Language of document : ECLI:EU:C:2018:248

C550/16. sz. ügy

A
és
S

kontra

Staatssecretaris van Veiligheid en Justitie

(a rechtbank Den Haag [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – Családegyesítési jog – 2003/86/EK irányelv – A 2. cikk bevezető fordulata és f) pontja – A »kísérő nélküli kiskorú« fogalma – A 10. cikk (3) bekezdésének a) pontja – A menekültnek a szüleivel történő családegyesítéshez való joga – A tagállam területére érkezésekor és a menedékjog iránti kérelmének benyújtásakor a 18. életévét be nem töltő, de a menedékjogot számára megadó határozat meghozatalának és a családegyesítés iránti kérelme benyújtásának időpontjában nagykorú menekült – Az érdekelt »kiskorúként« való minősülésének értékelése szempontjából meghatározó időpont”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2018. április 12.

1.        Európai uniós jog – Értelmezés – A tagállamok jogára való kifejezett utalást nem tartalmazó rendelkezés – Önálló és egységes értelmezés – Azon időpont meghatározására való alkalmazás, amely lehetővé teszi valamely menekült a 2003/86 irányelv értelmében vett kísérő nélküli kiskorú minőségének értékelését

(2003/86 tanácsi irányelv, 2. cikk, f) pont)

2.        Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás – Bevándorlási politika – Családegyesítési jog – 2003/86 irányelv – Menekültek családegyesítése – A „kísérő nélküli kiskorú” fogalma – Menekült, aki 18. életévét még nem töltötte be a valamely tagállam területére való beutazása, és a menedékjog iránti kérelme ezen államban való benyújtása időpontjában, de aki a menekültügyi eljárás során nagykorúvá válik – Bennfoglaltság

(2003/86 tanácsi irányelv, 2. cikk, f) pont, és 10. cikk, (3) bekezdés, a) pont)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 39–45. pont)

2.      A családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22‑i 2003/86/EK tanácsi irányelv 2. cikkének bevezető fordulatát és f) pontját ezen irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés értelmében „kiskorúnak” kell minősíteni az olyan, harmadik ország állampolgárságával rendelkező vagy hontalan személyt, aki 18. életévét még nem töltötte be abban az időpontban, amikor a tagállam területére érkezett, és a menedékjog iránti kérelmét ezen államban benyújtotta, de aki a menekültügyi eljárás során nagykorúvá válik, és ezt követően menekült jogállásban részesül.

Bár a menedékjogot kérelmező azon lehetősége, hogy a 2003/86 irányelv alapján családegyesítést kérelmezzen, így azon feltételhez kötött, hogy a menedékjog iránti kérelmét illetően jogerős kedvező határozatot hozzanak, meg kell állapítani, hogy e feltételt könnyen megmagyarázhatja az a körülmény, hogy az ilyen határozat elfogadása előtt lehetetlen bizonyossággal tudni azt, hogy az érdekelt megfelel‑e a menekült jogállás megadására vonatkozó feltételeknek, ami ugyanakkor meghatározza a családegyesítésben való részesülés jogát. Így a nemzetközi védelem iránti kérelemnek a 2011/95 irányelv II. fejezete alapján való benyújtását követően minden olyan harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki megfelel a III. fejezetben előírt anyagi jogi feltételeknek, szubjektív jogban részesül aziránt, hogy a menekülti jogállást elismerjék, mégpedig még az e tekintetben elfogadott határozat előtt.

E körülmények között a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt családegyesítési jognak az attól való függővé tétele, hogy az illetékes hatóság mikor fogadja el formálisan az érintett személy menekülti jogállását elismerő határozatot, és így attól való függővé tétele, hogy e hatóság a nemzetközi védelem iránti kérelmet milyen gyorsasággal intézi, veszélyeztetné e rendelkezés hatékony érvényesülését, és ellentétes lenne nem csak ezen irányelv céljával, amely a családegyesítés elősegítésében és a menekültek – többek között a kísérő nélküli kiskorúak – számára e tekintetben nyújtott különleges védelemben áll, hanem az egyenlő bánásmód és a jogbiztonság elvével is. Ezzel szemben a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtása időpontjának az alapulvétele azon időpontként, amelyre a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdése a) pontjának alkalmazása céljából a menekült életkorának értékelése tekintetében hivatkozni kell, lehetővé teszi a kronológiailag ugyanolyan helyzetben lévő valamennyi kérelmezővel szembeni azonos és előrelátható bánásmód garantálását, biztosítva, hogy a családegyesítés iránti kérelem sikere főként a kérelmezőnek betudható körülményektől függjön, és nem az ügyintézésnek betudható körülményektől, például ideértve a nemzetközi védelem iránti kérelem vagy a családegyesítés iránti kérelem elintézésének időtartamát (lásd analógia útján: 2014. július 17‑i Noorzia ítélet, C‑338/13, EU:C:2014:2092,17. pont).

Igaz, hogy mivel – amint azt a holland kormány és a Bizottság állította – a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontjával ellentétes lenne, ha egy olyan menekült, aki a kérelme időpontjában kísérő nélküli kiskorúnak minősült, de az eljárás korán nagykorúvá vált, időkorlát nélkül hivatkozhatna az e rendelkezés által biztosított előnyre a családegyesítés elérése érdekében, az erre irányuló kérelmét észszerű határidőn belül előterjesztenie. Az ilyen észszerű határidő meghatározásához az ezen irányelv 12. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében foglalt hasonló szövegben az uniós jogalkotó által alkalmazott megoldás útmutatást nyújt, így meg kell állapítani, hogy az említett irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontján alapuló családegyesítés iránti kérelmet az ilyen helyzetben főszabály szerint három hónapos határidőn belül kell benyújtani azon időponttól kezdődően, amelyben az érintett kiskorút menekültként elismerték.

(lásd: 51., 54., 55., 60., 61., 64. pont és a rendelkező rész)