Language of document : ECLI:EU:F:2007:117

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(második tanács)

2007. június 28.

F‑38/06. sz. ügy

Irène Bianchi

kontra

Európai Képzési Alapítvány (ETF)

„Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazottak – Határozott idejű szerződés – A meghosszabbítás elmaradása – Szakmai alkalmatlanság – Indokolási kötelezettség – Nyilvánvaló értékelési hiba”

Objet Az EK 236. és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben I. Bianchi többek között az Európai Képzési Alapítvány által hozott, a határozott idejű ideiglenes alkalmazotti szerződésének meghosszabbítását megtagadó 2005. október 24‑i határozat megsemmisítését, valamint a megtámadott határozatból eredő, őt ért kár megtérítését kéri.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – A tisztviselő hivatali státuszát érintő határozat

(Személyzeti szabályzat, 26. cikk)

2.      Tisztviselők – Az intézmény belső iránymutatása

3.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Felvétel – Határozott idejű szerződés meghosszabbítása

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. cikk, b) pont)

1.      A személyzeti szabályzat 26. cikke első bekezdésének célja a tisztviselő védelemhez való jogának annak elkerülésével történő biztosítása, hogy a kinevezésre jogosult hatóság által hozott, a tisztviselő hivatali státuszát és előmenetelét érintő határozatok az alkalmasságával, a teljesítményével vagy a magatartásával kapcsolatos, ám a személyi aktájában nem szereplő tényeken alapuljanak. Ebből következik, hogy az ilyen tényekre alapított határozat ellentétes a személyzeti szabályzatban foglalt biztosítékokkal, és azt – mint jogellenes eljárás alapján hozott határozatot – meg kell semmisíteni.

Mindamellett önmagában az a tény, hogy a személyzeti szabályzat 26. cikke szerinti iratokat nem csatolták a személyi aktához, jóllehet sajnálatos, nem indokolja a sérelmet okozó határozat megsemmisítését, amennyiben az érdekelt a megtámadott határozat elfogadása előtt lehetőséget kapott az ezen iratokból kitűnő tényekre vonatkozó megjegyzéseinek megfelelő előterjesztésére, és azok tartalmáról a panasz határidejének lejárta előtt ténylegesen tudomást szerzett, ezért azok a körülmények, amelyek mellett a védelemhez való jogait biztosíthatta, akkor sem lettek volna lényegesen eltérőek, ha a vitatott iratokat a személyi aktájához csatolták volna.

(lásd a 45., 46. és 48. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 21/70. sz., Rittweger kontra Bizottság ügyben 1971. február 3‑án hozott ítéletének (EBHT 1971., 7. o.) 29–41. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑78/92. sz., Perakis kontra Parlament ügyben 1993. november 30‑án hozott ítéletének (EBHT 1993., II‑1299. o.) 27. pontja; T‑109/92. sz., Lacruz Bassols kontra Bíróság ügyben 1994. február 9‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1994., I‑A‑31. o. és II‑105. o.) 68. pontja; T‑7/01. sz., Pyres kontra Bizottság ügyben 2003. február 6‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑37. o. és II‑239. o.) 70. pontja.

2.      A valamely intézmény személyi állományának szóló iránymutatás egyszerű tervezete, amelyet az adminisztráció nem véglegesített és hivatalosan nem fogadott el, amelynek tartalma pusztán tájékoztató jellegű, nem minősül olyan határozatnak, amely az általa érintett személyek vonatkozásában jogokat vagy kötelezettségeket hozhat létre. Az a körülmény, hogy az adminisztráció intranetes oldalain ezt a tervezetet közzétették, és az adminisztráció a tervezet által az ideiglenes alkalmazott elbocsátása vagy a szerződése meghosszabbításának elmaradása esetére javasolt előzetes értesítési határidőt a gyakorlatban alkalmazta, nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy ez a javaslat az adminisztrációra kötelező jogi aktusnak minősül, amely a személyi állomány javára alanyi jogokat hozhat létre.

(lásd a 80. és 81. pontot)

3.      Az illetékes hatóság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a határozott időre szóló ideiglenes alkalmazotti szerződések meghosszabbításának megtagadásával kapcsolatban, és a közösségi bírósági felülvizsgálatnak a szolgálati érdek mérlegelésében elkövetett nyilvánvaló mérlegelési hiba vagy a hatáskörrel való visszaélés megvalósulásának vizsgálatára kell szorítkoznia.

Ebben a tekintetben a gondoskodási kötelezettsége alapján az illetékes hatóság a szolgálati érdek értékelésénél köteles – amennyiben az alkalmazott helyzetéről határoz – figyelembe venni az összes olyan körülményt, amely döntését meghatározhatja, különösen pedig az érintett alkalmazott érdekét is. Ez a helyzet áll fenn, amennyiben az érintettnek a meghosszabbítás megtagadásáról szóló határozat elfogadása előtt a felelős hatósággal való megbeszélés során lehetősége van az érdekei érvényesítésére, és ezt a határozatot azon szervezeti egységekkel való konzultációt követően hozzák, amelyeknél az érintett dolgozott, valamint amelyhez a szerződése meghosszabbítása esetén beosztották volna. Az ideiglenes alkalmazottnak ugyanis egyáltalán nincs joga a szerződése meghosszabbításához, mivel az pusztán lehetőség, amely attól a feltételtől függ, hogy ez a meghosszabbítás összhangban áll a szolgálati érdekkel.

(lásd a 92–94. és 96–98. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑298/93. P. sz., Klinke kontra Bíróság ügyben 1993. június 29‑én hozott ítéletének (EBHT 1993., I‑3009. o.) 38. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑13/95. sz., Kyrpitsis kontra CES ügyben 1996. április 18‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑167. o. és II‑503. o.) 52. pontja; T‑223/99. sz., Dejaiffe kontra OHIM ügyben 2000. december 12‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑277. o. és II‑1267. o.) 51. és 53. pontja; T‑7/01. sz., Pyres kontra Bizottság ügyben 2003. február 6‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑37. o. és II‑239. o.) 51. és 64. pontja; T‑258/03. sz., Mausolf kontra Europol ügyben 2005. március 1‑jén hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑45. o. és II‑189. o.) 49. pontja.