Language of document :

Az Okrazhen sad Vidin (Bulgária) által 2018. október 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Korporativna targovska banka AD in Insolvenz kontra Elit Petrol AD

(C-647/18. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Okrazhen sad Vidin

Az alapeljárás felei

Felperes: Korporativna targovska banka AD in Insolvenz

Alperes: Elit Petrol AD

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1. i)    Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 2. cikkben védett „jogállamiság” értékét, hogy aszerint valamely tagállamban a nemzeti jogalkotó jogszabály kibocsátásakor köteles figyelemmel lenni az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában és a jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keretről szóló, 2014. március 11-i bizottsági közleményben kialakított és megnevezett, a „jogállamiságot” jellemző jogi elvekre és feltételekre?

ii)    Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 2. cikkben foglalt „jogállamiság” értékét és annak alapelveit – úgy mint törvényesség, jogbiztonság, független és hatékony bírósági jogorvoslat, tekintettel az alapjogok és a törvény előtti egyenlőség tiszteletben tartására is –, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti jogszabály kibocsátása, mint amilyen a Zakon za izmenenie i dopalnenie na Zakona za bankovata nesastoyatelnost (a bankok fizetésképtelenségéről szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény, a továbbiakban: ZIDZBN) átmeneti és záró rendelkezéseinek 5. §-a, amely kivételes jelleggel újraszabályozza azokat a társadalmi viszonyokat, amelyek a pénzügyi biztosítékoknak a közhiteles nyilvántartásba, konkrét magánjogi jogalany javára történő bejegyzéséhez kapcsolódnak? A konkrét esetben a nemzeti jogszabály visszamenőlegesen semmisnek nyilvánítja a nyilvántartásba bejegyzett, a felszámolás alatt álló KTB AD javára létesített pénzügyi biztosítékok törlését és ezáltal jogbizonytalanságot teremt, mivel meghatározza, hogy a felszámolás alatt álló KTB AD harmadik személyekkel szemben hivatalból hivatkozhat a töröltnek tekintett pénzügyi biztosítékokra annak ellenére, hogy az azokkal biztosított kötelezettségeket már teljesítették.

iii)    Az eljáró bíróságnak abban a kérdésben van szüksége értelmezésre, hogy támaszkodhat-e közvetlenül az EUSZ 2. cikkre és azt alkalmazhatja-e közvetlenül, ha megállapítja, hogy az a mód, ahogyan a ZIDZBN átmeneti és záró rendelkezéseinek 5. §-ában foglalt nemzeti előírás visszamenőlegesen újraszabályozza a pénzügyi biztosítékok közhiteles nyilvántartásba, a felszámolás alatt álló KTB AD javára történő bejegyzésének jogkövetkezményeit, sérti a „jogállamiság” értékét és annak fent nevezett alapelveit?

iv)    Mely feltételeket kell alkalmaznia a nemzeti bíróságnak, amikor azt vizsgálja, hogy az EUSZ 2. cikk értelmében vett „jogállamiság” értéke megengedi-e olyan nemzeti jogszabály kibocsátását, mint amilyen a ZIDZBN átmeneti és záró rendelkezéseinek 5. §-a?

v)    Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 67. cikk (1) bekezdését, amely szerint az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, amely a polgári és kereskedelmi forgalomban bizonytalanságot idéz elő vagy folyamatban lévő jogviták kimenetelét befolyásolja?

