Language of document : ECLI:EU:C:2012:407

C‑128/11. sz. ügy

UsedSoft GmbH

kontra

Oracle International Corp.

(a Bundesgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„A számítógépi programok jogi védelme – Az internetről letöltött használt számítógépi programok forgalmazása – 2009/24/EK irányelv – A 4. cikk (2) bekezdése és az 5. cikk (1) bekezdése – A terjesztési jog kimerülése – A »jogszerű megszerző« fogalma”

Az ítélet összefoglalása

1.        Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2009/24 irányelv– A számítógépi programok jogi védelme – Engedélyhez kötött cselekmények – A számítógépi program példányára vonatkozó terjesztési jog kimerülése – Feltételek – A példány többszörözésének és letöltésének engedélyezése, továbbá felhasználási jogának biztosítása a példányra vonatkozó szerzői jog jogosultja által

(2009/24 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés)

2.        Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2009/24 irányelv – A számítógépi programok jogi védelme – Az engedélyhez kötött cselekmények alóli kivételek – A számítógépi program rendeltetésének megfelelő használata az azt jogszerűen megszerző személy által – Jogszerű megszerző – Fogalom – Az első megszerző által eredetileg a szerzői jog jogosultjának internetes oldaláról letöltött számítógépi program példányának későbbi megszerzője – Bennfoglaltság

(2009/24 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés, és 5. cikk, (1) bekezdés)

1.        A számítógépi programok jogi védelméről szóló 2009/24 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a számítógépi program példányának terjesztési joga kimerül, ha a szerzői jog jogosultja – aki engedélyezte, akár ingyenesen is, e példánynak az internetről valamely adathordozóra való letöltését –, az e példány gazdasági értékének megfelelő díjazás megfizetése ellenében a tulajdonában álló műpéldányon időbeli korlátozás nélkül felhasználói jogot is biztosított.

A számítógépi program példányának letöltése és az arra vonatkozó felhasználói licencszerződés megkötése szétválaszthatatlan egységet alkot. A számítógépi program példánya letöltésének ugyanis nincs értelme, ha az említett példányt annak birtokosa nem használhatja. E két ügyletet tehát a jogi minősítésük érdekében együttesen kell megvizsgálni.

Az említett kereskedelmi ügyletek magukban foglalják az érintett számítógépi program példánya tulajdonjogának átruházását, tekintettel arra, hogy a számítógépi programja példányának a szerzői jog jogosultja általi rendelkezésre bocsátása, és az arra vonatkozó felhasználási szerződés általa való megkötése arra irányul, hogy lehetővé tegye azt, hogy az említett példányt a vevők tartósan használják a vételár megfizetése ellenében, amelynek lehetővé kell tennie, hogy a szerzői jog jogosultja a tulajdonában álló mű példánya gazdasági értékének megfelelő díjazásban részesüljön. Ebben a tekintetben közömbös, hogy az érintett jog jogosultja a számítógépi program példányát az internetes oldaláról való letöltés, vagy valamely anyagi adathordozó, így CD‑ROM vagy DVD útján bocsátotta a vevő rendelkezésére.

(vö. 44–47., 72. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.        A 2009/24 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely felhasználói licenc újraeladása esetén – ami magában foglalja a számítógépi programnak a szerzői jog jogosultja internetes oldaláról letöltött példányának újraeladását is –, amely licencet az említett jogosult eredetileg időbeli korlátozás nélkül és a műve említett példánya gazdasági értékének megfelelő díjazás megfizetése ellenében adta az első megszerzőnek, az említett licenc második megszerzője, valamint a licenc minden további megszerzője hivatkozhat az ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti terjesztési jog kimerülésére, és ebből következően azokat az ezen irányelv 5. cikke (1) bekezdésének értelmében vett jogszerű megszerzőknek lehet tekinteni, akiket megillet az utóbbi rendelkezés szerinti többszörözési jog.

(vö. 88. pont és a rendelkező rész 2. pontja)