Language of document :

2020. július 22-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság

(C-328/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: D. Martin, B.-R. Killmann meghatalmazottak)

Alperes: Osztrák Köztársaság

Kereseti kérelmek

A Bíróság állapítsa meg, hogy az Osztrák Köztársaság a családi támogatás és a gyermekek után járó adójóváírás tekintetében az olyan munkavállalókat érintő kiigazítási mechanizmus bevezetésével, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, megsértette a 883/2004/EK rendelet1 7. és 67. cikkéből, a 883/2004 rendelet 4. cikkéből, valamint a 492/2011/EU rendelet2 7. cikkének (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

állapítsa meg, hogy az Osztrák Köztársaság ezenkívül a család bónusz plusz, az egyetlen munkajövedelemmel rendelkezőknek járó adójóváírás, a gyermeket egyedül nevelőknek járó adójóváírás, valamint a tartásdíj után járó adójóváírás tekintetében az olyan migráns munkavállalókat érintő kiigazítási mechanizmus bevezetésével, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, megsértette a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

az Osztrák Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Ausztria az Ausztriában dolgozó személyek számára gyermekeik javára egységes átalány formájában családi ellátást, a családi támogatás és a gyermekek után járó adójóváírás szociális kedvezményét, valamint a család bónusz plusz, az egyetlen munkajövedelemmel rendelkezőknek járó adójóváírás, a gyermeket egyedül nevelőknek járó adójóváírás, valamint a tartásdíj után járó adójóváírás adókedvezményét biztosítja. Az osztrák szabályok 2019. január 1-je óta előírják, hogy ezeket az állami támogatásokat azon tagállam általános árszintje szerint kell kiigazítani, amelyben a gyermek állandó jelleggel tartózkodik.

Első jogalap:

A Bizottság arra hivatkozik, hogy a családi támogatás és a gyermek után járó adójóváírás a 883/2004 rendelet értelmében vett családi ellátásnak minősül. E rendelet 7. és 67. cikke tiltja, hogy valamely tagállam a családi ellátások biztosítását vagy azok mértékét attól tehesse függővé, hogy a kereső tevékenységet folytató személy családtagjai a szolgáltatást nyújtó tagállamban rendelkezzenek lakóhellyel. A kiigazítás bevezetésével azonban Ausztria a gyermekek javára biztosított családi ellátásokat illetően pontosan aszerint dönt, hogy a gyermek melyik tagállamban rendelkezik lakóhellyel. Ausztria ezáltal sérti a 883/2004 rendelet 7. és 67. cikkét.

Második jogalap:

A Bizottság továbbá arra hivatkozik, hogy a kiigazítás, ahogyan azt Ausztria bevezette, a jogosult személyeket, akiknek a gyermekei magasabb árszinttel rendelkező tagállamokban rendelkeznek lakóhellyel, kedvezőbb helyzetbe hozza azon személyekhez képest, akiknek a gyermekei Ausztriában rendelkeznek lakóhellyel, miközben azokat a személyeket, akiknek a gyermekei alacsonyabb árszinttel rendelkező tagállamokban rendelkeznek lakóhellyel, kedvezőtlenebb elbánásban részesíti. A kiigazítás bevezetésekor Ausztria azonban a nemzeti költségvetés olyan megtakarításából indult ki, amely csak azt jelentheti, hogy az ilyen ellátásoknak és kedvezményeknek több olyan kedvezményezettje van, akiknek a gyermeke az Ausztriánál alacsonyabb árszinttel rendelkező tagállamokban rendelkezik lakóhellyel.

A kiigazítási mechanizmussal Ausztria ezért végeredményben a migráns munkavállalók tekintetében közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg. E hátrányos megkülönböztetés igazolására nem áll fenn jogszerű cél. Ausztria ezáltal megsértette a családi támogatás és a gyermekek után járó adójóváírás tekintetében az egyenlő bánásmód elvét, amit a 883/2004 rendelet 4. cikke és a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése ír elő, továbbá a család bónusz plusz, az egyetlen munkajövedelemmel rendelkezőknek járó adójóváírás, a gyermeket egyedül nevelőknek járó adójóváírás, valamint a tartásdíj után járó adójóváírás tekintetében a 492/2011 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében előírt egyenlő bánásmód elvét.

____________

1 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.).

2 A munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló, 2011. április 5-i 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2011. L 141., 1. o.).