A Törvényszék (hatodik tanács) T-135/18. sz., Szegedi Csanád kontra Európai Parlament ügyben 2019. június 27-én hozott ítélet ellen Szegedi Csanád által 2019. augusztus 22-én benyújtott fellebbezés

(C-628/19 P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Fellebbező: Szegedi Csanád (képviselő: Bodó K., ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Parlament

Kereseti kérelmek

A fellebbezésben Szegedi Csanád azt kéri

az első jogalaphoz kapcsolódóan, hogy az Európai Bíróság, Erdélyi László Tibor és Dr. Virág József akkreditált parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatban visszakövetelt összeg tárgyában változtassa meg a Törvényszék ítéletét, adjon helyt a kereseti kérelemnek és semmisítse meg az Európai Parlament Főtitkárának a 2017. november 30-án kelt határozatát és az Európai Parlament Főtitkársága, Pénzügyi Főigazgatóság által kibocsájtott 2017-1635. számú terhelési értesítőt;

a második jogalaphoz kapcsolódóan, hogy az Európai Bíróság, Erdélyi László Tibor és Dr. Virág József akkreditált parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatban visszakövetelt összeg tárgyában helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét és az ügyet utalják vissza a Törvényszékre.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a felperes két jogalapot hoz fel:

Az első jogalap:

Európai Parlament Főtitkára előtti behajtási eljárásban sérült a tisztességes eljáráshoz való jog (EJEE 6. cikk 1. bekezdése, Alapjogi Charta 47. cikk 2. Bekezdés) és annak részjogosítványai (kontradiktórius eljárás elve, fegyveregyenlőség elve, védelemhez való jog elve) ugyanis a felperes nem ismerhette meg a határozat alapjait képező OLAF jelentést, az OLAF jelentés alapját képező bizonyítékokat, továbbá az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló 68. cikk (2) bekezdésében foglaltak ellenére felperes nem gyakorolhatta az előzetes meghallgatáshoz va1ó jogát. A Törvényszék ítéletének 44. pontjában tévesen hivatkozott a 883/2013. rendelet 11. cikkének (4) bekezdésére, lévén az nem a Főtitkár előtti behajtási eljárást, hanem az OLAF eljárását szabályozza. Ekörben a Törvényszék ítéletének 45. pontjában tévesen alkalmazta az IMG kontra Bizottság ítéletének 35. pontjába rögzítetteket. A Törvényszék az ítéletének 48. pontjában contra legem értelmezte az Európai Parlament tagjának statútumira vonatkozó végrehajtási intézkedés 68. cikk (2) bekezdését, amikor megfeleltette az észrevételezési jogot a meghallgatáshoz való joggal. Szintén tévesen értelmezte a Törvényszék a végrehajtási intézkedés behajtási eljárást szabályozó 68 cikkét az ítéletének 51. pontjában, ugyanis a vonatkozó norma nem teremt a felperes oldalán sem jogot sem kötelezettséget a bizonyítékok előterjesztése vonatkozásában a Főtitkár előtti eljárásban.

A második jogalap:

A Törvényszék előtti eljárásban sérült a tisztességes eljáráshoz va1ó jog (EJEE 6. cikk 1. bekezdése, Alapjogi Charta 47. cikk 2. bekezdés), azzal, hogy a Törvényszék érdemi indokok nélkül elutasította Dr. Virág József és Erdélyi László Tibor tanúként meghallgatásra irányuló bizonyítási indítványt. A Törvényszék bizonyítási indítványt elutasító döntése megfosztotta felperest az érdemi védekezés lehetőségétől.

____________