Language of document :

2007. október 30-án benyújtott kereset - Coto Moreno kontra Bizottság

(F-127/07. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Juana Maria Coto Moreno (Gaborone, Botswana) (képviselők: K. Lemmens, C. Doutrelepont ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg azt a 2007. február 12-i határozatot, amellyel az EPSO/AD/28/05 versenyvizsga vizsgabizottsága elutasította a felperes felvételét az e versenyvizsga eredményeként összeállított tartaléklistára, ennélfogva:

ítéljen meg a felperes számára 25 000 eurót nem vagyoni kártérítés címén;

ítéljen meg a felperes számára támogatást a 8 000 euróra becsült és a megküldött jegyzékkel igazolt ügyvédi tiszteletdíj fedezésére;

elsődlegesen állapítsa meg, hogy az illetékes hatóságok kötelesek mindent megtenni a megsemmisített határozattal okozott hátrány kiegyenlítése érdekében, azaz a felperest tartaléklistára venni vagy

a tartaléklistára való felvétel elmaradása esetén, másodlagosan ítéljen meg a felperesnek 384 000 euró kártérítést az őt ért vagyoni kár megtérítése címén;

a Közszolgálati Törvényszék az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperest részt vett az EPSO/AD/28/05 versenyvizsgán. A versenyvizsga-bizottság 2007. február 12-i határozatában - melynek megsemmisítését a felperes kéri - megtagadta a felperes felvételét az e versenyvizsga eredményeként összeállított tartaléklistára.

Keresetének alátámasztására a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első jogalapot a felperes elsődlegesen nyilvánvaló mérlegelési hibára alapítja, önállóan vagy az indokolási kötelezettség és/vagy a patere legem quam ipse fecisti elv megsértésével együttesen. A versenyvizsga-bizottság - melynek álláspontja e tekintetben kétértelmű - megállapította, hogy a felperes "kielégítő" válaszokat adott, melyeknek voltak azonban gyenge pontjai. Nyilvánvalóan nem ez a helyzet állt fenn, annál is inkább, mivel a felperes a Bizottság szabályainak megfelelő válaszokat adott.

A második jogalapot a felperes - továbbra is elsődlegesen - a vizsgakiírás és az egyenlőség elvének önálló vagy az ésszerűség elvével együttes megsértésére alapítja.

A harmadik jogalapot a felperes - továbbra is elsődlegesen - az indokolási kötelezettség megsértésére alapítja, mivel a felperes egyértelműen megkérdezte a vizsgabizottságtól, miért volt az általa a szóbeli vizsgán adott válasz helytelen vagy legalábbis elégtelen. A felperes az indokolási kötelezettség ellenére sem kapott választ.

Végezetül a felperes másodlagosan nyilvánvaló mérlegelési hibára hivatkozik, önállóan vagy az egyenlő bánásmód és az arányosság elvének megsértésével együttesen. Az adott jegy egyébként sem áll arányban az eredményekkel (a felperes jegye 25/50 volt), és megsérti az egyenlő bánásmód elvét, mivel a felperessel ugyanúgy kell bánni, mint bármely más pályázóval, aki "kielégítőnek" ítélt válaszokat adott, nem csupán az ismeretek szintjén, hanem más szempontok alapján is.

____________