2. i)    Az eljáró bíróság számára támpont szükséges azzal kapcsolatban, hogy a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i 2015/848/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 az EUSZ 2. cikkel összefüggésben értelmezett és jelen ügyben alkalmazandó 7. cikke (2) bekezdésének h) pontja és 8. cikke rendszertanilag értelmezhető-e a Charta 17. cikkének (1) bekezdése, 20. cikke és 47. cikkének (2) bekezdése szerinti alapjogokkal összefüggésben.

ii)    Amennyiben a hivatkozott uniós jogi rendelkezéseket a Chartában foglalt alapjogokkal összefüggésben kell értelmezni, úgy megengedett-e ezen jogok alkalmazása valamely tagállamban indult fizetésképtelenségi eljárásban, és úgy kell-e értelmezni az ezen jogokban foglalt védelmet, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti jogi norma, amely a társadalmi viszonyokat kivételesen és visszamenőleges újraszabályozza a jogalkotó által konkrétan megnevezett hitelező javára?

iii)    Ellentétes-e a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i 2015/848/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a Charta 17. cikkének (1) bekezdése, 20. cikke és 47. cikkének (2) bekezdése szerinti alapjogokkal összefüggésben értelmezett 7. cikke (2) bekezdésének h) pontjával és 8. cikkével az olyan nemzeti jogi norma alkalmazása, amely visszamenőlegesen semmissé nyilvánítja a KTB AD pénzügyi biztosítékainak nyilvántartásba bejegyzett törlését, valamint a felszámolás alatt álló KTB AD „feléledő” pénzügyi biztosítékait ex lege érvényesnek tekinti harmadik személyekkel szemben, és ezáltal sérti a többi hitelező jogait és megváltoztatja a fizetésképtelenségi eljárásban érvényesülő kielégítési sorrendet?

iv)    Értelmezhető-e a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i 2015/848/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a Charta 17. cikkének (1) bekezdése, 20. cikke és 47. cikkének (2) bekezdése szerinti alapjogokkal összefüggésben értelmezett 7. cikke (2) bekezdésének h) pontja és 8. cikke akként, hogy azzal ellentétes a fizetésképtelenségi eljárásban a jogalkotó által konkrétan megnevezett hitelező (a KTB AD) követeléseinek feltételes megállapítása, ha e hitelező követelései az előterjesztés időpontjában beszámítás révén már teljeskörűen megszűntek, és jogvita van folyamatban a beszámítás megtámadása miatt, amely még nem ért véget? Amennyiben az a feltétel, amely alatt a hitelező a követelését előterjeszti, abban áll, hogy a nemzeti bíróság a beszámításokat, amelyek révén a követelések megszűntek, hatálytalannak nyilvánítja, megengedi-e a Charta 47. cikkének (2) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jog az olyan nemzeti jogszabályt, amely visszamenőlegesen módosítja egy érvényes beszámítás feltételeit és ezáltal a beszámítás megtámadására, valamint a követelés fizetésképtelenségi eljárásban történő megállapítására irányuló, folyamatban lévő jogvita kimenetelét befolyásolja?

v)    Az eljáró bíróság számára támpont szükséges azzal kapcsolatban, hogy hivatkozhat-e közvetlenül arra, illetve alkalmazhatja-e közvetlenül a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i 2015/848/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a Charta 17. cikkének (1) bekezdése, 20. cikke és 47. cikkének (2) bekezdése szerinti alapjogokkal összefüggésben értelmezett 7. cikke (2) bekezdésének h) pontját és 8. cikkét, ha megállapítja, hogy a nemzeti jogszabályok, amelyek a KTB feltételes követelése megállapításának jogalapját képezik és/vagy előidézik azon feltétel bekövetkezését, amelytől függően a követelést előterjesztették, ellentétesek az uniós jogi előírásokkal.

3.    Úgy kell-e értelmezni a 2014/59/EU irányelv2 77. cikkét, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti törvény alkalmazása, amely visszamenőlegesen megváltoztatja a kölcsönös követelések és kötelezettségek beszámításának feltételeit olyan hitelintézettel szemben, amely helyreállítási és szanálási eljárásban vesz részt, és ezáltal befolyásolja a hitelintézettel szemben érvényesített beszámítások megtámadására irányuló, folyamatban lévő jogviták kimenetelét?

____________

1 HL 2015. L 141., 19. o.

2 A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 190. o.).