A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (nyolcadik tanács)
2020. szeptember 3.(*)
„Fellebbezés – A Bíróság eljárási szabályzatának 181. cikke – A fellebbezési kérelem határidőn túli benyújtása – Nyilvánvalóan elfogadhatatlan fellebbezés”
A C‑174/20. P. sz. ügyben,
a STADA Arzneimittel AG (székhelye: Bad Vilbel [Németország], képviselik: J.‑C. Plate és R. Kaase Rechtsanwälte)
fellebbezőnek
az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2020. április 24‑én benyújtott fellebbezése tárgyában,
a másik fél az eljárásban:
az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
alperes az elsőfokú eljárásban,
A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),
tagjai: L. S. Rossi tanácselnök, J. Malenovský (előadó) és N. Wahl bírák,
főtanácsnok: M. Szpunar,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint a Bíróság az eljárási szabályzatának 181. cikke alapján, indokolt végzéssel határoz,
meghozta a következő
Végzést
1 Fellebbezésével a STADA Arzneimittel az Európai Unió Törvényszéke 2020. február 11‑i Stada Arzneimittel kontra EUIPO (ViruProtect) ítéletének (T‑487/18, nem tették közzé, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2017:44) hatályon kívül helyezését kéri, mely ítéletben a Törvényszék elutasította az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ötödik fellebbezési tanácsának a „ViruProtect” szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemre vonatkozó, 2018. június 4‑i határozata (R 1886/2017‑5. sz. ügy, a továbbiakban: vitatott határozat) hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet.
Jogi háttér
Az Európai Unió Bíróságának alapokmánya
2 Az Európai Unió Bírósága alapokmányának 45. cikke kimondja:
„A távolságra tekintettel biztosított külön eljárási határidőket az eljárási szabályzat határozza meg.
A határidők elmulasztása nem jár jogvesztéssel, ha az érintett fél előre nem látható körülmények vagy vis maior fennállását igazolja.”
3 Ugyanezen alapokmány 56. cikkének első bekezdése így rendelkezik:
„A Törvényszék eljárást befejező határozata ellen […] a Bírósághoz a megtámadott határozat közlésétől számított két hónapon belül fellebbezést lehet benyújtani.”
Eljárási szabályzat
4 Az eljárási szabályzat „Határidő‑számítás” című 49. cikkének szövege a következő:
„(1) A Szerződések, az [Európai Unió Bíróságának] alapokmány[a] és a jelen eljárási szabályzat által előírt eljárási határidőket a következő módon kell számítani:
a) a napokban, hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon kezdődik, amikor az esemény bekövetkezett, vagy a cselekményt végrehajtották; az esemény bekövetkezésének vagy a cselekmény végrehajtásának napja a kérdéses határidőbe nem számít bele;
b) a hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő annak a napnak az elteltével jár le, amelyik az utolsó héten, hónapban vagy évben ugyanazt a megjelölést vagy számot viseli, mint az a nap, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény bekövetkezett, vagy cselekmény végrehajtásra került. […]
[…]
d) a határidők magukban foglalják a szombatokat, a vasárnapokat és a jelen eljárási szabályzat 24. cikkének (6) bekezdése szerinti hivatalos munkaszüneti napokat;
e) a törvénykezési szünetek a határidők folyását nem érintik.
(2) Ha a határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy hivatalos munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő első munkanap végén jár le.”
5 Az eljárási szabályzatnak „A távolságra tekintettel járó határidő” című 51. cikke értelmében:
„Az eljárási határidők a távolságra tekintettel tíznapos átalányhatáridővel meghosszabbodnak.”
A jogvita előzményei
6 A jogvita előzményeinek kifejtését a megtámadott ítélet 1–7. pontja tartalmazza, és azokat a következőképpen lehet összefoglalni.
7 2017. január 31‑én a STADA Arzneimittel kérelmet nyújtott be az EUIPO‑hoz a „ViruProtect” szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránt.
8 2017. július 7‑i határozatával az elbíráló [az európai uniós] védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítés: HL 2017. L 142., 104. o.) 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján elutasította e kérelmet.
9 Miután 2017. augusztus 28‑án a fellebbező fellebbezést nyújtott be az EUIPO‑hoz e határozattal szemben, az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsa azt a vitatott határozattal elutasította.
A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet
10 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2018. augusztus 14‑én benyújtott keresetlevelével a STADA Arzneimittel a vitatott határozat hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet terjesztett elő.
11 Keresete alátámasztásául a fellebbező három jogalapra hivatkozik: elsőként a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértésére, másodikként ugyanezen rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére, és harmadikként az indokolási kötelezettség megsértésére.
