Language of document : ECLI:EU:F:2011:53

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE

(második tanács)

2011. május 11.

F‑71/09. sz. ügy

Paolo Caminiti

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Tisztviselők – Nyilvánvalóan megalapozatlan kereset – A 723/2004/EK, Euratom rendelet hatálybalépése – A személyzeti szabályzat 44. és 46. cikke – A személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 7. cikke – Besorolás – Szorzótényező – Előmeneteli pontok”

Tárgy:      Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben P. Caminiti azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az adminisztráció azon határozatát, amely őt az AST 9 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatába sorolta be, 1‑es szorzótényezővel – ahogyan az a 2009 márciusi és azt követő havi illetményelszámolásaiból kitűnik –, és ebből következően helyezze őt vissza az AST 9 besorolási fokozat 2. fizetési fokozatába, 1,071151‑es szorzótényező fenntartása mellett, valamint 2009. március 1‑jétől az így kijavított besorolási fokozatba és fizetési fokozatba történő besorolás időpontjáig állapítsa meg újra, teljes egészében a felperes előmenetelét (beleértve a módosított besorolási fokozatban szerzett szakmai tapasztalatának beszámítását, szakmai előmenetelhez való jogát és nyugdíjjogosultságát), valamint állapítson meg az említett időszakra vonatkozóan az Európai Központi Bank által a főbb refinanszírozási műveletekre megállapított kamat két százalékponttal növelt mértékének megfelelő késedelmi kamatot a felperes besorolásáról szóló határozatban szereplő illetménye, és azon besoroláshoz tartozó illetmény közötti különbségre vonatkozóan, amelyre a rendes besorolását megállapító majdani határozat időpontjáig jogosult lett volna; másodlagosan adja meg a felperesnek a szorzótényező „időtényezővé” történő átváltoztatásának megfelelő előmeneteli pontokat.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, részben mint jogilag nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a felperest kötelezi arra, hogy az eljárási szabályzat 94. cikke alapján fizessen a Közszolgálati Törvényszéknek 500 eurót. A felperes maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a Bizottságnál felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Kereset – Tárgy – Az adminisztrációval szembeni meghagyás – Elfogadhatatlanság

(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)

2.      Tisztviselők – Díjazás – A 723/2004 rendelet hatálybalépése után alkalmazandó átmeneti szabályok – 2004. május 1‑je előtt felvett tisztviselő ezen időpont utáni első előléptetése

(Személyzeti szabályzat, XIII. melléklet, 7. cikk, (5) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)

3.      Tisztviselők – Díjazás – A 723/2004 rendelet hatálybalépése után alkalmazandó átmeneti szabályok – 2004. május 1‑je előtt felvett tisztviselő ezen időpont utáni első előléptetése

(Személyzeti szabályzat, XIII. melléklet, 7. cikk, (5) és (7) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)

4.      Eljárás – Költségek – A Közszolgálati Törvényszéknek a tisztviselő visszaélésszerű keresete révén szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott költségek

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 94. cikk)

1.      A személyzeti szabályzat 91. cikke alapján benyújtott keresetek keretében a közösségi bíróság csak az igazgatási szerv hatáskörének megsértésével tehetne elvi jellegű kijelentéseket vagy megállapításokat, illetve szabhatna utasításokat a közösségi intézmények számára. Legfeljebb az intézményt lehetne a felperes által kérthez hasonló intézkedések meghozatalára bírni, a felperes megsemmisítés iránti igényének helyt adó ítélet végrehajtásaként.

(lásd a 23. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑156/89. sz., Valverde Mordt kontra Bíróság ügyben 1991. június 27‑én hozott ítéletének 150. pontja; F‑65/07. sz., Aayhan és társai kontra Parlament ügyben 2009. április 30‑án hozott ítéletének 52. pontja.

