Language of document : ECLI:EU:F:2009:144

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(első tanács)

2009. október 27.

F‑61/07. sz. ügy

Gerhard Bauch

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazottak – Távozási díj – Jogi jelleg”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben G. Bauch a Bizottság 2006. október 9‑i azon határozatának megsemmisítését kéri, amelyben elutasították az általa 1994‑ben, ideiglenes alkalmazotti szerződésének lejártát követően felvett távozási díjra vonatkozó igazolás módosítása iránti kérelmét.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Távozási díj – Az öregségi nyugdíjjal való kapcsolat

(Személyzeti szabályzat, VIII. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés, és 12. cikk)

2.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Távozási díj – Kiszámítás

1.      Noha a távozási díj mint olyan nem rendelkezik az öregségi nyugdíj jogi jellegével, a korábbi személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 12. cikkéből kitűnik, hogy a távozási díj azon tisztviselőket vagy alkalmazottakat illeti meg, akik a díjazásukból levont havi hozzájárulások révén öregséginyugdíj‑jogosultságra való várományt szereztek, azonban a tíz évet el nem érő szolgálati idejük miatt nem részesülhetnek sem az öregségi nyugdíj tényleges folyósításában, sem a személyzeti szabályzat 2004. április 30‑án hatályos változata VIII. melléklete 11. cikke (1) bekezdésének rendelkezései nyújtotta kedvezményben. Másfelől az ugyanezen személyzeti szabályzat 12. cikkének b) pontja alapján fizetett összeget, amely az ideiglenes alkalmazottaknak fizetett távozási díj két összetevőjének egyike, az ezen alkalmazottak alapilletményéből nyugdíjjárulék címén levont összeg alapján számolják ki, és évi 3,5 %‑kal növelik. Nem fogadható tehát el azon állítás, hogy a távozási díj semmiféle kapcsolatban nem áll az öregségi nyugdíjjal.

(lásd az 51–56. pontot)

2.      Azon egyszerű tény, hogy a távozási díjat az öregséginyugdíj‑jogosultságra való várományt szerzett, de nyugdíjban ténylegesen nem részesíthető alkalmazottaknak kompenzáció címén fizetik, nem foglalja magában szükségszerűen azt, hogy az ilyen díj összegének meg kell felelnie az öregséginyugdíj‑jogosultságra való váromány biztosításmatematikai egyenértékének.

(lásd a 60. pontot)