A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(második tanács)
2011. április 14.
F‑82/08. sz. ügy
Nicole Clarke és társai
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazottak – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikke – Kikötés, amely szerint megszűnik a szerződés abban az esetben, ha az alkalmazottat nem veszik fel valamely versenyvizsga tartaléklistájára – Az OHIM/AD/02/07. és az OHIM/AST/02/07. sz. nyílt versenyvizsgák – Sérelmet okozó aktus – A szerződések jóhiszemű teljesítésének elve – Gondoskodási kötelezettség – A gondos ügyintézés elve – Nyelvi követelmények – Az EPSO hatáskörének hiánya – 1999/70/EK irányelv – Határozott ideig tartó munkaviszony”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben N. Clarke, E. Papathanasiou és M. Periañez‑González, az OHIM ideiglenes alkalmazottai többek között azt kérik, hogy a Közszolgálati Törvényszék egyrészt semmisítse meg az OHIM 2008. március 7‑i határozatait, amelyekben elutasította a lényegében a nyílt versenyvizsgán való sikeres részvétel követelményét előíró szerződésmegszüntető kikötésnek a munkaszerződésükből való törlése, illetve a határozatlan idejű munkaszerződésük fenntartására vonatkozó nyilatkozat OHIM általi kiadása iránti kérelmeiket, másrészt kötelezze az OHIM‑ot kártérítés fizetésére.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) személyzeti igazgatósága igazgatójának 2007. december 19‑i határozatát, valamint az OHIM 2008. március 7‑i határozatait, amennyiben ez utóbbi határozatokban elutasították N. Clarke, E. Papathanasiou és M. Periañez‑González arra irányuló kérelmét, hogy az ideiglenes alkalmazotti szerződésükben található szerződésmegszüntető kikötést ne alkalmazzák az OHIM/AD/02/07. és az OHIM/AST/02/07. sz. versenyvizsgák vonatkozásában. A Közszolgálati Törvényszék kötelezi az OHIM‑ot, hogy az egyes felpereseknek fizessen 2000 eurót kártérítés címén. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja. Az OHIM maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a felperesek költségeit.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – A valamely versenyvizsga vizsgáira való bocsátást megtagadó határozat ellen indított kereset – A versenyvizsga‑kiírás szabálytalanságára való hivatkozás lehetősége
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés és 91. cikk)
2. Tisztviselők – Kereset – Elfogadhatósági feltételek – A személyzeti szabályzatban szereplő feltételek alapján történő vizsgálat
(EK 230. cikk, negyedik bekezdés; EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
3. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Ideiglenes alkalmazotti szerződésben szereplő kikötés, amely szerint a munkaviszony fenntartásának feltétele az alkalmazott nyílt versenyvizsga tartaléklistájára való felvétele – Bennfoglaltság
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés)
4. Tisztviselők – A szervezeti egységek szervezése – Az állandó és az ideiglenes állásokhoz ugyanolyan munkakörök rendelése – Megengedhetőség
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, a) és b) pont)
5. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Felvétel – Határozott időre szóló szerződés határozatlan idejű szerződéssé alakítása és abba az alkalmazott nyílt versenyvizsga tartaléklistájára való felvételének elmaradása esetére szóló szerződésmegszüntető kikötés belefoglalása – Határozott időre szóló szerződés meghosszabbításának minősülő módosítás
(1999/70 irányelv, melléklet, 3. szakasz, 1. pont; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, a) pont, és 8. cikk, első bekezdés)
6. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Olyan szerződésmegszüntető kikötést tartalmazó határozatlan idejű szerződések, amely kizárólag valamely nyílt versenyvizsga eredményeként megállapított tartaléklistára való felvétel elmaradása esetén alkalmazandó – Az említett szerződések számánál lényegesen kevesebb betöltendő állásról szóló versenyvizsga‑kiírás – A kikötés alkalmazhatatlansága
7. Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgára bocsátási feltételek – Egyenlő bánásmód – Speciális nyelvtudás megkövetelése – Megengedhetőség
8. Tisztviselők – Versenyvizsga – Szervezés – A vizsgára bocsátás feltételei és részletes szabályok – A kinevezésre jogosult hatóság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(Személyzeti szabályzat, 27. cikk, első bekezdés)
9. Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) – Tisztviselők felvételi versenyvizsgáinak lefolytatása – Az EPSO szerepe – Segítségnyújtás a vizsgabizottságnak – A vizsgabizottság szerepéhez képest másodlagos szerep – Személyzeti kiválasztási feladatok – Hiány
1. A személyzeti szabályzat 90. cikke (2) bekezdésének megfelelően mind az előzetes közigazgatási panaszt, mind a bírósági keresetet sérelmet okozó olyan aktus ellen kell előterjeszteni, amely a felperes érdekeit közvetlenül érintő és jogi helyzetét lényegesen módosító, kötelező joghatásokat vált ki.
