A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)

2010. november 30.

F‑97/09. sz. ügy

Christine Taillard

kontra

Európai Parlament

„Közszolgálat – Tisztviselők – Egymást követő betegszabadságok – Orvosi egyeztetés – A munkaképesség szempontjából kedvező megállapítások – Szabályszerűen kiállított orvosi igazolás elfogadásának megtagadása – Orvosi vizsgálat hiánya – A betegszabadságnak az éves szabadság időtartamából való levonása – Elfogadhatatlanság – Megsemmisítés és kártérítés iránti kereset”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben C. Taillard többek között azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a négy napig tartó munkaképtelenségéről szóló orvosi igazolást elfogadhatatlannak nyilvánító és az éves szabadságából miatt távollét címén négy napot levonó 2009. január 15‑i európai parlamenti határozatot, illetve az azt követő, szabadnapok megvonásáról szóló határozatot, valamint határozzon a felperes által állítólag elszenvedett kár megtérítéséről.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az Európai Parlament 2009. január 15‑i határozatát, amelyben megtagadta a 2009. január 5‑i orvosi igazolás elfogadását, és a felperes 2009. január 6–9‑i távollétét levonta az éves szabadságából. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja. A Parlament a saját költségein kívül köteles viselni a felperes költségeit.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Sérelmet okozó határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 25. cikk)

2.      Tisztviselők – Betegszabadság – A betegség igazolása – Orvosi igazolás benyújtása – A távollét jogszerűségének vélelme

(Személyzeti szabályzat, 59. cikk)

3.      Tisztviselők – Betegszabadság – A betegség igazolása – Orvosi igazolás benyújtása – Orvosi ellenőrző vizsgálat hiányában való elutasítás – Megengedhetetlenség

(Személyzeti szabályzat, 59. cikk, (1) és (3) bekezdés)

4.      Tisztviselők – Az adminisztráció segítségnyújtási kötelezettsége – Végrehajtás

(Személyzeti szabályzat, 24. cikk)

1.      A sérelmet okozó határozatra vonatkozó, a személyzeti szabályzat 25. cikkében szereplő indokolási kötelezettség célja, hogy lehetővé tegye az uniós bíróság számára a határozat jogszerűségének felülvizsgálatát, és megfelelő magyarázattal szolgáljon az érdekelt számára annak megítéléséhez, hogy a határozat megalapozott‑e, vagy pedig olyan hibában szenved, amelynek alapján jogszerűsége vitatható. E követelmény akkor teljesül, ha a felülvizsgálat tárgyát képező aktus kibocsátásának körülményei ismertek az érintett tisztviselő számára, és azok alapján érthető a vele szemben hozott intézkedés hatálya. Annak eldöntéséhez, hogy a személyzeti szabályzatban előírt indokolási kötelezettségnek eleget tett‑e a határozat kibocsátója, figyelembe kell venni nemcsak azokat az iratokat, amelyekkel a határozatot közölték, hanem azokat a körülményeket is, amelyek között a határozatot meghozták, és az érintettel közölték. Ebben a tekintetben különösen azt kell megvizsgálni, hogy az érintett birtokában voltak‑e már azok az információk, amelyekre az intézmény a határozatát alapította.

(lásd a 33. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑80/92. sz., Turner kontra Bizottság ügyben 1993. december 16‑án hozott ítéletének (EBHT 1993., II‑1465. o.) 62. pontja; T‑20/96. sz., Pascall kontra Bizottság ügyben 1997. november 27‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1997., I‑A‑361. o. és II‑977. o.) 44. pontja, T‑130/96. sz., Aquilino kontra Tanács ügyben 1998. július 8‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1998., I‑A‑351. o. és II‑1017. o.) 45. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑80/08. sz., Wenig kontra Bizottság ügyben 2009. november 30‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑479. o. és II‑A‑1‑2609. o.) 41. pontja.

2.      A személyzeti szabályzat 59. cikkéből kitűnik, hogy amennyiben a tisztviselő olyan betegséget vagy balesetet jelent be, amely megakadályozza a feladatainak ellátásában, az érintett tisztviselő köteles munkaképtelenségéről a lehető leghamarabb tájékoztatni az intézményét, és egyidejűleg közölni tartózkodási helyét, és amennyiben három napnál tovább hiányzik, a távollétének igazolására orvosi igazolást kell bemutatnia. Az adminisztráció csak abban az esetben vitathatja az ilyen orvosi igazolás érvényességét, és csak abban az esetben állapíthatja meg, hogy az érintett tisztviselő távolléte jogosulatlan, ha a tisztviselőt előzőleg orvosi vizsgálatnak vetette alá, amely vizsgálat megállapításai csak annak időpontjától válthatnak ki adminisztratív következményeket.

