Language of document : ECLI:EU:F:2011:150

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)

2011. szeptember 26.

F‑29/06. sz. ügy

Andres Arnaldos Rosauro és társai

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Tisztviselők – Kinevezés – A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdése – 2004. május 1‑je előtt közzétett besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsgák – 2006. május 1‑je előtt tartaléklistára vett pályázók – Besorolási fokozatba való besorolás – Egynél alacsonyabb szorzótényező alkalmazása – Előmeneteli pontok elvesztése”

Tárgy:      Az EK 236. cikk és az EAK 152. cikk alapján előterjesztett kereset, amelyben A. Arnaldos Rosauro és a Bizottság további öt tisztviselője, mind 2004. május 1‑jét megelőzően közzétett besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsgák sikeres pályázói, elsődlegesen a Bizottság őket magasabb besorolási osztályba kinevező határozatai besorolási fokozatot megállapító részének megsemmisítését kéri.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

1.      Uniós jog – Elvek – Bizalomvédelem – Feltételek

2.      Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(Személyzeti szabályzat, 31. cikk; XIII. melléklet, 2. cikk, (1) bekezdés)

3.      Tisztviselők – Előmenetel – A tisztviselők régi előmeneteli rendszeréből az újba való átmenethez kapcsolódó átmeneti szabályok bevezetése – A besorolási fokozatba történő besorolás szabályai

(Személyzeti szabályzat, 35. cikk; XIII. melléklet, 2. cikk, (1) bekezdés, és 8. cikk)

4.      Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – A versenyvizsga‑kiírásban megnevezett csoport besorolási fokozatába történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(Személyzeti szabályzat, 31. cikk; melléklet, 5. cikk, (2) bekezdés)

5.      Tisztviselők – Előmenetel – A tisztviselők régi előmeneteli rendszeréből az újba való átmenethez kapcsolódó átmeneti szabályok bevezetése – A besorolási fokozatba történő besorolás szabályai

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk, (2) bekezdés; XIII. melléklet, 5. cikk, (2) bekezdés)

6.      Tisztviselők – Díjazás – A 723/2004 rendelet hatálybalépése után alkalmazandó átmeneti szabályok – A besorolási fokozat és a szorzótényező megállapítása

(Személyzeti szabályzat, 45a. cikk; XIII. melléklet, 2. cikk, 5. cikk, (2) bekezdés, 7. cikk és 8. cikk)

7.      Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(Személyzeti szabályzat, XIII. melléklet, 2. cikk, (2) bekezdés, és 7. cikk, (2) bekezdés)

8.      Tisztviselők – Előléptetés – Belső versenyvizsga nyomán való besorolásiosztály‑váltás

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk, 45a. cikk és 110. cikk, (1) bekezdés; XIII. melléklet, 5. cikk)

1.      A bizalomvédelem elvére való hivatkozás joga mindenkit megillet, aki olyan helyzetben van, amelyből kitűnik, hogy az uniós adminisztráció benne megalapozott reményeket keltett azzal, hogy számára pontos, feltétel nélküli és egybevágó, az arra feljogosított és megbízható forrás által adott információk formájában konkrét biztosítékokkal szolgált.

Ezzel szemben nem hivatkozhat ezen elv megsértésére, akinek az adminisztráció nem adott konkrét biztosítékokat.

(lásd az 56. és 57. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑273/01. sz., Innova Privat‑Akademie kontra Bizottság ügyben 2003. március 19‑én hozott ítéletének 26. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; T‑58/05. sz., Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben 2007. július 11‑én hozott ítéletének 96. pontja.

2.      Az általános hatályú rendelkezések – és különösen a személyzeti szabályzat rendelkezései – módosítása esetén az új szabályt azonnal alkalmazni kell a korábbi szabály hatálya alatt keletkezett, de nem teljesen létrejött helyzetek jövőbeli hatásaira.

A besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsgák keretében az e versenyvizsgák sikeres pályázóinak a kiválasztási eljárás eredményeként összeállított tartaléklistákra való felvétele az érintettek számára csupán annyit jelent, hogy kinevezhetők a magasabb besorolási osztályba. E lehetőség szükségszerűen kizárja, hogy szerzett jogról legyen szó, a belső versenyvizsga tartaléklistájára felvett sikeres pályázó besorolása ugyanis nem tekinthető megtörténtnek, amíg a pályázó kinevezésére a megfelelő formában sor nem kerül.

