A Verwaltungsgericht Wien (Ausztria) által 2018. március 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Wasserleitungsverband Nördliches Burgenland és társai
(C-197/18. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Verwaltungsgericht Wien
Az alapeljárás felei
Felperesek: Wasserleitungsverband Nördliches Burgenland, Robert Prandl, Gemeinde Zillingdorf
Alperes hatóságok: Bundesministerin für Nachhaltigkeit und Tourismus, korábban Bundesminister für Land und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 288. cikket a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv1 (a továbbiakban: nitrátirányelv) I. melléklete [A. pontjának] 2. [al]pontjával összefüggésben értelmezett 5. cikkének (4) bekezdésével vagy 5. cikkének (5) bekezdésével összefüggésben, hogy
a) az a víziközmű-szolgáltató, amely vízszolgáltatásokat nyújt, és amely ennek során az ivóvíz (csatlakozási kötelezettséggel terhelt) fogyasztóknak történő rendelkezésre bocsátása előtt ezt a vízkivételre rendelkezésére álló kutakból kivett, magas nitrátértékű vizet megfelelően kezeli ahhoz, hogy az a fogyasztóknak történő rendelkezésre bocsátás előtt 50 mg/l-nél kisebb koncentrációban tartalmazzon nitrátokat, és amely jogszabály alapján meghatározott földrajzi területen köteles is biztosítani a vízellátást, e tekintetben az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében közvetlenül érintett (jelen esetben alkalmasint az 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv hiányos átültetésével), mert az állítólag nem megfelelő cselekvési tervek (mivel a víz a szóban forgó vízszolgáltató területén 50 mg/l-nél nagyobb koncentrációban tartalmaz nitrátokat) úgy érintik, hogy vízkezelési intézkedéseket kell végrehajtania, és a nitrátirányelv ezért alanyi jogot biztosít számára a következőkre:
a) 1) a nitrátirányelv átültetése céljából (a nitrátirányelv 5. cikkének (4) bekezdése alapján) már megalkotott nemzeti cselekvési program olyan irányú módosítására, hogy szigorúbb intézkedések elfogadására kerüljön sor a nitrátirányelv 1. cikke szerinti célok és konkrétan az egyes vízkivételi pontokon a felszín alatti vizek legfeljebb 50 mg/l-es nitrátkoncentrációjának elérése céljából?
a) 2) (a nitrátirányelv 5. cikkének (5) bekezdése alapján) járulékos intézkedések vagy megerősített cselekvések elfogadására a nitrátirányelv 1. cikke szerinti célok és konkrétan az egyes vízkivételi pontokon a felszín alatti vizek legfeljebb 50 mg/l-es nitrátkoncentrációjának elérése céljából?
b) az a fogyasztó, akinek jogszabály lehetővé teszi a saját házi kútjából kinyert víz saját fogyasztását kielégítő mértékben történő felhasználását, és e vizet magas nitrátértékek miatt (az eljárás alapjául szolgáló kérelem időpontjában nem tudta felhasználni, az Európai Unió Bírósága elé terjesztendő jelen kérelem időpontjában pedig fel tudta ugyan használni, de nem vitatott, hogy a víz nitrátkoncentrációja várhatóan újból 50 mg/l fölé fog emelkedni) nem használja fel, hanem a vizet víziközmű-szolgáltatótól szerzi be, e tekintetben az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében közvetlenül érintett (jelen esetben alkalmasint az 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv hiányos átültetésével), mert az állítólag nem megfelelő cselekvési tervek, mivel vízkivételi pontjának (házi kútjának) vize 50 mg/l-nél nagyobb koncentrációban tartalmaz nitrátokat, úgy érintik, hogy nem tudja gyakorolni az ingatlanján található felszín alatti vizek felhasználásához való, őt jogszabály alapján korlátozottan megillető jogot, és a nitrátirányelv ezért alanyi jogot biztosít számára a következőkre:
b) 1) a nitrátirányelv átültetése céljából (a nitrátirányelv 5. cikkének (4) bekezdése alapján) már megalkotott nemzeti cselekvési program olyan irányú módosítására, hogy szigorúbb intézkedések elfogadására kerüljön sor a nitrátirányelv 1. cikke szerinti célok és konkrétan az egyes vízkivételi pontokon a felszín alatti vizek legfeljebb 50 mg/l-es nitrátkoncentrációjának elérése céljából?
b) 2) (a nitrátirányelv 5. cikkének (5) bekezdése alapján) járulékos intézkedések vagy megerősített cselekvések elfogadására a nitrátirányelv 1. cikke szerinti célok és konkrétan az egyes vízkivételi pontokon a felszín alatti vizek legfeljebb 50 mg/l-es nitrátkoncentrációjának elérése céljából?
c) az a település, amely önkormányzatként az általa ivóvízellátásra fenntartott települési kutat a víz 50 mg/l-nél nagyobb nitrátkoncentrációja miatt csak nem ivóvizes kútként használja, illetve bocsátja rendelkezésre – ami mindazonáltal nem korlátozza az ivóvízellátást –, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmében közvetlenül érintett (jelen esetben alkalmasint az 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv hiányos átültetésével), mert a vízkivételi ponton a víz 50 mg/l-nél nagyobb koncentrációban tartalmaz nitrátokat, és az ezért nem használható fel ivóvízként, és a nitrátirányelv ezért alanyi jogot biztosít a település számára a következőkre:
c) 1) a nitrátirányelv átültetése céljából (a nitrátirányelv 5. cikkének (4) bekezdése alapján) már megalkotott nemzeti cselekvési program olyan irányú módosítására, hogy szigorúbb intézkedések elfogadására kerüljön sor a nitrátirányelv 1. cikke szerinti célok és konkrétan az egyes vízkivételi pontokon a felszín alatti vizek legfeljebb 50 mg/l-es nitrátkoncentrációjának elérése céljából?
c) 2) (a nitrátirányelv 5. cikkének (5) bekezdése alapján) járulékos intézkedések vagy megerősített cselekvések elfogadására a nitrátirányelv 1. cikke szerinti célok és konkrétan az egyes vízkivételi pontokon a felszín alatti vizek legfeljebb 50 mg/l-es nitrátkoncentrációjának elérése céljából?
Minek körében a fogyasztók egészségének védelme – a b) és c) esetben – a víz vízszolgáltatóktól való (csatlakozási kötelezettség és csatlakozási jog melletti) beszerzése vagy – az a) esetben – megfelelő vízkezelési intézkedések révén mindhárom esetben biztosított.
____________
1 A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv HL 1991. L 375., 1. o., magyar különkiadás 15. fejezet 2. kötet, 68. o.