Language of document :

A Corte suprema di cassazione (Olaszország) által 2019. február 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Presidenza del Consiglio dei Ministri kontra BV

(C-129/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corte suprema di cassazione

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: Presidenza del Consiglio dei Ministri

Ellenérdekű fél: BV

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

[Az alapügy körülményei között: amely egy Olaszországban állandó lakóhellyel rendelkező olasz állampolgár által a jogalkotó állammal szemben a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/80/EK tanácsi irányelvben1 előírt kötelezettségek, különösen a 12. cikk (2) bekezdésében a tagállamok részére előírt azon kötelezettség teljesítésének elmulasztásával és/vagy helytelen és/vagy nem teljes körű végrehajtásával okozott károk megtérítése iránt benyújtott keresetre vonatkozik, hogy {ahogyan azt a későbbi 18. cikk (1) bekezdése előírta} 2005. július 1-jéig vezessenek be olyan általános kárenyhítési rendszert, amely alkalmas arra, hogy valamennyi szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmény {köztük a szexuális erőszak bűncselekménye, amelynek áldozata a felperes} áldozata javára megfelelő és igazságos jogorvoslatot biztosítson abban az esetben, ha az áldozatok számára lehetetlenné vált az elszenvedett károknak a közvetlen felelősökkel történő teljes körű megtéríttetése]:

a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/80/EK tanácsi irányelv nemzeti jogba való késedelmes (és/vagy nem teljes körű) átültetésének esetével összefüggésben – az erőszakos bűncselekmények áldozatai kárenyhítési rendszerének az irányelvben előírt, non self-executing [nemzeti jogi végrehajtást igénylő] létrehozását illetően, amely irányelv kizárólag az abban említett, határokon átlépő jogalanyok viszonylatában teremti meg a tagállam kártérítési felelősségét az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatából (többek között a Francovich, valamint a Brasserie du Pecheur és a Factortame III ítéletből) következő elvek alapján – a[z uniós] jog előírja-e, hogy a tagállamoknak hasonló felelősséget kell viselniük a határokat nem átlépő (tehát lakóhellyel rendelkező) azon jogalanyok viszonylatában is, akik nem minősültek volna az irányelv átültetéséből eredő előnyök közvetlen címzettjeinek, de akiknek ugyanezen uniós jog keretében az egyenlőség/hátrányos megkülönböztetés tilalma elve megsértésének elkerülése céljából – amennyiben az irányelvet határidőben és megfelelően ültették volna át – élvezniük kellett volna és kellene ezen előnyt az irányelv (vagyis a fent említett kárenyhítési rendszer) hatékony érvényesülésének kiterjesztése révén?

Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén:

([a 2017. november 20-i 167. sz. törvény 6. cikkével és a 2018. december 30-i 145. sz. törvény 1. cikkének 593–596. bekezdésével] többször módosított, legge 7 luglio 2016, n. 122 [Disposizioni per l’adempimento degli obblighi derivanti dall’appartenenza dell’Italia all’Unione europea – Legge europea 2015–2016; Olaszországnak az Európai Unióbeli tagságából eredő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2016. július 7-i 122. sz. törvény – 2015–2016. évi európai törvény] 11. cikkének 3. bekezdése alapján kiadott) decreto del Ministro dell’interno 31 agosto 2017 (2017. augusztus 31-i belügyminiszteri rendelet) által a szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények (és többek között a cod. pen. [büntető törvénykönyv] 609-bis. cikke szerinti szexuális erőszak) áldozatai javára 4800 euró összegben rögzített kárenyhítés a 2004/80 irányelv 12. cikkének (2) bekezdésében előírtak végrehajtásaként „az áldozatok részére biztosított megfelelő és igazságos kárenyhítésnek” tekinthető-e?

____________

1     A bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/80/EK tanácsi irányelv (HL 2004. L 261., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 7. kötet, 65. o.).