Language of document : ECLI:EU:F:2012:6

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(második tanács)

2012. február 1‑je

F‑123/10. sz. ügy

Giovanni Bancale és Roberto Buccheri

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazottak – Belső versenyvizsgák – Vizsgára bocsátási feltételek – Az oklevél megszerzését követően szerzett szakmai tapasztalat – Oklevél – Az oklevél megszerzését megelőzően szerzett képesítések – Egyenértékűség”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelynek keretében G. Bancale és R. Buccheri, a Bizottságnak az Európai Csaláselleni Hivatalnál (OLAF) foglalkoztatott ideiglenes alkalmazottai megindították a jelen keresetet, amely lényegében a COM/INT/OLAF/09/AD 8 és a COM/INT/OLAF/09/AD 10 belső versenyvizsga vizsgabizottsága azon határozatainak megsemmisítésére irányul, amelyekben megtagadta a felperesek vizsgára bocsátását.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperesek viselik az összes költséget.

Összefoglaló

1.      Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 35. cikk 1. §, e) pont)

2.      Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Korábbi határozat felülvizsgálata után hozott határozat – A versenyvizsga vizsgabizottsága által a vizsgára nem bocsátott pályázók pályázatának felülvizsgálatát követően meghozott határozata

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk (2) bekezdés, és 91. cikk (1) bekezdés)

3.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgára bocsátási feltételek – A beosztások besorolására a személyzeti szabályzatban előírt követelményeknél magasabb követelmények – Megengedhetőség

(Személyzeti szabályzat, 5. és 29. cikk, III. melléklet)

4.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgára bocsátási feltételek – A vizsgára bocsátáshoz szükséges oklevél megszerzését követően meghatározott időtartamú szakmai tapasztalat követelménye – Megengedhetőség

(Személyzeti szabályzat, 27. cikk, első bekezdés, és 29. cikk, (1) bekezdés)

1.      A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 35. cikke 1. §‑ának e) pontja értelmében a keresetlevélnek tartalmaznia kell a felhozott jogalapok, valamint a ténybeli és jogi érvek rövid ismertetését. Ennek kellően világosnak és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az alperes részére védekezésének előkészítését, és hogy a Közszolgálati Törvényszék adott esetben további információ nélkül hozzon határozatot az ügyben. A jogbiztonság és a gondos igazságszolgáltatás biztosítása érdekében ahhoz, hogy valamely kereset elfogadható legyen, szükséges, hogy azok a lényeges ténybeli és jogi körülmények, amelyeken a kereset alapul, összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevélből.

(lásd a 38. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑76/09. sz., AH kontra Bizottság ügyben 2011. február 15‑én hozott ítéletének 29. pontja.

2.      Ha egy pályázó a vizsgabizottság határozatának felülvizsgálatát kéri, akkor a vizsgabizottság által a pályázó helyzetéről a felülvizsgálatot követően hozott határozat jelenti a neki sérelmet okozó aktust.

(lásd a 42. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑293/03. sz., Giulietti kontra Bizottság ügyben 2006. január 31‑én hozott ítéletének 27. pontja; T‑173/05. sz., Heus kontra Bizottság ügyben 2006. december 13‑án hozott ítéletének 19. pontja.

3.      A személyzeti szabályzat 5. cikkének rendelkezései – a beosztásnak megfelelő feladatkör jellege alapján – általánosan határozzák meg a tisztviselők előírt legalacsonyabb felső‑ vagy középfokú oktatásbeli végzettségi és szakképzettségbeli – sőt, bizonyos esetekben a szakmai tapasztalatokra vonatkozó – szintjét az egyes csoportokban és besorolási fokozatokban, és nem vonatkoznak a személyzeti szabályzat 29. cikkének és III. mellékletének rendelkezéseivel szabályozott felvételi feltételekre. Ebből következően semmi nem szól az ellen, hogy bizonyos beosztások vagy beosztáscsoportok esetében a versenyvizsga‑kiírás a beosztások besorolásából következő legalacsonyabb végzettséggel kapcsolatos feltételeknél szigorúbb feltételeket írjon elő, akár valamely meghatározott üres álláshely betöltése, akár egy bizonyos besorolási osztályba tartozó álláshelyek betöltését célzó tartaléklista összeállítása esetében.

(lásd az 52. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑329/03. sz., Ricci kontra Bizottság ügyben 2005. március 16‑án hozott ítéletének 70. pontja.

4.      A személyzeti szabályzat a versenyvizsgák megszervezésének területén széles mérlegelési jogkört biztosít az intézményeknek. E jogkör gyakorlására kerül sor, amikor a kinevezésre jogosult hatóság elfogadja a versenyvizsga‑kiírást és megállapítja többek között a vizsgára bocsátás feltételeit. E széles mérlegelési jogkör gyakorlásának mindazonáltal összeegyeztethetőnek kell lennie a személyzeti szabályzat 27. cikke első bekezdésében és 29. cikkének (1) bekezdésében foglalt, feltétlen érvényesülést kívánó rendelkezésekkel.

A választásnak, amelyet a kinevezésre jogosult hatóságnak e téren biztosított széles mérlegelési jogkör lehetővé tesz, a betöltendő álláshelyhez kapcsolódó követelményeknek, általánosabb megközelítésben pedig a szolgálati érdeknek megfelelően kell történnie.

A személyzeti szabályzat 5. cikkének (3) bekezdésével együttesen olvasott (2) bekezdéséből kitűnik, hogy az AD 8 és AD 10 besorolási fokozatok a tanácsosi csoport magasabb besorolási fokozatai, amelyek az igazgatói, tanácsadói és tudományos feladatoknak felelnek meg.

Olyan körülmények között, amikor a versenyvizsga ezen besorolási fokozatba tartozó állások betöltésére irányul, a vizsgára bocsátáshoz szükséges oklevél megszerzését követően meghatározott időtartamú szakmai tapasztalatot előíró követelmény megfelelő eszköznek tűnik ahhoz, hogy az intézmény számára biztosítsa a szolgálati szabályzat 27. cikke első bekezdésében előírt képességekkel rendelkező tisztviselők munkáját, és következésképpen a szolgálati érdek érvényesülését.

Az oklevél megszerzését követően és az azzal kapcsolatban szerzett szakmai tapasztalat ugyanis a pályázók számára nagyobb rálátást biztosít a gyakorlati kérdések tudományos megközelítésének alkalmazására, mint az oklevél megszerzését megelőzően szerzett szakmai tapasztalat. E szakmai tapasztalat főszabály szerint annyiban is hasznosabb, mint az oklevél megszerzése utáni, mivel lehetővé teszi a korábban megszerzett elméleti tudás gyakorlati hasznosítását, és ezáltal a szakmai képességek kiszélesítését. Ráadásul növeli annak az esélyét is, hogy a jelöltek valóban a tanácsosi szintű feladatok ellátásban rendelkeznek szakmai tapasztalattal. Ez tehát megbízhatóan bizonyítja, hogy a jelölt az elvárt képességekkel rendelkezik.

(lásd a 66., 76. és 79–81. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑214/99. sz., Carrasco Benítez kontra Bizottság ügyben 2000. november 21‑én hozott ítéletének 52. és 53. pontja.