelmezést az 1999/5 irányelv 12. cikke (1) bekezdése második albekezdésének szövegösszefüggése is megerősíti.
37 Az ettől eltérő értelmezés ugyanis ahhoz vezetne, hogy kötelező lenne valamely bejelentett szervezet beavatkozása egy olyan helyzetben, amelyben a szóban forgó rádióberendezésnek az említett irányelv 3. cikkében szereplő alapvető követelményeknek való megfelelősége már vélelmezett.
38 E tekintetben az 1999/5 irányelv 10. cikke értékelési eljárásokat ír elő annak céljából, hogy meg lehessen állapítani, hogy valamely készülék megfelel‑e az ezen irányelv 3. cikkében szereplő, említett alapvető követelményeknek. A hivatkozott 10. cikk (4) bekezdése előírja, hogy ha a gyártó a harmonizált szabványokat alkalmazta, a rádióberendezések a gyártó választása alapján az ezen irányelv III. IV. vagy V. mellékletében előírt értékelési eljárások valamelyikének a hatálya alá tartoznak. Márpedig, amint az a jelen ítélet 34. pontjában megállapításra került, az említett irányelv III. mellékletében előírt értékelési eljárás nem követeli meg minden körülmények között valamely bejelentett szerv beavatkozását.
39 Ezenfelül az 1999/5 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy ha egy készülék megfelel azon „harmonizált szabványoknak”, amelyeket ezen irányelv 2. cikkének h) pontja úgy határoz meg, hogy azok „olyan műszaki előírás[ok], amely[ek]et egy elismert szabványügyi szerv fogadott el […] egy európai követelmény kidolgozása érdekében, amely[e]k betartása nem kötelező”, ebből az alapvető követelményeknek való megfelelés vélelme is következik.
40 Ezt a vélelmet mind az 1999/5 irányelv (27) preambulumbekezdése – amely úgy rendelkezik, hogy a „harmonizált szabványok tiszteletben tartása azt a vélelmet szolgáltatja, hogy a berendezések megfelelnek az alapvető követelményeknek”, illetve „más eszközökkel is igazolható az alapvető követelményeknek való megfelelés” –, mind pedig az említett irányelv III. melléklete is megerősíti, amely utóbbi rendelkezés mentesíti a gyártót attól, hogy az e melléklet által előírt eljárás tekintetében valamely bejelentett szervhez forduljon, amennyiben a készülékek megfelelősége harmonizált szabványok alkalmazásával került értékelésre.
41 Mivel egy készüléknek az alapvető követelményeknek való megfelelését a harmonizált szabványok alkalmazása alapján vélelmezni kell, tekintettel a jelen ítélet 34. pontjában adott azon értelmezésre, miszerint nem szükséges valamely bejelentett szervezet beavatkozása, ha a gyártó e szabványokat alkalmazta, az 1999/5 irányelv III. mellékletében előírt értékelési eljárás keretében harmonizált szabványokat alkalmazó gyártó nem kötelezhető arra, hogy valamely bejelentett szervhez forduljon, következésképpen arra sem, hogy a rádióberendezésen feltüntetett „CE‑jelölés” mellett e szerv azonosítószámát is feltüntesse.
42 Az 1999/5 irányelv 12. cikke (1) bekezdése második albekezdésének, valamint III. mellékletének ezen értelmezését az említett irányelv által követett célkitűzés is megerősíti. Ugyanezen irányelv (14) és (32) preambulumbekezdéséből ugyanis az következik, hogy ez az irányelv az áruk szabad mozgásának biztosítására irányul, az e szabad mozgás előtti akadályokat a szükséges és arányos nemzeti követelményekre korlátozva, ügyelve arra, hogy e rádióberendezések ne jelentsenek egyébként elkerülhető veszélyt az egészségre.
43 E tekintetben az 1999/5 irányelv 1. cikke ily módon szabályozási keretet teremt többek között e berendezéseknek az Unióban történő forgalomba hozatala, szabad mozgása és üzembe helyezése számára. Ezen irányelv 7. cikke előírja, hogy a tagállamok lehetővé teszik e készülékek rendeltetésszerű üzembe helyezését, amennyiben azok megfelelnek az alapvető követelményeknek. E követelményeket az 1999/5 irányelv 3. cikke határozza meg, és azok többek között a felhasználó egészségének és biztonságának védelmét foglalják magukban.
44 Márpedig, amint az a jelen ítélet 39. és 40. pontjában is megállapításra került, az 1999/5 irányelv 5. cikke egy vélelmet állít fel, amely szerint az ezen irányelv 3. cikkében foglalt alapvető követelményeket teljesültnek kell tekinteni, ha valamely készülék megfelel a harmonizált szabványoknak. Következésképpen egy ilyen helyzetben nem szükséges valamely bejelentett szerv beavatkozása annak biztosítása érdekében, hogy az említett berendezések ne jelentsenek egyébként elkerülhető kockázatot az egészségre, következésképpen az a felhasználó egészségének és biztonságának védelméhez sem szükséges.
45 Ezt az értelmezést megerősíti az a tény, miszerint a bejelentett szerv feladata, amint azt az 1999/5 irányelv 11. cikkének (1) bekezdése meghatározza, az ezen irányelv 10. cikkében előírt értékelési eljárásokkal kapcsolatos „vonatkozó feladatok” végrehajtása, nem pedig annak igazolása, hogy minden készülék megfelel az ezen irányelv 3. cikkében foglalt alapvető követelményeknek.
