Language of document :

A Monomeles Protodikeio Serron (Görögország) által 2019. február 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – WP kontra Trapeza Peiraios AE

(C-105/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: görög

A kérdést előterjesztő bíróság

Monomeles Protodikeio Serron

Az alapeljárás felei

Felperes: WP

Alperes: Trapeza Peiraios AE

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv1 6. cikkének (1) bekezdését, hogy az olyan közrendi jellegű eljárási szabályt vezet be, amely arra kötelezi a nemzeti bíróságokat, hogy – még abban a szakaszban is, amikor fizetési meghagyás kibocsátására kérik őket – hivatalból vizsgálják egy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződés feltételének tisztességtelen jellegét, a következők figyelembevételével: a görög jogrendben a polgári perrendtartás (kodikas politikis dikomias) 623., 624., 628. és 629. cikke értelmében nem csak ez a kötelezettség nem áll fenn, hanem a fizetési meghagyást egyenesen kontradiktórius eljárás nélkül bocsátják ki, az iratok, köztük a hitelszerződés alakszerű ellenőrzését követően; a fizetési meghagyás kibocsátása a görög állam bíráinak hatáskörébe tartozik; a fizetési meghagyás azonnal végrehajtható okiratnak minősül, amelynek alapján a szolgáltató három (3) nap elteltével végrehajtás iránti eljárást kezdeményezhet, amely nem függeszthető fel?

Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését, hogy az olyan közrendi jellegű eljárási szabályt vezet be, amely arra kötelezi a nemzeti bíróságokat, hogy ne bocsássanak ki fizetési meghagyást, amennyiben a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság előtt okirat alapján bizonyítást nyert, hogy a hitel olyan általános szerződési feltételekből (ÁSZF) származik, amelyeket jogerős ítéletekkel tisztességtelenségük okán semmisnek mondtak ki jogsértés megállapítása iránti, fogyasztóvédelmi szerveztek által szolgáltatókkal szemben benyújtott keresetek alapján, és amely feltételeket a Z1–798/25–06–2008 (FEK B 1353/11–07–2008) miniszteri határozat sorol fel, amely a tisztességtelen feltételek nemzeti listáját tartalmazza (a Z1–21/17–01–2011 miniszteri határozat által módosítva és kiegészítve), és a Symvoulio tis Epikrateias (államtanács) azt jogszerűnek nyilvánította 1210/2010. sz. ítéletével, miután egyfelől figyelembe vette az Areios Pagos (semmítőszék) 1219/2001. és 430/2005. sz. ítéletét, az Efeteio Athinon (athéni fellebbviteli bíróság) 523/2003. és 6291/200. sz. ítéletét, a Polymeles Protodikeio Athinon (athéni helyi bíróság) 1119/2002. és 1208/1998. sz. ítéletét is, amely ítéletek már jogerőssé váltak, valamint a Polymeles Protodikeio Athinon 961/2007. sz. ítéletét a jogerőssé vált részében, illetve másfelől azt a tényt, hogy hogy azon jogerő hatásai, amellyel e bírósági határozatok rendelkeznek, magasabb fokú közérdeket képviselnek a piac megfelelő működése és a fogyasztók védelme tekintetében (a 2251/1994 törvény 10. cikkének (2) bekezdése); az említett miniszteri határozatban kimondásra került, hogy „a hitelintézetek és a fogyasztók közötti szerződésekbe tilos olyan általános szerződéses feltételeket foglalni, amelyeket jogerős bírósági határozatokkal már tisztességtelennek minősítettek fogyasztóvédelmi szervezetek által benyújtott keresetek alapján”, és felsorolásra kerülnek a fogyasztóvédelmi szervezetek által bankokkal mint szolgáltatókkal szemben benyújtott csoportos keresetek alapján már semmisnek nyilvánított ÁSZF-ek; figyelembe véve, hogy Görögországban a fizetési meghagyás kibocsátása a bíróságok – pontosabban az Eriniodikeia (békebírók) és a Protodikeia (elsőfokú bíróságok) – hatáskörébe tartozik, és a fizetési meghagyás azonnal végrehajtható okiratnak minősül, amelynek alapján a szolgáltató három (3) nap elteltével végrehajtás iránti eljárást kezdeményezhet, amely nem függeszthető fel?

Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését, 7. cikkének (1) bekezdését, illetve 8. cikkét, hogy a jogsértés megállapítása iránti, fogyasztóvédelmi szervezetek által szolgáltatókkal szemben benyújtott kereseteknek helyt adó ítéletek jogereje további feltételként – annak érdekében, hogy a jogerő erga omnes hatályú legyen (a 2251/1994 törvény 10. cikke (20) bekezdésének megfelelően – megköveteli a felek, valamint a jogi tények és a ténybeli körülmények azonosságát – amint azt a nemzeti eljárási jogban a polgári perrendtartás (kodikas politikis dikonomias) 324. cikke előírja –, ami azzal a következménnyel járhat, hogy a jogsértés megállapítása iránti csoportos kereseteknek helyt adó ítéletek jogereje lehet, hogy nem lesz kiterjeszthető és alkalmazható minden olyan tényállásra, amelynek esetében a nemzeti bíróság egy fogyasztó által egy szolgáltatóval szemben benyújtott keresetet bírál el?

____________

1 A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288.o.)