2.      A személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 7. cikke szerinti szorzótényező átmeneti intézkedésnek minősül, amelynek célja a régi személyzeti szabályzat alapján felvett tisztviselőknek fizetett havi alapilletmény szintjének biztosítása, azonban az is pontosan elő van írva, hogy az említett tényezők nemcsak azt biztosítják, hogy a személyzeti szabályzatot, illetve az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket módosító 723/2004 rendelet hatálybalépése miatt ne csökkenjen azon tisztviselők havi alapilletménye, akikre azokat alkalmazzák, hanem azt is, hogy ugyanezeknek a tisztviselőknek ne növekedjen az említett illetménye, kivéve az első előléptetésükkor kapott és ugyanezen cikk (5) bekezdése alapján számított, valamint adott esetben a fizetési fokozatban való előrelépésből eredő emelést.

A szorzótényezőnek csak akkor van értelme, ha az értéke alacsonyabb vagy magasabb, mint egy. Ezzel szemben az eggyel egyenlő szorzótényező azt jelenti, hogy az érintett tisztviselő havi alapilletménye megfelel a besorolási és fizetési fokozatára a személyzeti szabályzatban meghatározott havi alapilletménynek.

(lásd a 47. és 48. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék T‑485/08. P. sz., Lafili kontra Bizottság ügyben 2010. július 2‑án hozott ítéletének 87., 88., 95. és 96. pontja.

3.      A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 7. cikkének és különösen annak (7) bekezdésének egyedüli célja az, hogy a szorzótényező révén biztosítsa a régi személyzeti szabályzat alapján felvett tisztviselőknek fizetett havi alapilletmény szintjét oly módon, hogy ez utóbbiaknak ne csökkenjen a havi alapilletménye, és ne is növekedjen az említett illetménye, kivéve az első előléptetésükkor kapott és ugyanezen cikk (5) bekezdése alapján számított, valamint adott esetben a fizetési fokozatban való előrelépésből eredő emelést.

Márpedig további előmeneteli pontok adása nyilvánvalóan túllépne a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 7. cikkének e pénzügyi semlegességre vonatkozó célkitűzésén, és arra vezetne, hogy éppen az a tisztviselő részesülne eltérő bánásmódban, aki nem teljesítette a szóban forgó szolgálati időt, nem csupán más, a tisztviselők személyzeti szabályzatának, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló 723/2004 rendelet hatálybalépését követően felvett tisztviselőkhöz viszonyítva, hanem azokhoz képest is, akiket a korábbi személyzeti szabályzat hatálya alatt vettek fel, és akiknek az alapilletményére kezdetben egynél alacsonyabb, majd egyre felemelt, végül a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 7. cikkének (7) bekezdése alapján megszüntetett szorzótényezőt alkalmaztak.

(lásd a 63. és 64. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑107/05. sz., Toth kontra Bizottság ügyben 2010. szeptember 30‑án hozott ítéletének 71. és 72. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

4.      A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 94. cikkének értelmében, ha ez utóbbinak olyan költségeket okoznak, amelyet el lehetett volna kerülni, különösen ha a kereset nyilvánvalóan visszaélésszerű, e Törvényszék a költségeket okozó felet azok teljes egészében vagy részben történő megtérítésére kötelezheti, e megtérítés összege azonban nem haladhatja meg a 2000 eurót.

E rendelkezés alkalmazandó az olyan kereset esetében, amely amellett, hogy nyilvánvalóan elfogadhatatlan vagy jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan, azt követően került benyújtásra, hogy a Közszolgálati Törvényszék valamely pontosan ugyanazon jogi kérdést felvető ügyben ítéletet hozott. Még inkább ez a helyzet, ha azt követően, hogy az eljárást a Közszolgálati Törvényszék által az említett ítélettel szemben benyújtott fellebbezést elbíráló határozatának kihirdetéséig felfüggesztették, és a fellebbezést a Közszolgálati Törvényszék elutasította, a felperes mégis fenntartja keresetét, igazolás nélkül, csupán arra szorítkozva, hogy ügyét a Közszolgálati Törvényszék bölcsességére bízza.

(lásd a 67–69. pontot)