46 Egyébiránt az 1999/5 irányelv 12. cikke (1) bekezdése második albekezdése megfogalmazásának, szövegkörnyezetének, illetve célkitűzésének elemzésén túl a jelen ítélet 35. pontjában foglalt értelmezést a Bizottságnak az 1999/5 irányelv értelmezésére vonatkozó magyarázó megjegyzése is alátámasztja. Az „Ambiguity in Annex III to the Directive” című részében e magyarázó megjegyzésből az következik, hogy amennyiben a harmonizált szabványok az alapvető műszaki rádióvizsgálati sorozatok összességére vonatkoznak a rádióberendezés tekintetében, az ezeknek megfelelő gyártó nem köteles feltüntetni e berendezésen a bejelentett szerv azonosítószámát. Az említett megjegyzés kiemeli, hogy a bejelentett szerv nem avatkozik be az 1999/5 irányelv III. mellékletében előírt megfelelőségi eljárásba, ha a gyártó harmonizált szabványokat alkalmazott, következésképpen az ezen irányelv 12. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében előírt kötelezettséget nem kell alkalmazni, ha az említett gyártó harmonizált szabványokat alkalmazott.
47 A fentiekre figyelemmel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1995/5 irányelv 12. cikke (1) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy a rádiókészülék gyártója, ha az említett irányelv III. mellékletének második bekezdésében előírt eljárást folytatja le, és harmonizált szabványokat alkalmaz az ezen albekezdésben előírt vizsgálati sorozatok meghatározásának céljából, nem köteles az ugyanezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdése szerinti bejelentett szervhez fordulni, következésképpen a „CE‑jelölés” mellett nem kell feltüntetnie e szerv azonosítószámát.
A második kérdésről
48 Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni az 1999/5 irányelv 12. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, hogy egy rádióberendezés gyártójának, aki az ezen irányelv III. mellékletében előírt eljárás lefolytatása során a végrehajtandó alapvető rádióvizsgálati sorozatokat meghatározó harmonizált szabványokat alkalmazta, a „CE‑jelölés” mellett fel kell tüntetnie azon bejelentett szerv azonosítószámát is, amellyel önként konzultált úgy, hogy erre nem lett volna köteles az említett harmonizált szabványokban található alapvető rádióvizsgálati listák megerősítése céljából.
49 Az első kérdésre adott válaszra figyelemmel az ilyen gyártó nem köteles a „CE‑jelölés” mellett feltüntetni valamely bejelentett szerv azonosítószámát, ha ez utóbbival önként konzultált az említett harmonizált szabványokban található alapvető rádióvizsgálati listák megerősítése céljából.
50 Mivel ugyanis, ha egy gyártó az 1999/5 irányelv III. mellékletének második bekezdésében előírt megfelelőségi értékelési eljárást folytatja le, és harmonizált szabványokat alkalmaz az említett bekezdésben szereplő vizsgálati sorozatok meghatározásához, e gyártó nem köteles valamely bejelentett szervezethez fordulni, és ezért a „CE‑jelölés” mellett nem köteles feltüntetni e szerv azonosítószámát, ebből az következik, hogy a gyártó nem köteles a „CE‑jelölés” mellett az ilyen szerv azonosítószámát, amennyiben önként fordult egy ilyen szervhez.
51 Ezt az értelmezést az a tény is megerősíti, hogy – amint azt a Bizottság is kiemelte írásbeli észrevételeiben – amennyiben a bejelentett szerv nem felelős e vizsgálati sorozatok kiválasztásáért, az azonosítószámának feltüntetésére vonatkozó kötelezettség a jelen ítélet 40. pontjában szereplő értékelésekre tekintettel értelmét veszítené.
52 A fentiekre figyelemmel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1999/5 irányelv 12. cikke (1) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy rádióberendezés gyártója, aki az említett irányelv III. mellékletében előírt eljárást folytatta le a végrehajtandó alapvető rádióvizsgálati sorozatokat meghatározó harmonizált szabványok alkalmazásával, a „CE‑jelölés” mellett nem köteles feltüntetnie azon bejelentett szerv azonosítószámát is, amellyel önként konzultált úgy, hogy erre nem lett volna köteles az említett harmonizált szabványokban található alapvető rádióvizsgálati listák megerősítése céljából.
A harmadik kérdésről
53 Az első és a második kérdésre adott válaszra tekintettel a harmadik kérdést nem kell megválaszolni.
A költségekről
54 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:
1) A 2009. június 18‑i 596/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9‑i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétúgy kell értelmezni, hogy egy rádióberendezés gyártója, aki az említett irányelv III. mellékletének második albekezdésében előírt eljárást folytatja le, és harmonizált szabványokat alkalmaz az ezen albekezdésben előírt vizsgálati sorozatok meghatározásának céljából, nem köteles az ugyanezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdése szerinti bejelentett szervhez fordulni, következésképpen a „CE‑jelölés” mellett nem kell feltüntetnie e szerv azonosítószámát.
2) Az 596/2009 rendelettel módosított 1999/5 irányelv 12. cikke (1) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy rádióberendezés gyártója, aki az említett irányelv III. mellékletében előírt eljárást folytatta le a végrehajtandó alapvető rádióvizsgálati sorozatokat meghatározó harmonizált szabványok alkalmazásával, a „CE‑jelölés” mellett nem köteles feltüntetnie azon bejelentett szerv azonosítószámát is, amellyel önként konzultált úgy, hogy erre nem lett volna köteles az említett harmonizált szabványokban található alapvető rádióvizsgálati listák megerősítése céljából.
Aláírások