A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(második tanács)
2008. március 6.
F‑46/06. sz. ügy
Carina Skareby
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat – Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – 2004. évi értékelési időszak – Célkitűzések – Indokolási kötelezettség – Nyilvánvaló mérlegelési hiba”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben C. Skareby lényegében egyrészt a 2004. január 1‑jétől december 31‑ig terjedő időszakra vonatkozóan elkészített szakmai előmeneteli jelentésének megsemmisítését, másrészt a Bizottságnak az őt állítólag ért szakmai, vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére való kötelezését kéri.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – Elkészítés – A szakmai előmeneteli jelentés tervezetének közlése
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
2. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – Az elérendő célok meghatározásának kötelezettsége – Terjedelem
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
3. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – Elkészítés – Elkésettség
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
4. Tisztviselők – Kereset – Jogalapok
5. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – A részletes értékelés és a megjegyzések közötti összhang szükségessége
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
6. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
7. Tisztviselők – Kereset – Jogalapok
1. A Bizottság által elfogadott, a Bizottság külszolgálatára vonatkozó végrehajtási rendelkezések 3. cikke (1) bekezdésének hatodik albekezdése szerint a második értékelő és az ellenjegyző által véglegesített szakmai előmeneteli jelentést közlik az állást betöltő személlyel. Az említett általános végrehajtási rendelkezések nem írják elő a szakmai előmeneteli jelentés tervezetének az említett személy számára való átadását az annak véglegesítése előtti szakaszban.
A tisztviselő tehát a kérdéses referencia‑időszakra vonatkozó szakmai előmeneteli jelentéstervezet és a szakmai előmeneteli jelentés összehasonlítása alapján nem kérheti e jelentés megsemmisítését azzal az indokkal, hogy különbség van a két dokumentum értékelései között, mivel a kérdéses szakmai előmeneteli jelentés elkészítésére vonatkozó szűkebb értelemben vett eljárásnak nem része a szakmai előmeneteli jelentés tervezetének közlése. Ennélfogva a szakmai előmeneteli jelentésben az értékelők nem kötelesek kifejteni, hogy az értékelések milyen okból változtak meg a szakmai előmeneteli jelentés tervezetéhez képest.
(lásd az 54. és 58. pontot)
2. A személyzeti szabályzat 43. cikkének a Bizottság által elfogadott általános végrehajtási rendelkezései 8. cikke (5) bekezdésének negyedik albekezdéséből kitűnik, hogy az adminisztráció köteles meghatározni az állás betöltője számára az értékelés céljait és szempontjait. E rendelkezés szerint az értékelő és az állás betöltője közötti hivatalos megbeszélésnek az egyes értékelési időszakok kezdetén nemcsak az állás betöltőjének a referencia‑időszak során nyújtott teljesítményére kell vonatkoznia – amely időszak az értékelési eljárás lefolytatásának évét megelőző év január 1‑jétől december 31‑ig tart –, hanem a referencia‑időszakot követő év célkitűzéseinek meghatározására is. Ezek a célok képezik a tisztviselő teljesítménye értékelésének viszonyítási alapját.
(lásd a 64. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑42/06. sz., Sundholm kontra Bizottság ügyben 2007. december 13‑án hozott ítéletének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 31. pontja.
3. A szakmai előmeneteli jelentést csak kivételes körülmények között lehet önmagában amiatt megsemmisíteni, hogy késedelmesen készítették el. A szakmai előmeneteli jelentés elkészítése során felmerült késedelem ugyan kártérítéshez való jogot keletkeztethet az érintett tisztviselő javára, ez a késedelem nem érintheti a szakmai előmeneteli jelentés érvényességét, és ebből következően nem indokolhatja a megsemmisítését.
(lásd a 75. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑278/01. sz., Den Hamer kontra Bizottság ügyben 2003. május 7‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑139. o. és II‑665. o.) 32. pontja; T‑155/03., T‑157/03. és T‑331/03. sz., Cwik kontra Bizottság egyesített ügyekben 2005. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑411. o. és II‑1865. o.) 96. pontja; T‑110/04. sz., Sequeira Wandschneider kontra Bizottság ügyben 2007. március 7‑én hozott ítéletének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 39. pontja.