Ebből következően, még ha a tisztviselő 2004. május 1‑jét, vagyis az új személyzeti szabályzat hatálybalépését megelőzően teljesíti is sikeresen a belső versenyvizsgát, az alapján, hogy őt még ezen időpont előtt felveszik az alkalmassági listára, nem keletkezik joga arra, hogy az ezen időpontot követő felvétele esetén a versenyvizsga‑kiírásban szereplő besorolási fokozatba vagy a régi személyzeti szabályzat 31. cikkének megfelelően a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 2. cikkének (1) bekezdése szerinti besorolási fokozatba nevezzék ki.

A tisztviselő ugyanis csak akkor hivatkozhat a szerzett jog védelmére, ha az e jog alapjául szolgáló körülmények a személyzeti szabályzat rendelkezéseinek módosítását megelőzően, meghatározott korábbi szabályzat hatálya alatt keletkeztek.

(lásd a 70–74. és 131. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑143/73. sz. SOPAD‑ügyben 1973. december 5‑én hozott ítélete; C‑270/84. sz., Licata kontra GSZB ügyben1986. július 10‑én hozott ítéletének 31. pontja;

az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 52., 58., és 79–81. pontja.

3.      A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 2. cikkének (1) bekezdése szerint 2004. május 1‑jén és a melléklet 8. cikkére is figyelemmel, a személyzeti szabályzat 35. cikkében meghatározott hivatali státuszok valamelyikét betöltő tisztviselők besorolási fokozatai az e bekezdésben foglalt táblázatban szereplő új megnevezéseket kapják, amely táblázat minden régi besorolási fokozat tekintetében meghatározza az annak megfelelő új (átmeneti) besorolási fokozatot.

Ennélfogva magából a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 2. cikke (1) bekezdésének szövegéből kitűnik, hogy e rendelkezés csak azokra vonatkozik, akik 2004. május 1‑jén már rendelkeztek tisztviselői minőséggel, és a „régi besorolási fokozat” elnevezésű oszlopban szereplő egyik besorolási fokozatba be voltak sorolva.

Ugyanis a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt táblázatban szereplő besorolási fokozatok a 2004. május 1‑jét megelőzően állásban lévő tisztviselők régi besorolási fokozatai, amelyeket új, átmeneti besorolási fokozatokká alakítanak. Egyébiránt a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 2. cikke (1) bekezdésének kizárólag az volt a célja, hogy 2004. május 1‑jével átnevezze a 2004. április 30‑án tisztviselői minőséggel rendelkezők besorolási fokozatait annak érdekében, hogy alkalmazni lehessen rájuk a teljes körűen 2006. május 1‑jén hatályba léptetni tervezett új előmeneteli rendszert, és így e bekezdésnek nem lehet olyan hatályt tulajdonítani, amely meghaladja az ezen átmeneti viszony létrehozásának kereteit. E rendelkezés tehát nem irányult arra, hogy azon tisztviselők besorolására is alkalmazzák, akiket 2004. május 1‑jét követően zajló vizsgákat magában foglaló besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsgák sikeres pályázóiként 2005‑ben neveztek ki magasabb besorolási osztályba.

(lásd a 80–82. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 112. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑20/06. sz., De Luca kontra Bizottság ügyben 2010. szeptember 30‑án hozott ítéletének 91. pontja, az ítélettel szemben T‑563/10 P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Törvényszéke előtt.

4.      A besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsgák keretében az ellátandó beosztások és a sikeres pályázók e beosztásokba való kinevezése feltételeinek meghatározása – amit az intézmény a versenyvizsga kiírás elkészítésekor a korábbi személyzeti szabályzat rendelkezései alapján végzett el – nem hosszabbíthatta meg a régi személyzeti szabályzat hatályát 2004. május 1‑jén túlra, amely időpontot az uniós jogalkotó a tisztviselők új előmeneteli rendszere hatálybalépésének időpontjául választott.

Az új előmeneteli rendszer bevezetésével a versenyvizsga‑kiírásban szereplő előmeneteli csoporton belüli besorolási fokozatok 2004. május 1‑jei megszüntetése arra vezette a jogalkotót, hogy megalkossa a személyzeti szabályzat XIII. mellékletében szereplő átmeneti rendelkezéseket, és különösen az e melléklet 5. cikkének (2) bekezdését, a besorolásiosztály‑váltási versenyvizsgák 2006. május 1‑jét megelőzően tartaléklistára felvett, de 2004. május 1‑jét követően új besorolási osztályba sorolt sikeres pályázói besorolási fokozatának meghatározása érdekében.