Ami a versenyvizsga‑kiírásokat illeti, a felvételi eljárás sajátos jellegére tekintettel, amely eljárás egy egymáshoz szorosan kötődő és egymást követő döntésekből álló összetett igazgatási tevékenység, a felperesek a versenyvizsga‑kiírás közzétételét követően meghozott egyedi határozatok – például a vizsgára bocsátást megtagadó határozatok – ellen indított keresetekben hivatkozhatnak a versenyvizsga során felmerült szabálytalanságokra, beleértve azokat, amelyek magából a versenyvizsga‑kiírás szövegéből erednek. A versenyvizsga‑kiírás kivételesen akkor is megsemmisítés iránti kereset tárgya lehet, ha a felperes pályázatát kizáró feltételek előírásával a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikke értelmében neki sérelmet okozó határozatnak minősül.
(lásd a 74. és 79. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 64/86., 71/86–73/86. és 78/86. sz., Sergio és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1988 március 8‑án hozott ítéletének 15. pontja; C‑448/93. P. sz., Bizottság kontra Noonan 1995. augusztus 11‑én hozott ítéletének 17–19. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑60/92. sz., Noonan kontra Bizottság ügyben 1993. szeptember 16‑án hozott ítéletének 21. pontja; T‑87/99. sz., Hendrickx kontra Cedefop ügyben 2000. július 13‑án hozott ítéletének 37. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑19/08. sz., Bennett és társai kontra OHIM ügyben 2009. július 2‑án hozott ítéletének 65. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, valamint 66. pontja.
2. A tisztviselő által benyújtott kereset elfogadhatóságának értékeléséhez az uniós bíróság nem alkalmazhatja az EK 230. cikk negyedik bekezdését (jelenleg, módosítást követően, az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése), különösen pedig a megtámadott aktus által személyében való érintettség követelményét, és nem is támaszkodhat rá, mivel e rendelkezések lényegében a természetes és jogi személyek általános hatályú jogi aktusokkal szembeni kereset indítására vonatkozó jogát szabályozzák, figyelembe véve a felperest egyéniesítő különböző körülményeket. Az európai közszolgálattal kapcsolatos peres ügyek tekintetében, azoknak az általános jog szerinti megsemmisítés, illetve kártérítés iránti peres ügyektől való függetlenségének megfelelően, a személyzeti szabályzatban szereplő elfogadhatósági feltételekre kell hivatkozni.
(lásd a 75. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 9/75. sz., Meyer‑Burckhardt kontra Bizottság ügyben 1975. október 22‑én hozott ítéletének 7. pontja; 48/76. sz., Reinarz kontra Bizottság és Tanács ügyben 1977. február 17‑én hozott ítéletének 10. pontja; 401/85. sz., Schina kontra Bizottság ügyben 1987. október 7‑én hozott ítéletének 9. pontja.
3. Ha valamely ideiglenes alkalmazotti szerződésbe olyan szerződésmegszüntető kikötést foglalnak, amely a munkaviszony fenntartását az érintett ideiglenes alkalmazott nevének az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal által szervezett nyílt versenyvizsga tartaléklistájára való felvételétől teszi függővé, az sérelmet okozhat ezen alkalmazottnak, figyelembe véve legalábbis azt a bizonytalanságot, amelyet számára az említett versenyvizsga eredményeként megállapított tartaléklistán való szereplés jelent. E körülmények között az intézmény azon határozata, amelyben elutasítja az érintett ideiglenes alkalmazott az iránti kérelmét, hogy a szerződésében szereplő szerződésmegszüntető kikötést tekintsék semmisnek, vagy legalábbis ne alkalmazzák rá az adott versenyvizsga vonatkozásában, és így ne kelljen részt vennie e versenyvizsgán, a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében vett, sérelmet okozó aktusnak minősül.
