Language of document :

A Bíróság (harmadik tanács) 2016. szeptember 15-i ítélete (a Landgericht München I [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Tobias Mc Fadden kontra Sony Music Entertainment Germany GmbH

(C-484/14. sz. ügy)1

(Előzetes döntéshozatal – Információs társadalom – Szolgáltatások szabad mozgása – Professzionális vezeték nélküli helyi hálózat [WLAN] – A nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel – Közvetítő szolgáltatók felelőssége – Egyszerű továbbítás – 2000/31/EK irányelv – 12. cikk – A felelősség korlátozása – E hálózat ismeretlen felhasználója – A jogosult védelem alatt álló műhöz fűződő jogainak megsértése – A hálózat biztonsági védelemmel való ellátására vonatkozó kötelezettség – Szakmai felelősségbiztosítás)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht München I

Az alapeljárás felei

Felperes: Tobias Mc Fadden

Alperes: Sony Music Entertainment Germany GmbH

Rendelkező rész

A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) 12. cikkének (1) bekezdését az ezen irányelv 2. cikkének a) pontjával és az 1998. július 20-i 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról [helyesen: a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén alkalmazott információszolgáltatási eljárás megállapításáról] szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK irányelv 1. cikkének 2. pontjával összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy egy olyan, az alapügyben szereplőhöz hasonló szolgáltatás, amelyet egy hírközlő hálózat működtetője nyújt, és amely a hálózatnak a nyilvánosság számára történő ingyenes rendelkezésre bocsátására irányul, az elsőként említett rendelkezés értelmében vett „információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak” minősül abban az esetben, ha azt az érintett szolgáltató az általa értékesített áruk vagy az általa nyújtott szolgáltatások reklámozása céljából nyújtja.

A 2000/3 irányelv 12. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a hírközlő hálózathoz való hozzáférés biztosítására irányuló, e rendelkezésben említett szolgáltatás nyújtásához a hozzáférésnek nem kell túllépnie a szükséges információtovábbítás végrehajtására irányuló, automatikus és passzív műszaki eljárás kereteit, és nem kell további követelményeknek teljesülniük.

A 2000/31 irányelv 12. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ezen irányelv 14. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt feltételt nem kell megfelelően alkalmazni az említett 12. cikk (1) bekezdésére.

A 2000/31 irányelv 12. cikkének (1) bekezdését az ezen irányelv 2. cikkének b) pontjával összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy a hírközlő hálózathoz való hozzáférést biztosító szolgáltatás nyújtójával szemben az e rendelkezésben említetten kívül nem támasztandók további követelmények.

A 2000/31 irányelv 12. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, ha az a személy, akinek valamely műhöz fűződő jogait megsértették, kártérítést kérhet a hírközlő hálózathoz való hozzáférést nyújtó szolgáltatótól amiatt, hogy harmadik személyek ezt a hálózati hozzáférést a jogai megsértésére használták, valamint kérheti a kártérítési kérelmével összefüggésben felmerült felszólítási vagy bírósági eljárási költségek megtérítését. Ezt a rendelkezést azonban úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, ha ez a személy e jogsértéstől való eltiltásra, valamint a felszólítási és a bírósági eljárási költségek megfizetésére vonatkozó igénnyel lép fel az olyan hírközlő hálózathoz hozzáférést nyújtó szolgáltatóval szemben, amelynek szolgáltatásait e jogsértés elkövetéséhez használták, abban az esetben, ha e kérelmeket azt követően nyújtják be, hogy nemzeti hatóság vagy bíróság eltiltotta ezt a szolgáltatót az említett jogsértés folytatásának lehetővé tételétől.

A 2000/31 irányelv 12. cikkének (1) bekezdését az ezen irányelv 12. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben, az alapvető jogok védelméből eredő követelményekre, valamint a 2001/29 és a 2004/48 irányelvben foglalt szabályokra is figyelemmel úgy kell értelmezni, hogy azzal főszabály szerint nem ellentétes az alapeljárásban szereplőhöz hasonló olyan határozat meghozatala, amely kényszerítő bírság terhe mellett arra kötelezi a nyilvános internetkapcsolatot lehetővé tévő hírközlő hálózathoz való hozzáférés biztosítóját, hogy akadályozza meg azt, hogy harmadik személyek egy bizonyos szerzői jogi védelem alatt álló művet vagy abból származó részleteket ezen az internetkapcsolaton keresztül fájlmegosztó weboldalak útján (peer-to-peer) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyenek, amennyiben a hozzáférést nyújtó szolgáltató szabadon választhatja meg a határozatban foglaltaknak való megfelelés érdekében megteendő műszaki intézkedéseket, még ha a választása egyedül az internetkapcsolat jelszóvédelemmel való ellátására szűkíthető is le, feltéve hogy az internetfelhasználóknak a kért jelszó megszerzéséhez fel kell fedniük a kilétüket, így tehát nem cselekedhetnek névtelenül, amit pedig a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

____________

1 HL C 46., 2015.2.9.