A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(első tanács)
2011. szeptember 26.
F‑31/06. sz. ügy
Marco Pino
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – Tisztviselők – Kinevezés – A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdése – 2004. május 1‑je előtt meghirdetett besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsgák – 2006. május 1‑je előtt tartaléklistára vett pályázók – Besorolási osztályba való besorolás – Egynél alacsonyabb szorzótényező alkalmazása – Előmeneteli pontok elvesztése”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EAK 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben M. Pino elsődlegesen azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az őt magasabb besorolási osztályba kinevező határozatokat, amennyiben ezek a határozatok alacsonyabb besorolási fokozatba sorolják be annál, amelybe őt a személyzeti szabályzat rendelkezései alapján be kellett volna sorolni.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket. A Tanács beavatkozóként maga viseli saját költségeit.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – A versenyvizsga‑kiírásban megnevezett csoport besorolási fokozatába történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolási fokozatba való besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat, 31. cikk; XIII. melléklet, 5. cikk, (2) bekezdés)
2. Tisztviselők – Előmenetel – A tisztviselők régi előmeneteli rendszeréből az újba való átmenethez kapcsolódó átmeneti szabályok bevezetése – A besorolási fokozatba történő besorolás szabályai
(Személyzeti szabályzat, XIII. melléklet, 2. cikk, (1) bekezdés, 5. cikk, (2) bekezdés)
3. Uniós jog – Elvek – Bizalomvédelem – Feltételek
4. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolási fokozatba való besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat; 723/2004 tanácsi rendelet)
5. Tisztviselők – Kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – A lényeges eljárási szabályok megsértésére alapított jogalap – Az adminisztráció mérlegelést nem engedő hatásköre
(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)
6. Tisztviselők – Díjazás – A 723/2004 rendelet hatálybalépése után alkalmazandó átmeneti szabályok – A besorolási fokozat és a szorzótényező meghatározása
(Személyzeti szabályzat, 45a. cikk; XIII. melléklet, 2. cikk, 5. cikk, (2) bekezdés, 7. és 8. cikk)
7. Tisztviselők – Előléptetés – Besorolásiosztály‑váltás belső versenyvizsga alapján – Az előmeneteli pontok megtartásához való jog – Hiány
(Személyzeti szabályzat, 45. cikk; XIII. melléklet, 5. cikk)
1. A tisztviselők személyzeti szabályzata 31. cikkének (1) bekezdése szerint a versenyvizsga sikeres pályázóit kinevezik az általuk teljesített versenyvizsga vizsgakiírásában megnevezett csoport besorolási fokozatába.
Noha ezen rendelkezésből szükségszerűen következik, hogy a belső versenyvizsga sikeres pályázóit azon versenyvizsga vizsgakiírásában megnevezett besorolási fokozatba kell kinevezni, amely versenyvizsga alapján felvették őket, a betöltendő állások szintjének és a sikeres pályázók ezen állásokra való kinevezése feltételeinek meghatározása – amelyet az érintett intézmény a versenyvizsga‑kiírás elkészítésekor a korábbi személyzeti szabályzat rendelkezései alapján végzett – nem fejthette ki hatását 2004. május 1‑jét követően, amikor az uniós jogalkotó hatályba léptette a tisztviselők új előmeneteli rendszerét.
A versenyvizsga sikeres pályázóinak azon, a személyzeti szabályzat 31. cikkének (1) bekezdéséből eredő joga, hogy a versenyvizsga‑kiírásban szereplő besorolási fokozatot állapítsák meg számukra, kizárólag a fennálló jogra alkalmazható, mivel valamely határozat jogszerűségének értékelésére a határozat meghozatalának időpontjában fennálló tények és jogszabályok figyelembevételével kerül sor, e rendelkezés nem kötelezheti arra az adminisztrációt, hogy a jogalkotó által módosított személyzeti szabályzattal összhangban nem álló, ebből következően jogellenes határozatot hozzon.
Ilyen körülmények között, amikor 2004. május 1‑jét követően az azt megelőzően közzétett versenyvizsga–kiírásban megjelölt besorolási fokozatok az új előmeneteli rendszer keretében megszűntek, a jogalkotó elfogadhatta a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdését annak érdekében, hogy megoldja az e helyzetben rejlő nehézségeket, és megállapítsa a besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsgán sikeres, 2006. május 1‑je előtt tartaléklistára felvett, azonban e versenyvizsga alapján az új besorolási osztályba 2004. május 1‑jét követően kinevezett pályázók besorolási fokozatát.