A személyzeti szabályzat 59. cikke, amely alapján az adminisztráció még akkor sem jogosult az orvosi igazolás figyelembevételének megtagadására, ha az orvosi igazolásban nem szerepel az érintett tisztviselő munkaképtelenségének orvosi indoklása, biztosítja az adminisztráció számára azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó tisztviselőt az adminisztráció által választott orvossal megvizsgáltassa.

(lásd az 50. és 51. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑18/91. P. sz., V. kontra Parlament ügyben 1992. június 19‑én hozott ítéletének (EBHT 1992., I‑3997. o.) 33. és 34. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑527/93. sz., O kontra Bizottság ügyben 1995. január 26‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1995., I‑A‑9. o. és II‑29. o.) 36. pontja; T‑135/95. sz., Z kontra Bizottság ügyben 1996. november 20‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑519. o. és II‑1413. o.) 32. pontja; T‑29/96. sz., Schoch kontra Parlament ügyben 1997. július 11‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1997., I‑A‑219. o. és II‑635. o.) 38. pontja.

3.      A személyzeti szabályzat 59. cikkének (3) bekezdéséből az következik, hogy a tisztviselő betegség miatti távollétének időtartamát csak abban az esetben lehet az éves szabadságából levonni, ha az intézmény az említett cikk (1) bekezdése szerinti feltételek mellett szabályszerűen megállapította a szóban forgó távollét jogosulatlanságát.

Ennélfogva jogellenes a tisztviselő távollétét igazoló orvosi igazolást elutasító határozat abban az esetben, ha az ezen igazolásban megjelölt időszak vonatkozásában a tisztviselőt nem vetették alá orvosi vizsgálatnak, függetlenül attól a ténytől, hogy az igazolásban megjelölt időszakot közvetlenül megelőző időszakra vonatkozóan megvizsgálták‑e a tisztviselő ügyét valamely független orvossal való egyeztetés keretében.

Ugyanis, még ha az orvosi igazolás nem is hivatkozik új betegségre vagy azon betegség súlyosbodására, amely miatt az érintettet független orvossal való egyeztetés keretében végzett vizsgálatnak vetették alá, és munkaképesnek nyilvánították, nem zárható ki, hogy az érintett egészségi állapota eltér az orvosi egyeztetésen megállapított állapottól, és az érintett valamely megjelölt rövid időszak során munkaképtelen volt, még akkor sem, ha ezt a munkaképtelenséget az orvosi egyeztetés keretében már megvizsgált betegség vagy az érintett egészségi állapotának romlása idézte elő, amely kérdésekben csak orvos foglalhat állást.

(lásd a 48., 53. és 57. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑106/05. sz., T kontra Bizottság ügyben 2008. december 9‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑419. o. és II‑A‑1‑2315. o.) 116. pontja.

4.      Főszabály szerint az érintett tisztviselőnek kell a személyzeti szabályzat 24. cikke szerinti segítségnyújtás iránti kérelmet benyújtania az őt alkalmazó intézményhez. Rendkívüli körülmények hiányában az intézmény nem köteles a saját kezdeményezésre a tisztviselő számára segítséget nyújtani. Ugyanis kizárólag az ilyen körülmények kötelezhetik az intézményt arra, hogy az érintett előzetes kérelme hiányában, saját kezdeményezésre meghatározott segítségnyújtási tevékenységet végezzen.

(lásd a 65. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 229/84. sz., Sommerlatte kontra Bizottság ügyben 1986. június 12‑én hozott ítéletének (EBHT 1986., 1805. o.) 20. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑91/05. sz., Frankin és társai kontra Bizottság ügyben 2006. május 31‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑25. o. és II‑A‑1‑83. o.) 23. és 24. pontja; F‑124/05. és F‑96/06. sz., A és G kontra Bizottság egyesített ügyekben 2010. január 13‑án hozott ítéletének 217. pontja.