A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)
2010. november 23.
F-50/08. sz. ügy
Bartha Gábor
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – Tisztviselők – Nyílt versenyvizsga – A tartaléklistára való felvétel mellőzése – A nők és a férfiak kiegyensúlyozott képviselete a versenyvizsga‑bizottságok tagjai között”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben Bartha G. lényegében egyrészt az EPSO/AD/56/06 nyílt versenyvizsga vizsgabizottsága által hozott azon határozat megsemmisítését kéri, amelyben őt e versenyvizsga sikertelenségéről tájékoztatták, másrészt kéri a Bizottság kötelezését a neki e határozattal okozott károk megtérítésére.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék az EPSO/AD/56/06 versenyvizsga vizsgabizottságának 2008. január 23‑i, az ugyanezen vizsgabizottság által hozott, a felperesnek a pályázatát elutasító határozat felülvizsgálatára irányuló kérelmét elutasító határozatát megsemmisíti. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék az Európai Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Korábbi határozat felülvizsgálata után hozott határozat
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés és 91. cikk, (2) bekezdés)
2. Tisztviselők – Kereset – Előzetes közigazgatási panasz – A panasz és a kereset összhangja
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
3. Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – Összetétel
(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 3. cikk, ötödik bekezdés)
4. Tisztviselők – Az intézmények szerződésen kívüli felelőssége – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés
1. Amikor a versenyvizsga valamely pályázója a vizsgabizottság által hozott határozat felülvizsgálatát kéri, akkor a vizsgabizottság által a pályázó helyzetének újbóli megvizsgálását követően hozott határozat minősül sérelmet okozó aktusnak.
(lásd a 22. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑173/05. sz., Heus kontra Bizottság ügyben 2006. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑329. o. és II‑A‑2‑1695. o.) 19. pontja.
2. A panasz és a keresetlevél közötti összhang szabálya csak akkor sérül, ha a kereset megváltoztatja a panasz tárgyát vagy jogcímét, ahol a „jogcím” kifejezést tágan kell értelmezni. Ezen értelmezést követve és megsemmisítés iránti keresetről lévén szó, a „jogvita jogcíme” alatt vagy a megtámadott aktus belső jogszerűségének felperes általi vitatását kell érteni, vagy az aktus külső jogszerűségének vitatását. Következésképpen a jogellenességi kifogást és az imperatív jogalapokat leszámítva akkor van szó a jogvita jogcímének megváltoztatásáról, és ebből következően az összhangra vonatkozó szabály megsértéséről, ha a felperes, aki panaszában csupán a neki sérelmet okozó aktus alaki érvényességét vitatja, ideértve annak eljárási oldalát, keresetében érdemi jogalapokra hivatkozik, vagy pedig fordítva, a felperes azután, hogy panaszában kizárólag a neki sérelmet okozó aktus érdemi jogszerűségét vitatja, olyan keresetlevelet nyújt be, amelyben az aktus alaki érvényességére vonatkozó jogalapok szerepelnek.
(lásd a 34. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑45/07. sz., Mandt kontra Parlament ügyben 2010. július 1‑jén hozott ítéletének 119. és 120. pontja.
3. A tagok nevét tartalmazó lista közzétételekor a négynél több rendes tagból álló vizsgabizottság csak akkor tekinthető úgy, mint amely megfelel a személyzeti szabályzat III. melléklete 3. cikkének ötödik bekezdésében előírt szabálynak, ha a rendes tagok között mindkét nemből legalább két tag helyet kap.
Mindazonáltal létezhet kivétel azon követelmény alól, amely szerint a vizsgabizottság tagjainak nevét tartalmazó lista közzétételekor kizárólag a vizsgabizottság rendes tagjait kell figyelembe venni, abban a különleges esetben, amikor a vizsgabizottság az összeállításakor nem felel meg a személyzeti szabályzat III. melléklete 3. cikkének ötödik bekezdésében előírt, az előző pont szerint értelmezett szabálynak, azonban a vizsgák tényleges lefolytatásakor a vizsgabizottság összetétele megfelel e szabálynak. Ilyen esetben ugyanis a személyzeti szabályzat III. melléklete 3. cikke ötödik bekezdésének célkitűzése, vagyis annak biztosítása, hogy a versenyvizsga pályázóinak teljesítményét olyan vizsgabizottság értékelje, amelyben a nők és férfiak közötti kiegyensúlyozott képviselet biztosított, teljes mértékben megvalósul.
(lásd a 43. és 44. pontot)
4. Az adminisztráció felelősségének megállapításához több feltétel teljesülése szükséges: az intézménynek felrótt magatartás jogellenessége, a kár tényleges fennállása, valamint a magatartás és a hivatkozott kár közötti okozati összefüggés E három feltétel kumulatív. Bármelyik hiánya elegendő a kártérítési kérelem elutasításához.
Az okozati összefüggést illetően főszabály szerint a felperesnek kell bizonyítania az intézmény által elkövetett kötelességszegés, és a hivatkozott kár közötti közvetlen és biztos okozati összefüggés fennállását.
Mindazonáltal az okozati összefüggés bizonyosságának foka eléri az ítélkezési gyakorlat által megkövetelt szintet, ha az Unió valamely intézménye által elkövetett jogsértés biztosan megfosztott valamely személyt nem szükségszerűen a felvételtől, mivel az arra való jogosultságot az érintett soha nem tudná bizonyítani, hanem a tisztviselőként vagy alkalmazottként való felvétel komoly esélyétől, amely az érdekelt számára jövedelemkiesés formájában megjelenő vagyoni kárt eredményez.
(lásd az 53–55. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑136/92. P. sz., Bizottság kontra Brazzelli Lualdi és társai ügyben 1994. június 1‑jén hozott ítéletének (EBHT 1994., I‑1981. o.) 42. pontja; C‑348/06. P. sz., Bizottság kontra Girardot ügyben 2008. február 21‑én hozott ítéletének (EBHT 2008., I‑833. o.) 52. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑140/97. sz., Hautem kontra EBB ügyben 1999. szeptember 28‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑171. o. és II‑897. o.) 85. pontja; T‑45/01. sz., Sanders és társai kontra Bizottság ügyben 2004. október 5‑én hozott ítéletének (EBHT 2004., II‑3315. o.) 150. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑46/07. sz., Tzirani kontra Bizottság ügyben 2008. október 22‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑323. o. és II‑A‑1‑1773. o.) 218. pontja.