Tény, hogy a besorolási fokozatba való, a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott besorolás nem felel meg a 2004. május 1‑je előtti versenyvizsga–kiírásban megjelölt besorolási fokozatoknak, és e rendelkezés eltérést enged a személyzeti szabályzat 31. cikkébe a korábbi személyzeti szabályzat 31. cikkéből átvett szabálytól. Mindazonáltal a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdése – tekintettel a céljára – átmeneti jellegű speciális rendelkezés, amely mint ilyen eltérhet a személyzeti szabályzat 31. cikkében előírt, a tisztviselők meghatározott csoportjára alkalmazandó általános jellegű szabálytól. Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy az egyik igazgatási rendszerről a másikra történő átállás esetében természetszerűleg jelentkező kényszerűségek arra indíthatják az adminisztrációt, hogy a tisztviselők előmenetelét illetően időlegesen és bizonyos határokon belül eltérjen a kérdéses helyzetekre szokásosan alkalmazott szabályok és elvek szigorú és következetes alkalmazásától.

(lásd a 84., 85. és 90. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 109. és 110. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék fent hivatkozott De Luca kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 86. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

5.      A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdése azokra a tisztviselőkre vonatkozik, akiket 2006. május 1‑jét megelőzően felvettek az egyik besorolási osztályból a másikba való átsorolásra alkalmas pályázók listájára, és akik 2004. május 1‑jét követően ténylegesen másik besorolási osztályba kerültek. E tekintetben a régi személyzeti szabályzat 45. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a tisztviselőket és alkalmazottakat csak versenyvizsga eredményeként lehet átsorolni. A besorolásiosztály‑váltás jellegéből adódóan ilyenkor kizárólag belső versenyvizsgáról lehetett szó. Következésképpen az uniós jogalkotó azzal, hogy kifejezetten a másik besorolási osztályba való átsorolásra alkalmas pályázók listájára felvett tisztviselőkről rendelkezett, e speciális típusú versenyvizsga sikeres pályázóit célozta. Ez alapján meg kell állapítani, hogy a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdése kizárólag a belső versenyvizsga eredményeként besorolási osztályt váltó tisztviselőkre vonatkozik.

(lásd a 87. és 88. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑113/05. sz., Kay kontra Bizottság ügyben 2010. október 28‑án hozott ítéletének 52. és 54. pontja.

6.      A tisztviselők személyzeti szabályzata XIII. melléklete 7. cikkének (1) bekezdése szerint a 2004. május 1‑jét megelőzően felvett tisztviselők havi alapilletménye nem változik a besorolási fokozatok elnevezésének az e melléklet 2. cikke (1) bekezdése alapján ezen időponttal történő megváltozása következtében. E tekintetben az említett 7. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy 2004. május 1‑jén minden tisztviselőre vonatkozóan szorzótényezőt állapítanak meg, amely megegyezik a tisztviselőnek 2004. május 1‑je előtt fizetett havi alapilletmény és a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, alkalmazandó összeg közötti aránnyal. E 2. cikk (3) bekezdése értelmében az új, átmeneti besorolási fokozatokra vonatkozó illetményeket kell használni a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 7. cikke értelmében alkalmazandó összegekként. Ennek megfelelően az említett 7. cikk annak elkerülésére irányul, hogy a besorolási fokozatok átnevezése bármilyen módon a régi személyzeti szabályzat hatálya alatt felvett tisztviselők havi alapilletményének változásához és különösen e tisztviselők jogalap nélküli gazdagodásához vezessen.

Másrészt annyiban, amennyiben a B*3 és B*4 besorolási fokozat a személyzeti szabályzat XIII. melléklet 2. cikkének (2) bekezdésében kifejezetten szereplő új, átmeneti besorolási fokozat, a hozzájuk tartozó illetményekre is lehet szorzótényezőt alkalmazni az e fokozatokba besorolt azon személyek tekintetében, akiket 2004. május 1‑jét megelőzően vettek fel. Bár e 2. cikk (2) bekezdésében semmilyen szorzótényező nem szerepel a B*3 és B*4 új, átmeneti besorolási fokozatok tekintetében, ennek az az oka, hogy ugyanezen cikk (1) bekezdésének megfelelően ezen új, átmeneti besorolási fokozatok nem feleltethetők meg a régi személyzeti szabályzat egyetlen besorolási fokozatának sem.

