A Törvényszék (harmadik tanács) T-743/16. RENV sz., CX kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. február 15-én benyújtott fellebbezés
(C-131/19. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők): G. Berscheid, T. S. Bohr, C. Ehrbar meghatalmazottak)
A másik fél az eljárásban: CX
A fellebbező kérelmei
A Bíróság semmisítse meg a Törvényszék T-743/16. RENV sz., CX kontra Bizottság ügyben 2018. december 13-án hozott ítéletét annyiban, amennyiben az megsemmisítette a hivatalvesztés fegyelmi szankciót alkalmazó határozatot.
A Bíróság a további kereseti kérelmekről való határozathozatal érdekében az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé.
A Bíróság a költségekről jelenleg ne határozzon.
Jogalapok és fontosabb érvek
Első jogalap: a tisztviselők személyzeti szabályzata IX. melléklete 4. és 22. cikkének a felek személyes megjelenéshez való joga terjedelmének téves értelmezése miatti megsértése.
Az első jogalapot alátámasztó érvelés több részből áll.
Az első részben a Bizottság előadja, hogy az ítélet nem vette figyelembe a tisztviselő személyes megjelenésre való képességének mérlegelésére alkalmazott jogi szempontokat, megsértette az indokolási kötelezettséget, valamint a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat.
A második részben a Bizottság arra hivatkozik, hogy az ítélet tévesen alkalmazta az egybehangzóan azt valószínűsítő körülmények együttesének fogalmát, hogy a tisztviselő képtelen volt személyesen megjelenni a tárgyalásokon, továbbá a Törvényszék nem vizsgálta meg teljesen a releváns bizonyítékokat.
A harmadik részben a Bizottság úgy érvel, hogy az ítélet két bizonyítékot elferdített.
Második jogalap: a tisztviselők személyzeti szabályzata IX. melléklete 4. és 22. cikkének az írásban vagy képviselő útján történő meghallgatáshoz való jog terjedelmének téves értelmezése miatti megsértése.
A második jogalapot alátámasztó érvelés két részből áll.
Az első rész a tisztviselő észrevételeinek írásban vagy képviselő útján történő kifejezésére való képességének mérlegelésére alkalmazott jogi szempontok figyelembevételének mellőzésére, az indokolási kötelezettség, valamint az azt illető bizonyítási teherre vonatkozó szabályok megsértésére vonatkozik, hogy a tisztviselő nem volt képes ellátni saját védelmét a tárgyalások során, valamint hogy tévesen alkalmazták az egybehangzó körülmények együttesének fogalmát.
A második rész azon okok ellentmondásosságára vonatkozik, amelyek szerint a tisztviselő nem volt képes ellátni saját védelmét.
A harmadik jogalap: a meghallgatáshoz való jog következményeire vonatkozó indokolási kötelezettség megsértése.
A Törvényszék nem indokolta meg, hogy a meghallgatás hiányából eredő eljárási szabálytalanság miként vonja maga után a megtámadott határozat megsemmisítését.
____________