Igaz, hogy a besorolási fokozatba való, a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott besorolás nem felel meg a 2004. május 1‑je előtt közzétett belső versenyvizsgák vizsgakiírásában szereplő besorolási fokozatoknak, továbbá e rendelkezés eltér a személyzeti szabályzat 31. cikkében és a korábbi személyzeti szabályzat 31. cikkében szereplő szabálytól. Mindazonáltal a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdése – tekintettel a céljára – átmeneti jellegű speciális rendelkezés, amely mint ilyen eltérhet a személyzeti szabályzat 31. cikkében előírt, a tisztviselők meghatározott csoportjára alkalmazandó általános jellegű szabálytól. Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy – a tisztviselők előmenetelét illetően – az egyik igazgatási rendszerről a másikra történő átállás esetében természetszerűleg jelentkező kényszerűségek arra indíthatják az adminisztrációt, hogy időlegesen és bizonyos határokon belül eltérjen a kérdéses helyzetekre szokásosan alkalmazott állandó szabályok és elvek szigorú alkalmazásától.
(lásd a 66–70. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑58/05. sz., Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben 2007. július 11‑én hozott ítéletének 100. és 109. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑20/06. sz., De Luca kontra Bizottság ügyben 2010. szeptember 30‑án hozott ítéletének 86. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, az ítélettel szemben T‑563/10. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Törvényszéke előtt.
2. A tisztviselők személyzeti szabályzata XIII. melléklete 2. cikkének (1) bekezdése az ugyanezen melléklet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti besorolásnál kedvezőbb egyenértékűséget hoz létre a korábbi és az új besorolási fokozatok között a besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsgán sikeresen szereplő tisztviselők tekintetében. A személyzeti szabályzat XIII. melléklete ezen 2. cikke (1) bekezdésének mindazonáltal kizárólag az volt a célja, hogy 2004. május 1‑jén átnevezze azoknak a besorolási fokozatát, akik 2004. április 30‑án tisztviselők voltak, annak érdekében, hogy alkalmazhatóvá tegye rájuk a teljes egészében 2006. május 1‑jén hatályba lépő új előmeneteli rendszert, és e rendelkezésnek nem lehet olyan hatályt biztosítani, amely túllép ezen átmeneti kapcsolat létrehozásán. Ennek a rendelkezésnek tehát nem az volt a célja, hogy egy olyan tisztviselő besorolási fokozatba történő besorolásának meghatározására alkalmazzák, akit a besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsgán való sikeres szereplésére tekintettel – amelynek versenyvizsga‑kiírását 2004. május 1‑je előtt tették közzé, és alkalmassági listáját 2006. május 1‑je előtt állították össze – csak 2005. április 27. után neveztek ki magasabb besorolási fokozatba.
(lásd a 75. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 112–115. pontja.
3. A bizalomvédelemre való hivatkozás joga, minden jogalanyt megillet, akiben az uniós adminisztráció megalapozott elvárásokat keltett azáltal, hogy számára hatáskörrel rendelkező és megbízható forrásból származó, pontos, feltételhez nem kötött és egybehangzó tájékoztatás formájában határozott ígéreteket tett.
Senki nem hivatkozhat azonban a bizalomvédelem elvének megsértésére az adminisztráció által tett pontos ígéretek hiányában.
(lásd a 80. és 81. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑273/01. sz., Innova Privat‑Akademie kontra Bizottság ügyben 2003. március 19‑én hozott ítéletének 26. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; a fent hivatkozott Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 96. pontja.
4. Az egyenlő bánásmód elve akkor sérül, ha eltérő helyzeteket azonos módon kezelnek, vagy megfordítva, ha személyek két csoportját – amelyek jogi és ténybeli helyzete között nincs lényeges eltérés – eltérő módon kezelnek.
E tekintetben valamely versenyvizsga sikeres pályázói, akiket 2004. május 1‑je, vagyis a tisztviselők személyzeti szabályzatának, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló 723/2004 rendelet hatálybalépését megelőzően vettek alkalmassági listára, azonban csak ezen időpontot követően neveztek ki tisztviselővé, nem tekinthetők egy csoportba tartozónak az ugyanazon versenyvizsga többi sikeres pályázójával, akiket 2004. május 1‑je előtt vettek fel.