(lásd a 76. pontot)
4. Főszabály szerint semmi nem tiltja az adminisztrációnak, hogy ugyanazokat a munkaköröket rendelje a beosztásjegyzékben szereplő állandó és ideiglenes állásokhoz.
Ennek megfelelően nem róható fel az adminisztrációnak, hogy először ideiglenes alkalmazotti szerződést kötött az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének b) pontja alapján, majd azt közös megegyezéssel megszüntette, és az említett alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja szerinti szerződéssel váltotta fel annak lehetővé tétele érdekében, hogy az érintett a beosztásjegyzékben szereplő, a költségvetési hatóság által ideiglenesnek minősített állást tölthessen be.
(lásd a 113. és 115. pontot)
5. Az intézmény nem lépi túl az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikkének első bekezdésében szereplő korlátokat, ha az említett alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében vett ideiglenes alkalmazotti szerződést módosítja annak érdekében, hogy megszüntesse a szerződés határozott időre szóló jellegét, és azt állítólag határozatlan idejűvé tegye, valamint hogy szerződésmegszüntető kikötést foglaljon bele arra az esetre, ha az alkalmazottat nem veszik fel valamely versenyvizsga tartaléklistájára. Ugyanis, mivel a szerződésmegszüntető kikötés miatt a szerződést nem lehet határozatlan idejűnek minősíteni, bárhogy fogalmazzon is maga a szerződés, e módosítást az említett alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében vett határozott időre szóló ideiglenes alkalmazotti szerződés határozott időre szóló első meghosszabbításának kell tekinteni.
Ezenfelül valamely szerződés tartamát, amint az az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló 1999/70 irányelv mellékletét képező, a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás 3. szakaszának 1. pontjából kitűnik, nemcsak egy pontos időpont elérésével, hanem egy meghatározott feladat elvégzésével vagy egy meghatározott esemény – például az adott versenyvizsga tartaléklistájának megállapítása – bekövetkezésével is meg lehet határozni.
(lásd a 113., 116., 117. és 126. pontot)
6. Az intézmény radikálisan és objektív módon csökkenti az érintettek összességének esélyét arra, hogy elkerülje a szerződésmegszüntető kikötés alkalmazását, és így megfosztja lényegének egy részétől az ideiglenes személyi állományával szemben vállalt szerződéses kötelezettségeinek terjedelmét azzal, ha a korábban belső kiválasztási eljárásban sikerrel részt vevő több alkalmazottnak olyan szerződésmegszüntető kikötést tartalmazó, határozatlan idejű szerződést javasol, amely kikötés kizárólag akkor alkalmazandó, ha az érintetteket nem veszik fel nyílt versenyvizsga eredményeként megállapított tartaléklistára – és ezzel egyértelműen arra vállal kötelezettséget, hogy állandó állásban tartja az érintetteket a saját keretén belül, ha ilyen tartaléklistán szerepelnek –, majd két versenyvizsga – ráadásul nyílt versenyvizsga – eredményeként megállapított alkalmassági listákra felvételre kerülő sikeres pályázók számát pontosan a betöltendő állások számára korlátozza.
Következésképpen a szerződésmegszüntető kikötés nem alkalmazható a tagállamok valamennyi állampolgára számára nyílt versenyvizsgát követően, ha érvényben van egy olyan alkalmassági lista, amelynek helyeit olyan mértékben csökkentették, hogy az intézmény által az ideiglenes személyi állományával szemben vállalt kötelezettségre tekintettel ésszerűtlenül csekély volt az érintett alkalmazottaknak a szerződésmegszüntető kikötés alkalmazása elkerülésére vonatkozó esélye. Másként fogalmazva az adminisztráció szerződéses kötelezettségvállalásának elferdítése nélkül az ilyen alkalmassági lista nem tartozhat a szerződésmegszüntető kikötés előírásainak hatálya alá.
(lásd a 161. és 162. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék fent hivatkozott Bennett és társai kontra OHIM ügyben hozott ítéletének 116. pontja.
7. A szolgálati érdek igazolhatja annak megkövetelését valamely versenyvizsga pályázójától, hogy speciális nyelvtudással rendelkezzen az Unió egyes nyelveiből, de a felvételi eljárás keretében megkövetelhető nyelvismereti szintnek a szolgálat tényleges igényeivel arányban lévőnek kell bizonyulnia.
