Language of document :

A Törvényszék (első kibővített tanács) T-883/16. sz., Lengyel Köztársaság kontra Európai Bizottság ügyben 2019. szeptember 10-én hozott ítélete ellen a Németországi Szövetségi Köztársaság által 2019. november 20-án benyújtott fellebbezés

(C-848/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Fellebbező: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: J. Möller, D. Klebs, segítői: H. Haller ügyvéd, T. Heitling ügyvéd, L. Reiser ügyvéd, V. Vacha ügyvéd)

A többi fél az eljárásban: Lengyel Köztársaság, Európai Bizottság, Lett Köztársaság és Litván Köztársaság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-883/16. sz. ügyben hozott, 2019. szeptember 10-i ítéletet;

utalja vissza a T-883/16. sz. ügyet az Európai Unió Törvényszéke elé,

a költségekről jelenleg ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező a fellebbezésének alátámasztása érdekében öt jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: az energiapolitikai szolidaritás elve nem jogi kritérium, a végrehajtó szervre nézve nem keletkeztet cselekvési kötelezettséget

Az energiapolitikai szolidaritásnak az EUMSZ 194. cikkben foglalt elve általános vezérelvként csupán politikai fogalom, és nem jogi kritérium.

Az energiapolitikai szolidaritás elsődleges jogi elvéből az Unióra és/vagy a tagállamokra nézve nem keletkeznek konkrét jogok és kötelezettségek. Ezen elvont vezérelvből különösen nem erednek olyan kötelezettségek a végrehajtó szervek számára, mint például az Európai Bizottság vizsgálati kötelezettsége a határozathozatal keretében.

Az energiapolitikai szolidaritás elve az elvont és határozatlan jellege miatt nem érvényesíthető.

2. Második jogalap: az energiapolitikai szolidaritás elve a jelen ügyben nem volt alkalmazható

Az energiapolitikai szolidaritás elve esetében csupán szükség esetére vonatkozó mechanizmusról van szó, amely kizárólag kivételes esetekben és szigorúan meghatározott feltételek teljesülése esetén alkalmazható, nem vehető azonban figyelembe az Európai Bizottság valamennyi határozatának meghozatalakor.

Nem állnak fenn a feltételek a szükség esetére előírt mechanizmusnak az Európai Bizottság vitatott 2016 C(2016)6950 határozata tekintetében való alkalmazásához.

3. Harmadik jogalap: az Európai Bizottság figyelembe vette az energiapolitikai szolidaritás elvét

Ha az energiapolitikai szolidaritás elvét az Európai Bizottság vitatott 2016 C(2016)6950 határozata tekintetében egyáltalán alkalmazni kell (ami nem áll fenn), az Európai Bizottság ezen elvet figyelembe vette a határozathozatal során:

Az Európai Bizottság a határozathozatal során mind a lengyel, mind a teljes európai gázpiacra gyakorolt hatásokat figyelembe vette.

A 2009/73/EK irányelv 36. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek vizsgálata során csupán az ellátás biztonságának, mint az energiapolitikai szolidaritás kifejeződésének a tiszteletben tartását kellett figyelembe venni.

Lengyelország ellátásának a biztonsága nem került veszélybe, és jelenleg sincs veszélyben.

4. Negyedik jogalap: az energiapolitikai szolidaritás elvét a határozatban nem volt szükséges kifejezetten megemlíteni

Nem volt szükséges, hogy az Európai Bizottság vitatott 2016 C(2016)6950 határozatának valamennyi indokát kifejezetten megemlítsék. Nincsenek eljárásjogi előírások arra vonatkozóan, hogy az európai igazgatás határozatait milyen terjedelemben kell indokolni.

Az igazgatási intézkedések indokolásából csupán az intézkedéssel követett célnak kell kitűnnie, nem szükséges megnevezni minden ténybeli és jogilag releváns szempontot.

Az Európai Bizottság határozatainak a jogszerűsége nem függhet attól, hogy bizonyos fogalmak szerepelnek-e a határozatban.

5. Ötödik jogalap: az Európai Bizottság vitatott 2016 C(2016)6950 határozata nem semmisíthető meg önmagában állítólagos formai hibák miatt

Még ha az Európai Bizottság vitatott 2016 C(2016)6950 határozata formai szempontból jogellenes is lenne (ami nem áll fenn), ez nem vezethetett volna a határozat megsemmisítéséhez, mivel az anyagi jogi tekintetben jogszerű határozatok az EUMSZ 263. cikk (2) bekezdése értelmében főszabály szerint nem semmisíthetők meg önmagában amiatt, hogy esetlegesen formai hibák állnak fenn.

____________