A Fővárosi Törvényszék (Magyarország) által 2020. augusztus 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – MARCAS MC Szolgáltató Zrt. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

(C-363/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Törvényszék

Az alapeljárás felei

Felperes: MARCAS MC Szolgáltató Zrt.

Alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Megfelel-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikke szerinti általános jogelveként elismert tisztességes eljáráshoz való jognak, valamint a jogbiztonság, az arányosság és a bizalomvédelem alapelvének a tagállami adóhatóság azon eljárása, hogy az adózó bevallásának utólagos ellenőrzése során – anélkül, hogy konkrét számviteli előírás, vagy az ellenőrzés tárgyát képező adóra vonatkozó anyagi jogi jogszabály adózó általi megsértését megállapítaná, illetőleg a fizetendő adó összegét a gazdasági tevékenységgel érintett években a bevallásban foglaltakhoz képest megváltoztatná – indokolás nélkül kizárólag azon ok miatt állapít meg az adózó terhére adókülönbözetet, hogy az adózó a tagállami számvitelről szóló törvényben foglalt számviteli alapelvek közül nem az adóhatóság elvárása szerinti két adóelv figyelembevételével készítette el a bevallását, hanem mérlegelési lehetőségével élve a gazdasági tevékenységének elszámolására irányadónak tartott többi alapelvre hivatkozással?

Értelmezhető-e úgy a Tanács 78/660/EGK irányelve¹ (EGK 4. sz. irányelv) 2. cikkének (3) bekezdése és a 31. cikke a Charta 47. cikke szerint elismert tisztességes eljáráshoz való jogra, valamint az unió általános jogelveként elismert jogbiztonság, arányosság és a bizalomvédelem elvére tekintettel úgy, hogy több gazdasági évet érintő gazdasági tevékenység esetén, amennyiben az adóhatóság áttér az adózó által választott számviteli alapelvekről más számviteli alapelvekre, és ennek következményeként a szomszédos évek adóbevallásait is érintő átkönyvelést végez, köteles kiterjeszteni az ellenőrzését azon gazdasági évekre is, amikre a gazdasági tevékenység, ekként az ellenőrzési időszak megállapításai kihatnak? Az adóhatóságnak az adózó bevallásának utólagos ellenőrzése során figyelembe kell-e vennie a vizsgálat tárgyát képező gazdasági évben a korábbi évre vonatkozóan önellenőrzéssel módosított tételeket, aminek eredményeként az adózónál az esedékesség előtt adófizetés következményeként túlfizetés jelentkezett, avagy megfelel-e a fenti elveknek és a Charta 54. cikke szerinti joggal való visszaélés tilalmának azon eljárás, hogy az adóhatóság a túlfizetés ellenére adóhiányt állapít meg az adózó terhére?

Egy esetlegesen helytelen könyvvezetési mód megválasztásának arányos szankciója-e az adóhiánynak minősülő adókülönbözet megállapítása, továbbá arra tekintettel akár 10% mértékű adóbírság fizetési kötelezettség megállapítása, valamint késedelmi pótlék előírása úgy, hogy a vita tárgyát képező adó az esedékességét megelőzően megfizetésre került, és az az eljárás során túlfizetésként végig a felperes adófolyószámláján volt, tehát a költségvetést adókiesés nem érte, és visszaélésre vonatkozó adat nem merült fel?

Értelmezhető-e a jogos elvárás (bizalomvédelem) elve akként, hogy annak objektív alapja, vagyis az adózó számviteli elszámolásával kapcsolatos várakozása megalapozott, ha az adóhatóság az adózónál korábban bármilyen ellenőrzést végzett, mely során a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások kiállítását és vezetését az előírásoknak megfelelőnek találta akár konkrét megállapítás nélkül, vagy ráutaló magatartással, avagy a jogos elvárás elvére az adózó csak akkor hivatkozhat, ha az adóhatóság lezárt időszakot teremtő adóbevallások utólagos ellenőrzését végzi minden adónemre kiterjedően, és az adózó számviteli gyakorlatára kifejezetten pozitív megállapítást tesz. A jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének megfelelően jár-e el az adóhatóság, ha későbbi döntésében a könyvvezetés szabálytalansága miatt adójogi jogkövetkezményeket alkalmaz úgy, hogy a korábbi ellenőrzés formális, avagy nem teljes körű voltára, illetőleg kifejezett pozitív megállapítás hiányára hivatkozással nem ismeri el azt, hogy a felperes megalapozottan bízott a korábbi számviteli gyakorlatának helyes voltában?

____________

¹ A Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv (HL 1978., L 222., 11. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 21. o.).