E tekintetben az intézmények belső működése keretében a teljes nyelvi pluralizmus rendszere jelentős igazgatási nehézségekkel járna, és elviselhetetlen gazdasági terhet jelentene. Az Unió intézményeinek és szerveinek megfelelő működése tehát, különösen akkor, amikor az érintett szerv korlátozott forrásokkal rendelkezik, objektív módon igazolhatja azt, hogy csak korlátozott számú nyelvet választanak a belső kommunikáció nyelvévé.
(lásd a 172. és 173. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 79/74. sz., Küster kontra Parlament ügyben 1975. június 19‑én hozott ítéletének 16. és 20. pontja; 22/75. sz., Küster kontra Parlament ügyben 1975. október 29‑én hozott ítéletének 13. és 17. pontja; L. M. Poiares Maduro főtanácsnoknak a C‑160/03. sz., Spanyolország kontra Eurojust ügyre vonatkozó indítványának 47. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑376/03. sz., Hendrickx kontra Tanács ügyben 2005. április 5‑én hozott ítéletének 26. pontja;
az Európai Unió Törvényszéke T‑156/07. és T‑232/07. sz., Spanyolország kontra Bizottság egyesített ügyekben 2010. szeptember 13‑án hozott ítéletének 75. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék fent hivatkozott Bennett és társai kontra OHIM ügyben hozott ítéletének 137. pontja.
8. A kinevezésre jogosult hatóság széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik a betöltendő álláshelyekhez megkövetelt alkalmassági szempontok meghatározása, és ezen szempontok, illetve általánosabban a szolgálati érdek függvényében a versenyvizsgák módjának és feltételeinek meghatározása terén, méghozzá különös tekintettel az Unióban megrendezésre kerülő versenyvizsgák céljára, amely – amint az a személyzeti szabályzat 27. cikkének első bekezdéséből kitűnik – abban áll, hogy az intézmények és valamennyi szerv részére olyan tisztviselők munkáját biztosítsák, akik megfelelnek az alkalmasság, a teljesítmény és a tisztesség legmagasabb követelményeinek. E körülmények között az uniós bíróság által gyakorolt felülvizsgálat kizárólag a vizsgák lebonyolításának az elérni kívánt célhoz képest nem megfelelő vagy aránytalan jellegének, téves jogalkalmazás fennállásának vagy hatalommal való visszaélésnek a vizsgálatára terjedhet ki.
Ugyanígy valamely versenyvizsga vizsgabizottsága vagy a kiválasztási bizottság a belső eljárás keretében széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a vizsgák lebonyolításának módját és részletes tartalmát illetően. Az uniós bíróság csak akkor vizsgálhatja felül e vizsgák tartalmát, ha az túllép a versenyvizsga‑kiírásban jelzett kereten, vagy nincs összefüggésben a versenyvizsga vizsgája vagy a kiválasztási eljárás céljaival.
(lásd a 181. és 182. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑211/95. sz., Petit‑Laurent kontra Bizottság ügyben 1997. február 5‑én hozott ítéletének 54. pontja; T‑237/95. sz., Carbajo Ferrero kontra Parlament ügyben 1997. június 12‑én hozott ítéletének 47. és 48. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑2/07. sz., Matos Martins kontra Bizottság ügyben 2010. április 15‑én hozott ítéletének 161. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
9. Jóllehet az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalra (EPSO) bízott feladatok úgy alakították ki, hogy ezen intézményközi szolgálatot a személyi állomány kiválasztására vonatkozó uniós politika meghatározásának és végrehajtásának fontos szereplőjévé tegyék, azonban a tisztviselők felvételi versenyvizsgáinak lebonyolítását illetően a szerepe – bár jelentős annyiban, amennyiben a vizsgabizottságot segíti – mindenképpen másodlagos marad a vizsgabizottság szerepéhez képest, amelynek különben sem léphet a helyébe.
Ennélfogva jogellenes az a vizsga, amelynek előválogatási szakaszára kizárólag az EPSO felügyelete mellet került sor.
(lásd a 199. és 204. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑35/08. sz., Pachtitis kontra Bizottság ügyben 2010. június 15‑én hozott ítéletének 58. pontja, az ítélettel szemben T‑361/10. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Törvényszéke előtt.