A Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio (Olaszország) által 2019. április 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – EB kontra Presidenza del Consiglio dei Ministri és társai
(C-326/19. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: olasz
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio
Az alapeljárás felei
Felperes: EB
Alperesek: Presidenza del Consiglio dei Ministri, Ministero dell’Istruzione, dell’Università e della Ricerca – MIUR, Università degli Studi Roma Tre
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1) Noha a tagállamokat nem terheli arra vonatkozó általános kötelezettség, hogy előírják a határozott időre szóló munkaszerződések határozatlan időre szóló szerződésekké történő átalakítását, az egyenértékűség elvére is tekintettel ellentétes-e az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK irányelvben1 foglalt keretmegállapodás „A visszaélés megakadályozására irányuló intézkedések” címet viselő 5. szakaszával, ha valamely, a 2015. június 15-i 81. sz., felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 29. cikke 2. bekezdésének d) pontjához és 29. cikke 4. bekezdéséhez, valamint a 2001. március 30-i 165. sz., felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 36. cikkének 2. és 5. bekezdéséhez hasonló nemzeti szabályozás kizárja, hogy a 2010. évi 240. sz. törvény 24. cikke 3. bekezdésének a) pontja értelmében három évre szóló, két évre meghosszabbítható, határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott egyetemi kutatók e szerződés megszűnését követően határozatlan ideig tartó jogviszonyt létesítsenek?
2) Noha a tagállamokat nem terheli arra vonatkozó általános kötelezettség, hogy előírják a határozott időre szóló munkaszerződések határozatlan időre szóló szerződésekké történő átalakítását, az egyenértékűség elvére is tekintettel ellentétes-e az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK irányelvben foglalt keretmegállapodás „A visszaélés megakadályozására irányuló intézkedések” címet viselő 5. szakaszával, ha valamely, a 2015. június 15-i 81. sz., felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 29. cikke 2. bekezdésének d) pontjához és 29. cikke 4. bekezdéséhez, valamint a 2001. március 30-i 165. sz., felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 36. cikkének 2. és 5. bekezdésében foglalthoz hasonló nemzeti szabályozást az érintett tagállam nemzeti bíróságai úgy alkalmaznak, hogy a munkaviszony fenntartásához való jog biztosított a közigazgatási szerv által a munkajog hatálya alá tartozó rugalmas munkaszerződéssel alkalmazott munkavállalók számára, ugyanakkor e jogot nem ismerik el általános jelleggel az e közigazgatási szerv által a közjog alapján alkalmazott személyzet számára, amennyiben a nemzeti jogrendben (a fent említett nemzeti rendelkezések révén) nem létezik egyéb hatékony eszköz az e munkavállalókkal szembeni visszaélések szankcionálására?
3) Noha a tagállamokat nem terheli arra vonatkozó általános kötelezettség, hogy előírják a határozott időre szóló munkaszerződések határozatlan időre szóló szerződésekké történő átalakítását, az egyenértékűség elvére is tekintettel ellentétes-e az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK irányelvben foglalt keretmegállapodás „A visszaélés megakadályozására irányuló intézkedések” címet viselő 5. szakaszával a 2010. december 30-i 240. sz. törvény 24. cikkének 1. és 3. bekezdésében foglalthoz hasonló, olyan […] nemzeti szabályozás, amely a kutatók és az Egyetem közötti határozott időre szóló szerződések megkötéséről és összesen öt évre (három éven felül adott esetben két évvel) történő meghosszabbításáról úgy rendelkezik, hogy a szerződéskötésnek „A kutatási, oktatási, kiegészítő oktatási és a hallgatói szolgáltatási tevékenység végzésre irányuló program céljára rendelkezésre álló erőforrások keretében” kell megtörténnie, és a meghosszabbításhoz „a végzett oktatási és kutatási tevékenységek kedvező értékelése” szükséges, azonban nem határoz meg tárgyilagos és átlátható kritériumokat annak vizsgálatára, hogy a szóban forgó szerződések megkötése és megújítása hatékonyan elégít-e ki valamely tényleges szükségletet, ha e szerződések alkalmasak a követett cél megvalósítására és annak megvalósítása céljából szükségesek, vagyis e szabályozás annak a konkrét kockázatával jár, hogy az ilyen szerződéstípust visszaélésszerűen alkalmazzák, következésképpen nem egyeztethető össze a keretmegállapodás céljával és hatékony érvényesülésével?
____________
1 Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (HL 1999. L 175., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás: 5. fejezet, 3. kötet, 368. o.)