Végül, bár a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 2. cikkének (2) bekezdéséhez fűzött 1. lábjegyzet szerint a dőlten szedett számadatok a tisztviselőknek 2004. május 1‑je előtt fizetett illetményekre vonatkoznak, és kizárólag magyarázatként szerepelnek, nincs semmilyen jogi vonatkozásuk, meg kell állapítani, hogy e számadatok szolgálnak a szorzótényező megállapításának alapjául is. Ennélfogva e lábjegyzet alapján nem lehet arra a megállapításra jutni, hogy 2004. május 1‑jét követően jogellenes a régi személyzeti szabályzat szerinti rendszer keretében fizetett illetménnyel azonos összegű illetmény fizetése.

Egyébiránt a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 2. cikkének (2) bekezdése mindegyik új, átmeneti besorolási és fizetési fokozat tekintetében megállapítja a havi alapilletményt. A személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 8. cikkével – amely azt szabályozza, hogy az átmeneti besorolási fokozatok elnevezése hogyan változik az új személyzeti szabályzat által létrehozott két csoport új besorolási fokozatainak elnevezésévé – összefüggésben értelmezendő említett rendelkezés szerint az AST csoport különböző besorolási és fizetési fokozataihoz tartozó illetmények megegyeznek az AD csoport azon besorolási és fizetési fokozataihoz tartozó illetményekkel, amelyeknek megfelelnek.

Ezenfelül a személyzeti szabályzat 45a. cikke olyan rendszert hoz létre, amelyben 2006. május 1‑jét követően a (korábbi B, C és D besorolási osztályt felváltó) AST csoportból a (korábbi A besorolási osztályt felváltó) AD csoportba már nem belső versenyvizsga, hanem az ún. igazolási eljárás eredményeként lehet átkerülni, amihez az érintettnek sikeresen teljesítenie kell egy képzési programot. A személyzeti szabályzat 45a. cikkének (3) bekezdésében kifejezetten szerepel, hogy az AD csoportba tartozó beosztásba történő kinevezés nem érinti a tisztviselő által a kinevezése időpontjában elért besorolási és fizetési fokozatot.

E rendelkezésekre tekintettel úgy tűnik, hogy az uniós jogalkotó célja az volt, hogy a magasabb rangú csoportba kerülés tanácsosi beosztás ellátásával és kedvezőbb előmeneteli lehetőségekkel járjon, de ne eredményezzen azonnali illetménynövekedést.

Következésképpen az új személyzeti szabályzat a tisztviselő vonatkozásában nem rendelkezik az alapilletmény bármilyen változásáról, sem a hatálybalépésével, sem az említett tisztviselő magasabb rangú csoportba kerülésével összefüggésben.

Bár az uniós jogalkotó a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikke (2) bekezdésének elfogadásával előnyben kívánta részesíteni azokat a tisztviselőket, akik besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsga keretében bizonyították, hogy képesek a magasabb besorolási osztályba tartozó beosztás ellátására, ezzel együtt sem volt célja, hogy ez az előny meghaladja az azon tisztviselőknek biztosított előnyt, akik 2006. május 1‑jét követően sikeresen teljesítik az igazolási eljárást.

Ebből következően a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 7. cikkének megfelelően, továbbá mivel az említett mellékletben nem szerepel ellentétes értelmű kifejezett rendelkezés, a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdése alapján kinevezésre kerülő tisztviselők illetményét a 2004. május 1‑jét megelőzően felvett tisztviselők illetményéhez hasonlóan szorzótényező alkalmazásával kell kiszámítani.

(lásd a 103–113. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑71/09. sz., Caminiti kontra Bizottság ügyben 2011. május 11‑én hozott végzésének 46. pontja.

7.      Az ugyanazon munkáltató ugyanolyan értékű munkát végző alkalmazottainak az ugyanolyan díjazáshoz való joga az egyenlőség általános elvének sajátos kifejezése, amely elv tiszteletben tartásának biztosítása a Közszolgálati Törvényszék feladata. E jogot egyébiránt a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikke és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 111. számú egyezménye is tartalmazza.