Következésképpen, a 2004. május 1‑je előtt közzétett besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsga sikeres pályázói – akiket 2004. május 1‑je után vettek fel a tartaléklistára, és akiket így csak ezen időpont után lehetett magasabb besorolási osztályba kinevezni – nem tartoznak ugyanabba a kategóriába, mint a többi besorolásiosztály‑váltási versenyvizsga azon sikeres pályázói, akiket 2004. május 1‑je előtt neveztek ki magasabb besorolási osztályba.
(lásd a 96., 98. és 99. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑368/03. sz., De Bustamante Tello kontra Tanács ügyben 2005. október 25‑én hozott ítéletének 69. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; a fent hivatkozott Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 80. pontja.
5. A tisztviselő nem rendelkezik jogos érdekkel ahhoz, hogy alaki hiba és különösen az indokolási kötelesség megsértése miatt valamely határozat megsemmisítését követelje, ha az adminisztráció egyáltalán nem rendelkezik mérlegelési mozgástérrel, és úgy köteles eljárni, ahogyan azt tette, mivel a megtámadott határozat megsemmisítése kizárólag a megsemmisített határozattal érdemben azonos határozat meghozatalára vezethet.
(lásd a 112. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑372/00. sz., Campolargo kontra Bizottság ügyben 2002. április 23‑án hozott ítéletének 62. pontja.
6. A tisztviselők személyzeti szabályzata XIII. melléklete 7. cikkének (1) bekezdése értelmében a besorolási fokozatoknak az e melléklet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti átnevezése nem vezethet a 2004. május 1‑je előtt felvett tisztviselők havi alapilletményének változásához. Ennek érdekében a fent említett 7. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy 2004. május 1‑jén minden egyes tisztviselő esetében szorzótényezőt határoznak meg, amely megegyezik a tisztviselőnek 2004. május 1‑je előtt fizetett havi alapilletmény és a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, alkalmazandó összeg közötti aránnyal. E 2. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy az új, időközi besorolási fokozatokra vonatkozó illetményeket kell használni mint a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 7. cikke értelmében alkalmazandó összegeket. Ennélfogva az említett 7. cikk annak megakadályozására irányul, hogy a besorolási fokozatok átnevezésének ténye bármilyen változást eredményezzen a korábbi személyzeti szabályzat hatálya alatt felvett tisztviselők havi alapilletményében, és különösen annak megakadályozására, hogy az a jogalap nélküli gazdagodásukhoz vezessen.
Egyébiránt a személyzeti szabályzat XIII. fejezete 2. cikkének (2) bekezdése az új, időközi besorolási fokozatok tekintetében minden egyes besorolási fokozatra és fizetési fokozatra vonatkozóan megállapítja az alapilletményt. E rendelkezés, együttes olvasatban a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 8. cikkével – amely cikk az új személyzeti szabályzat által létrehozott két új csoport időközi besorolási fokozatai esetében az új besorolási fokozatok elnevezését szabályozza – kimondja, hogy az AST csoport különböző besorolási és fizetési fokozataira vonatkozó illetmények megegyeznek az AD csoport megfelelő besorolási és fizetési fokozataira vonatkozó illetményekkel.
Ezenkívül, a személyzeti szabályzat 45a. cikke egy olyan rendszert vezet be, amely szerint 2006. május 1‑jétől az AST csoportból (amely a korábbi B, C, és D besorolási osztály helyébe lép) az AD csoportba (amely a korábbi A besorolási osztály helyébe lép) történő átlépésre már nem a belső versenyvizsgák, hanem az úgynevezett igazolási eljárás útján kerül sor, amelynek alapját egy képzési programban való sikeres részvétel képezi. A személyzeti szabályzat 45a. cikkének (3) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy az AD csoport valamely állására történő kinevezés nem érinti a tisztviselő által a kinevezés pillanatáig elért besorolási fokozatot, illetve fizetési fokozatot.
E rendelkezésekre tekintettel úgy tűnik, hogy az uniós jogalkotónak az volt a szándéka, hogy a magasabb csoportba lépés tisztviselői feladatok végzését eredményezze, valamint kedvezőbb előmeneteli kilátásokat, de ne járjon azonnali illetménynövekedéssel.
Következésképpen, az új személyzeti szabályzat sem a hatálybalépésére, sem pedig a tisztviselő magasabb csoportba lépésére tekintettel nem rendelkezik a tisztviselő alapilletményének változásáról.
A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikke (2) bekezdésének elfogadásával a jogalkotó előnyös helyzetbe kívánta hozni azokat a tisztviselőket, akik a besorolásiosztály‑váltási versenyvizsga alapján alkalmasnak bizonyultak a magasabb besorolási osztályhoz tartozó állás betöltésére, azonban nem kívánta őket előnyösebb helyzetbe hozni azoknál a tisztviselőknél, akik 2006. május 1‑jétől sikeresen vesznek részt az igazolási eljárásban.