12 A megtámadott ítélettel a Törvényszék a keresetet – mint részben megalapozatlant és részben hatástalant – elutasította.
A felek kérelmei és a Bíróság előtti eljárás
13 A STADA Arzneimittel a fellebbezésében azt kéri, hogy a Bíróság:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, és
– az EUIPO‑t kötelezze a költségek viselésére.
14 Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező két jogalapra hivatkozik. Az első jogalap az indokolási kötelezettségnek a „ViruProtect” szómegjelölés és azon angol nyelvű kifejezések közötti különbségek értékelése keretében történő megsértésén, amelyekre e szómegjelölés utal, a második jogalap pedig a bizonyítékok e megjelölés leíró jellegének értékelése során történő elferdítésén alapul.
15 2020. április 27‑én a Bíróság Hivatala felhívta a fellebbezőt, hogy foglaljon állást az eljárási szabályzat által a fellebbezés benyújtására előírt határidő betartásának kérdésével kapcsolatban, amit a fellebbező a Bíróság Hivatalához 2020. május 7‑én benyújtott beadványában meg is tett.
A fellebbezésről
16 A Bíróság eljárási szabályzatának 181. cikke alapján, ha a fellebbezés teljes egészében vagy részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, illetve nyilvánvalóan megalapozatlan, azt a Bíróság az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően indokolt végzéssel teljes egészében vagy részben az eljárás során bármikor elutasíthatja.
17 A jelen fellebbezésre ezt a rendelkezést kell alkalmazni.
A fellebbező érvei
18 A fellebbező azzal érvel, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikkében előírt két hónapos határidő és az eljárási szabályzat 51. cikkében előírt tíznapos átalány‑határidő két különböző határidőt jelent.
19 E tekintetben az eljárási szabályzat 51. cikkének címére és e cikk szövegére, valamint e rendelkezés rendszertani értelmezésére – különösen annak 49. cikke (2) bekezdésével összefüggésben –támaszkodik.
20 A fellebbező ezenkívül azzal érvel, hogy amennyiben valamely eljárási rendelkezés kétértelmű, azt a fellebbező számára kedvező módon kell értelmezni, ez utóbbi meghallgatáshoz való jogának megfelelően.
21 Így a jelen ügyben, mivel a megtámadott ítélet elleni fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló két hónapos határidő 2020. április 12‑én vasárnap járt le, és mivel 2020. április 13. hétfő hivatalos munkaszüneti nap volt, e határidőnek az eljárási szabályzat 49. cikke (2) bekezdésének megfelelően 2020. április 14‑én keddig meg kellett hosszabbodnia, amely időponttól hozzá kell adni az említett eljárási szabályzat 51. cikkében előírt tíznapos átalány‑határidőt.
A Bíróság álláspontja
22 Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke értelmében a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő a megtámadott határozat közlésétől számított két hónap, amely határidőt az eljárási szabályzat 51. cikke értelmében a távolságra tekintettel tíznapos átalány‑határidővel meg kell hosszabbítani.
23 A Bíróság kimondta, hogy a távolságra tekintettel járó ezen határidőt nem az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikkében előírt keresetindítási határidőtől elkülönülőnek, hanem éppen ellenkezőleg, azt meghosszabbítónak, így annak szerves részének kell tekinteni. Ezért e cikkből az eljárási szabályzat 51. cikkével összefüggésben értelmezve az következik, hogy a fellebbezés elfogadhatatlanságának terhe mellett a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő a megtámadott határozat közlésétől számított két hónap és tíz nap (2015. április 30‑i Castel Frères kontra OHIM végzés, C‑622/13 P, nem tették közzé, EU:C:2015:297, 28. pont).
24 Az eljárási szabályzat 49. cikke (1) bekezdésének b) pontjából az is következik, hogy közlendő jogi aktusok esetén a kereset benyújtásának határideje a közlés napjának végétől kezdődik, a megtámadott jogi aktus közlésének órájától függetlenül (lásd ebben az értelemben: 1987. január 15‑i ítélet, Misset kontra Tanács, 152/85, EU:C:1987:10, 7. pont; 2002. május 17‑i végzés, Németország kontra Parlament és Tanács, C‑406/01, EU:C:2002:304, 14. pont).
25 E rendelkezésből az is következik, hogy e határidő annak a napnak a lejártával jár le, amely a határidő számításának utolsó hónapjában ugyanazt a számot viseli, mint a határidő kezdetének napja, azaz az értesítés napja, amely határidő hozzáadódik a távolságra tekintettel járó tíznapos átalány‑határidőhöz (2020. június 11‑i GMPO kontra Bizottság végzés, C‑575/19 P, nem tették közzé, EU:C:2020:448, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
26 A jelen esetben, mivel a megtámadott ítéletet 2020. február 12‑én kézbesítették a fellebbezőnek, amint azt beadványaiban maga is elismeri, a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő 2020. február 12‑én 24 órakor kezdődött, és a távolságra tekintettel tíznapos átalány‑határidővel meghosszabbodva 2020. április 22‑én szerdán 24 órakor járt le.