Az egyenlő bánásmód elve akkor sérül, ha személyek két csoportját – akik vagy amelyek jogi és ténybeli helyzete között nincs lényeges eltérés – eltérő módon kezelnek, vagy eltérő helyzeteket ugyanolyan módon kezelnek. Az egyenlő bánásmód elve tehát megköveteli, hogy a lényegesen eltérő ténybeli és jogi helyzetben lévő személyek két csoportja tekintetében eltérő illetményt állapítsanak meg.

Ha összehasonlítjuk egyrészt a 2006. május 1‑jét megelőzően besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsgát sikerrel teljesítő és a magasabb besorolási osztályba 2004. május 1‑jét követően kinevezett tisztviselőket, másrészt a nyílt versenyvizsga sikeres teljesítését követően – függetlenül attól, hogy alacsonyabb besorolási osztályból kerülnek‑e át – közvetlenül az említett magasabb besorolási osztályban véglegesített személyeket, megállapítható, hogy az e második csoportba tartozó tisztviselők ténylegesen a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 2. cikkének (2) bekezdésében megállapított havi alapilletményeket kapják, anélkül hogy esetükben szorzótényezőt alkalmaznának. Ugyanis, mivel a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 7. cikkének (2) bekezdése kizárólag a 2004. május 1‑jét megelőzően felvett tisztviselők tekintetében rendelkezik szorzótényező alkalmazásáról, e rendelkezést az említett második csoportba tartozó tisztviselőkre nem kell alkalmazni.

Mindazonáltal a fent említett első csoportba tartozó tisztviselők tekintetében a besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsga sikeres teljesítése, illetve a fent említett második csoportba tartozó tisztviselők tekintetében a nyílt versenyvizsga sikeres teljesítése olyan objektív tényező, amely megkülönbözteti az e csoportokba tartozó tisztviselőket egymástól. Az első csoportba tartozó tisztviselők már a régi személyzeti szabályzat hatálya alatt tisztviselők voltak, és sikeresen teljesítettek egy besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsgát. Ezzel szemben a második csoportba tartozó tisztviselőket az új személyzeti szabályzat alapján és nyílt versenyvizsga sikeres teljesítését követően vették fel.

Emiatt az uniós jogalkotó a széles mérlegelési jogkörének gyakorlása keretében úgy döntött, hogy eltérő bánásmódban részesíti a tisztviselők fent említett két csoportját. Az első csoportot illetően úgy határozott, hogy előnyben részesíti e tisztviselőket, akik 2006. május 1‑jét megelőzően sikeresen teljesítettek egy besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsgát, és lehetővé teszi, hogy őket a magasabb besorolási osztály ugyanazon besorolási és fizetési fokozatába sorolják be, mint amely fokozatokba az alacsonyabb besorolási osztályban be voltak sorolva, anélkül azonban, hogy e besorolás azonnali illetménynövekedéssel járna. Ezzel szemben a második csoportba tartozó tisztviselőket illetően, akik nyílt versenyvizsgát teljesítettek sikerrel, és akiket az új személyzeti szabályzat alapján vettek fel, a jogalkotó úgy határozott, hogy mivel ugyanabba a beosztásba veszik fel őket, mint a régi személyzeti szabályzat alapján felvett tisztviselőket, de ez utóbbiak besorolási fokozatainál alacsonyabb besorolási fokozatokba, esetükben nem kerül sor szorzótényező alkalmazására.

(lásd a 118–123. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑47/05. sz., Angé Serrano és társai kontra Parlament ügyben 2008. szeptember 18‑án hozott ítéletének 142. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;

a Közszolgálati Törvényszék F‑76/05. sz., Torijano Montero kontra Tanács ügyben 2010. szeptember 30‑án hozott ítéletének 67. pontja.

8.      Sem a személyzeti szabályzat 45a. cikke, sem a XIII. mellékletének 5. cikke, továbbá egyetlen más rendelkezése sem szabályozza azt, hogy besorolásiosztály‑váltás esetén mi történik a korábbi besorolási osztályban összegyűjtött előléptetési pontokkal, azt pedig végképp nem, hogy ezekkel összefüggésben milyen illetményt kell megállapítani. Mindazonáltal a személyzeti szabályzat megállapítja a tisztviselőkre alkalmazandó jogi rendszer alapvető szabályait, továbbá e szabályzat 110. cikke (1) bekezdésének megfelelően az egyes intézmények feladata, hogy elfogadják a személyzeti szabályzat általános végrehajtási rendelkezéseit, amelyek meghatározhatják azon kritériumokat, amelyek alkalmasak arra, hogy az adminisztrációnak támpontul szolgáljanak a diszkrecionális jogköre gyakorlásában, vagy pontosítsák a személyzeti szabályzat nem egyértelmű rendelkezéseinek tartalmát. Ennek megfelelően a Bizottság a személyzeti szabályzat 110. cikkének (1) bekezdése alapján, az előléptetési eljárás alkalmazásának biztosítása érdekében elfogadta a személyzeti szabályzat 45. cikkének általános végrehajtási rendelkezéseit.