Következésképpen a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 7. cikkének megfelelően, és az említett melléklet kifejezetten ellentétes értelmű rendelkezéseinek hiányában a személyzet szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdése alapján kinevezett tisztviselők illetményét, a 2004. május 1‑je előtt felvett tisztviselők illetményéhez hasonlóan, szorzótényező alkalmazásával kell kiszámítani.
(lásd a 131–139. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑71/09. sz., Caminiti kontra Bizottság ügyben 2011. május 11‑én hozott végzésének 46. pontja.
7. A tisztviselők személyzeti szabályzata XIII. mellékletének 5. cikke nem tesz említést a besorolásiosztály‑váltás esetén a korábbi besorolási osztályban összegyűjtött előmeneteli pontokról. Ennek a cikknek ugyanis többek között az a célja, hogy megállapítsa a besorolási fokozatba és fizetési fokozatba történő besorolást abban az esetben, amikor a besorolásiosztály‑váltási versenyvizsga sikeres pályázóit, akiket 2006. május 1‑je előtt vettek alkalmassági listára, az új személyzeti szabályzat hatálya alatt magasabb besorolási osztályba nevezik ki.
Egyébiránt a belső versenyvizsga alapján magasabb besorolási fokozatba történő kinevezés az előléptetéssel egyenértékű, ennélfogva arra a személyzeti szabályzatnak a tényleges előléptetésre vonatkozó szabályai alkalmazandók.
Következésképpen, mivel a belső versenyvizsga alapján magasabb besorolási fokozatba történő kinevezés egyenértékű az előléptetéssel, ennek még inkább így kell lennie a besorolásiosztály‑váltási versenyvizsga alapján történő magasabb besorolási osztályba kinevezés esetén: a magasabb besorolási osztályba lépés – amely eltérő feladatok végzését jelenti – előléptetésnek minősül, és arra az előléptetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdése alapján magasabb besorolási osztályba kinevezett tisztviselő által összegyűjtött pontok törlésének mellőzése – elsősorban a korábbi besorolási osztályban szerzett pontokra tekintettel – megkönnyítené e tisztviselő előléptetését, ami ellentmondásban volna a személyzeti szabályzat 45. cikkével, amely cikk szerint az előléptetés érdekében a tisztviselő érdemeit az azonos besorolási fokozatba tartozó munkatársakkal kell összehasonlítani. A személyzeti szabályzat e cikkéből valójában az tűnik ki, hogy az azonos besorolási fokozatba tartozó, előléptethető tisztviselők érdemeinek összehasonlító vizsgálata során az adminisztrációnak figyelembe kell vennie azokat az előmeneteli pontokat, amelyeket az utóbbiak az érintett besorolási fokozatban gyűjtöttek össze. Márpedig, a tisztviselő által a besorolásiosztály‑váltás előtt összegyűjtött pontok az alacsonyabb besorolási osztálybeli beosztásában, és eltérő típusú feladatok végzése során mutatott érdemeinek felelnek meg. Ezek a pontok tehát az alacsonyabb besorolási osztály következő besorolási fokozatába történő előléptetésre szolgáltak, és azok nem szolgálhatnak azon magasabb besorolási osztály következő besorolási fokozatába történő előléptetésre, amelyben az érintett még nem bizonyította az érdemeit.
Ilyen esetben az összegyűjtött pontok megtartása azzal a következménnyel járna, hogy a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdése alapján besorolt tisztviselő számára lehetővé tenné, hogy a besorolásiosztály‑váltás után nagyobb esélye legyen a gyors előléptetésre, mint az ugyanazon besorolási fokozatba tartozó munkatársainak, akik a személyzeti szabályzat 45. cikke alapján kerültek magasabb besorolási osztályba, ami ellentétes volna az egyenlő bánásmód elvével, amely elv szerint az azonos érdemekkel rendelkező ugyanazon besorolási fokozatba tartozó valamennyi tisztviselőnek ugyanolyan eséllyel kell rendelkeznie a magasabb besorolási fokozatba történő előléptetésre.
(lásd a 155–157., 159. és 160. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 20/83. és 21/83. sz., Vlachos kontra Bíróság egyesített ügyekben 1984. december 13‑án hozott ítéletének 22–24. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑21/06. sz., Da Silva kontra Bizottság ügyben 2007. június 28‑án hozott ítéletének 75. pontja.