A Törvényszék (második tanács) T-19/18. sz., Litvánia kontra Bizottság ügyben 2020. január 22-én hozott ítélete ellen a Litván Köztársaság által 2020. március 27-én benyújtott fellebbezés
(C-153/20. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: litván
Felek
Fellebbező: Litván Köztársaság (képviselők: R. Dzikovič és K. Dieninio)
A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, Cseh Köztársaság
A fellebbező kérelmei
a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2020. január 22-i T-19/18. sz., Litvánia kontra Bizottság ügyben hozott ítéletét (EU:T:2020:4), amelyben az elutasította a Litván Köztársaság által az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2017. november 8-i (EU) 2017/2014 bizottsági végrehajtási határozat megsemmisítése iránt benyújtott keresetet;
a Bíróság utalja vissza az ügyet a Törvényszékhez, vagy a fellebbezésben ismertetett indokok alapján maga hozzon határozatot, és érdemben bírálja el az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2017. november 8-i (EU) 2017/2014 bizottsági végrehajtási határozat megsemmisítését;
a Bíróság az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A Litván Köztársaság azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-19/18. sz. ítéletét (a továbbiakban: megtámadott ítélet), keresetét pedig a következő jogalapokra alapítja:
(1) a Törvényszék tévesen értelmezte a 65/2011 rendelet1 24. cikkének (1) bekezdését, továbbá az ítélet tekintetében nem teljesítette az indokolási kötelezettséget, mivel amikor a megtámadott ítélet 61–80. pontjában határozott az annak megállapítása érdekében alkalmazott kritériumokról, hogy a felperesek kkv-knak minősülnek-e, nem támasztotta alá pontosan és egyértelműen az ítélete alapjául szolgáló indokokat;
(2) a Törvényszék megsértette az EUMSZ 256. cikk (2) bekezdését és a jogbiztonság elvét, mivel a megtámadott ítélet 81–90. pontjában a nagy kockázatú projektek ellenőrzésének hatékonysága vonatkozásában a Bíróság számos korábbi, hasonló ügyben hozott ítéletével ellentétesen határozott, és tévesen értékelte a bizonyítékokat, mivel a megtámadott ítélet 88–92. pontjában nem állapította meg megfelelően a tényállást;
(3) a Törvényszék tévesen értelmezte a 65/2011 rendelet 26. cikkét, és elferdítette a bizonyítékokat, mivel amikor a megtámadott ítélet 178–188. pontjában a helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó minőségi kritériumokról határozott, ellenmondó indokolást alkalmazott, ezáltal indokolatlanul kiterjesztette a 65/2011 rendelet 26. cikkét, továbbá a megtámadott ítélet 181. és 191. pontjában tévesen értékelte a bizonyítékokat;
(4) a Törvényszék megsértette az EUMSZ 263. és EUMSZ 256. cikket, és tévesen értékelte a bizonyítékokat, mivel a megtámadott ítélet 195–212. pontjában nem vizsgálta, hogy a Bizottság által a projekthez kapcsolódó költségek ellenőrzésének elégtelenségére vonatkozóan nyújtott információk valószerűek, megbízhatók és koherensek voltak-e, ez pedig a Bizottság határozata jogszerűségének felülvizsgálata tekintetében hibának minősül.
____________
1 A vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2011. január 27-i 65/2011/EU bizottsági rendelet (HL 2011. L 25., 8. o.; helyesbítés: HL 2011. L 201., 20. o.).