Egyébiránt a belső versenyvizsga eredményeként magasabb besorolási fokozatba történő kinevezést úgy kell tekinteni, mintha előléptetés lenne, és így alkalmazni kell rá a személyzeti szabályzatnak a szűkebb értelemben vett előléptetésre vonatkozó szabályait.

Ebből következően, mivel a magasabb besorolási fokozatba belső versenyvizsga eredményeként történő kinevezést előléptetésnek kell tekinteni, még inkább indokolt előléptetésnek tekinteni a magasabb besorolási osztályba besorolásiosztály‑váltási belső versenyvizsga eredményeként történő kinevezést: a magasabb besorolási osztályba kerülés, ami más típusú feladatok ellátásával jár, előléptetésnek minősül, így alkalmazni kell rá az előléptetésre vonatkozó szabályokat.

A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdése alapján magasabb besorolási osztályba kinevezett tisztviselő által összegyűjtött előléptetési pontok megtartása könnyebbé tenné e tisztviselő előléptetését elsődlegesen a korábbi besorolási osztályában gyűjtött pontok alapján, ami ellentétes lenne a személyzeti szabályzat 45. cikkével, amelynek értelmében a tisztviselő érdemeit az előléptetése érdekében az ugyanabba a besorolási fokozatba tartozó munkatársainak érdemeivel kell összehasonlítani. A személyzeti szabályzat e cikkéből éppen az következik, hogy az adminisztrációnak az ugyanabba a besorolási fokozatba tartozó előléptethető tisztviselők érdemeinek összehasonlítása során azokat az előléptetési pontokat kell figyelembe vennie, amelyek azok az érintett besorolási fokozatban gyűjtöttek. Márpedig a tisztviselő által a besorolásiosztály‑váltása előtt gyűjtött pontok olyan érdemeknek felelnek meg, amelyeket alacsonyabb besorolási osztályba tartozó beosztásban és eltérő feladatok ellátása keretében bizonyított. E pontok tehát az adott alacsonyabb besorolási osztály következő besorolási fokozatába való előléptetés alapjául szolgáltak, és nem szolgálhatnak a magasabb besorolási osztály következő besorolási fokozatába való előléptetés alapjául, amely besorolási osztályban az érintett még nem bizonyította érdemeit.

Ilyen körülmények között az összegyűjtött pontok megtartása azzal járna, hogy a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdése alapján besorolásiosztály‑váltás nyomán besorolt tisztviselő számára lehetővé válna, hogy nagyobb eséllyel rendelkezzen a gyors előléptetésre, mint az ugyanabba a besorolási fokozatba tartozó azon munkatársai, akik a személyzeti szabályzat 45. cikke alapján kerültek magasabb besorolási osztályba, ami ellentétes lenne mind az előmenetel feltételeinek vonatkozásában a személyzeti szabályzat 5. cikkének (5) bekezdésével, mind az egyenlő bánásmód elvével, amely azt is jelenti, hogy az ugyanabba a besorolási fokozatba tartozó, ugyanolyan érdemekkel rendelkező valamennyi tisztviselőnek ugyanakkora eséllyel kell rendelkeznie a magasabb besorolási fokozatba való előléptetésre.

Következésképpen az összegyűjtött előléptetési pontokat törölni kell, ha a tisztviselőt a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdése alapján magasabb besorolási osztályba nevezik ki.

(lásd a 141–143., 146., 147. és 149. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑20/83. és C‑21/83. sz., Vlachos kontra Bíróság egyesített ügyekben 1984. december 13‑án hozott ítéletének 22–24. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑308/04. sz., Ianniello kontra Bizottság ügyben 2007. november 20‑án hozott ítéletének 38. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑21/06. sz., Da Silva kontra Bizottság ügyben 2007. június 28‑án hozott ítéletének 75. pontja.