4. Nincs jelentősége annak, hogy a felperes késedelmesen hivatkozik valamely intézmény jogi aktusa indokolásának hiányára vagy elégtelenségére, mivel azt mint imperatív jogalapot a közösségi bíróság minden esetben hivatalból vizsgálhatja, sőt azt hivatalból kell vizsgálnia. Az e jogalapra való hivatkozás egyetlen felperes számára sem lehet kizárt önmagában amiatt, hogy azt egy korábbi szakaszban nem hozta fel.
(lásd a 96. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑166/95. P. sz., Bizottság kontra Daffix ügyben 1997. február 20‑án hozott ítéletének (EBHT 1997., I‑983. o.) 24. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑153/95. sz., Kaps kontra Bíróság ügyben 1996. május 21‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑233. o. és II‑663. o.) 75. pontja; T‑171/05. sz., Nijs kontra Számvevőszék ügyben 2006. október 3‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., II‑A‑2‑999. o.) 31. és 32. pontja.
5. A szakmai előmeneteli jelentés nem nyilvánvalóan következetlen, ha az említett jelentés bizonyos rovatai pozitív értékelést tartalmaznak, amelynek egy kritikus megjegyzés ellentmond. Ugyanis nem nyilvánvaló következetlenség, ha a tisztviselő munkáját általában elismerik, azonban hangsúlyozzák bizonyos gyengéit vagy nehézségeit.
(lásd a 103. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑165/04. sz., Vounakis kontra Bizottság ügyben 2006. július 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑155. o. és II‑A‑2‑735. o.) 94. pontja.
6. Nem a Közszolgálati Törvényszék feladata, hogy az érintett személy értékelésével megbízott személyek helyett elvégezze az értékelést. A Közösség intézményei ugyanis széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a tisztviselőik munkájának értékelésére vonatkozóan. A tisztviselőről a szakmai előmeneteli jelentésben kialakított értékelés ki van zárva a bírósági felülvizsgálat alól, amely kizárólag az esetleges formai hibák, az adminisztráció által kialakított értékelést befolyásoló nyilvánvaló ténybeli tévedések, valamint a hatáskörrel való esetleges visszaélés vizsgálatára terjed ki.
(lásd a 119. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 36/81., 37/81. és 218/81. sz., Seton kontra Bizottság egyesített ügyekben 1983. június 1‑jén hozott ítéletének (EBHT 1983., 1789. o.) 23. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑33/91. sz., Williams kontra Számvevőszék ügyben 1992. december 10‑én hozott ítéletének (EBHT 1992., II‑2499. o.) 43. pontja; T‑144/03. sz., Schmit kontra Bizottság ügyben 2005. május 4‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑101. o. és II‑465. o.) 70. pontja.
7. Csak abban az esetben van szó hatáskörrel való visszaélésről – amelynek csupán az egyik formája az eljárással való visszaélés –, ha objektív, releváns és egybehangzó ténykörülmények alapján megállapítható, hogy a megtámadott jogi aktus céljai eltérnek a személyzeti szabályzat alkalmazandó rendelkezései értelmében a jogi aktus vonatkozásában kijelölt céloktól.
E tekintetben az állítás alátámasztására nem elegendő bizonyos tényekre hivatkozni, hanem kellően pontos, objektív és egybehangzó ténykörülményeket kell előterjeszteni azok helytállóságának vagy legalábbis valószínűségének alátámasztására.
(lásd a 156. és 157. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑111/99. sz., Samper kontra Parlament ügyben 2000. július 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑135. o. és II‑611. o.) 64. pontja; T‑152/00. sz., E kontra Bizottság ügyben 2001. szeptember 19‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2001., I‑A‑179. o. és II‑813. o.) 69. pontja.