27 A jelen fellebbezés 2020. április 24‑én érkezett a Bíróság Hivatalához. Következésképpen azt a jelen végzés 23. pontjában említett határidőn túl nyújtották be.
28 Ezt követően emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az eljárási szabályok szigorú alkalmazása megfelel a jogbiztonság követelményének, illetve annak a feltételnek, hogy az igazságszolgáltatás során ne érvényesülhessen hátrányos megkülönböztetés, sem önkényes bánásmód (2013. április 23‑i Gbagbo és társai kontra Tanács ítélet, C‑478/11 P–C‑482/11 P, EU:C:2013:258, 71. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2014. január 29‑i Gbagbo kontra Tanács végzés, C‑397/13 P, nem tették közzé, EU:C:2014:46, 7. pont).
29 Így az Európai Unió Bírósága alapokmánya 45. cikkének második bekezdése szerint az eljárási határidőktől csak egészen kivételes körülmények között lehet eltérni, amennyiben előre nem látható körülmények vagy vis maior fennállása megállapítást nyer. Márpedig a fellebbező sem a fellebbezésében, sem a 2020. május 7‑i észrevételeiben nem hivatkozik előre nem látható körülmény vagy vis maior fennállására.
30 A fellebbező ugyanis az eljárási szabályzat 49. cikkének (2) bekezdése és 51. cikke rendelkezéseinek állítólagos kétértelműségére hivatkozik. E tekintetben azonban emlékeztetni kell arra, hogy a jelen ügyben alkalmazandó határidőkre vonatkozó szabályozás nem jelent különösebb nehézséget az értelmezés terén, így a fellebbező részéről az említett szabályozás alkalmazásától való eltérést igazoló menthető tévedés a jelen esetben nem ismerhető el (2002. május 17‑i Németország kontra Parlament és Tanács végzés, C‑406/01, EU:C:2002:304, 21. pont).
31 Végül, amennyiben a fellebbező a meghallgatáshoz való jogra hivatkozva azt állítja, hogy a hatékony bírói jogvédelemhez való jogával él, fontos emlékeztetni arra, hogy a keresetindítási határidőkre vonatkozó szabályok közrendi jellegűek, és hogy az e szabályoktól való eltérést nem igazolhatja azon körülmény, hogy alapvető jogokról van szó (lásd ebben az értelemben: 2010. november 16‑i végzés, Internationale Fruchtimport Gesellschaft Weichert kontra Bizottság, C‑73/10 P, EU:C:2010:684, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
32 Amint a Bíróság már megállapította, a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot semmilyen módon nem érinti az eljárási határidőkre vonatkozó uniós szabályok szigorú alkalmazása (lásd többek között: 2002. május 17‑i végzés, Németország kontra Parlament és Tanács, C‑406/01, EU:C:2002:304, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2010. október 22‑i végzés, Seacid kontra Parlament és Tanács, C‑266/10 P, nem tették közzé, EU:C:2010:629, 30. pont). Az ilyen határidők ugyanis a bírósághoz való hozzáféréshez fűződő jognak a jelen végzés 28. pontjában említett jogbiztonsági okokból történő korlátozását jelentik (lásd ebben az értelemben: 2013. szeptember 12‑i végzés, Ellinika Nafpigeia és 2. Hoern kontra Bizottság, C‑616/12 P, nem tették közzé, EU:C:2013:884, 31. pont; 2020. június 11‑i végzés, GMPO kontra Bizottság, C‑575/19 P, nem tették közzé, EU:C:2020:448, 40. pont).
33 A fenti megfontolások összességére tekintettel a fellebbezést elkésettsége miatt mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant el kell utasítani.
A költségekről
34 Az eljárási szabályzat 137. cikke alapján, amely e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásra is alkalmazandó, a költségekről az eljárást befejező végzésben kell határozni. Mivel a jelen végzést a Bíróság azelőtt hozta meg, hogy az elsőfokú eljárás alperesének a fellebbezést kézbesítették volna, és következésképpen azelőtt, hogy ezen alperesnek költségei merültek volna fel, akként kell határozni, hogy a STADA Arzneimittel maga viseli saját költségeit.
A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:
1) A Bíróság a fellebbezést elutasítja mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant.
2) A STADA Arzneimittel AG maga viseli saját költségeit.
Aláírások