A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)
2019. szeptember 19.(*)
„Előzetes döntéshozatal – Jogszabályok közelítése – Gépjárművek – 715/2007/EK rendelet – A 6. cikk (1) bekezdésének első mondata – Járműjavítási és ‑karbantartási információk – A gyártónak a független gazdasági szereplőkkel szemben fennálló kötelezettsége – Ezen információkhoz szabványosított formátumban történő korlátlan hozzáférés – Részletes szabályok – A hátrányos megkülönböztetés tilalma”
A C‑527/18. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) a Bírósághoz 2018. augusztus 13‑án érkezett, 2018. június 21‑i határozatával terjesztett elő
a Gesamtverband Autoteile‑Handel eV
és
a KIA Motors Corporation
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (második tanács),
tagjai: A. Arabadjiev tanácselnök, T. von Danwitz, C. Vajda, P. G. Xuereb (előadó) és A. Kumin bírák,
főtanácsnok: M. Szpunar,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a Gesamtverband Autoteile‑Handel eV képviseletében M. Sacré Rechtsanwalt,
– a KIA Motors Corporation képviseletében T. Kopp, R. Polley és W. Holzapfel Rechtsanwälte,
– az Európai Bizottság képviseletében M. Huttunen, J. Hradil és A. C. Becker, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és ‑karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20‑i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2007. L 171., 1. o.) 6. cikke (1) bekezdése első mondatának értelmezésére vonatkozik.
2 A kérelmet a Gesamtverband Autoteile‑Handel eV (a továbbiakban: Gesamtverband), gépjárműalkatrészek nagykereskedelmével foglalkozó német szakmai szervezet és a KIA Motors Corporation (a továbbiakban: KIA) dél‑koreai gépjárműgyártó között folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya, hogy a gyártó megtagadta a független gazdasági szereplők számára a járműjavításra és ‑karbantartásra vonatkozó információk elektronikusan feldolgozható formátumban történő rendelkezésre bocsátását.
Jogi háttér
Az uniós jog
715/2007 rendelet
3 A 715/2007 rendelet (8) preambulumbekezdése a következőket írja elő:
„A belső piac működésének javításához – különösen az áruk szabad mozgása, a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében – szükséges egyrészről a korlátlan hozzáférés a járműjavítási információkhoz a műszaki információk megtalálásához használható szabványosított formátumban, másrészről a járműjavítási és ‑karbantartási információs szolgáltatások piacán folyó valóságos verseny. Ezen információk nagy hányada a fedélzeti diagnosztikai (OBD‑) rendszerekhez és azok más járműrendszerekkel való interakciójához kapcsolódik. Helyénvaló meghatározni a gyártók internetes oldalai által követendő műszaki előírásokat, valamint a kis‑ és középvállalkozások számára elfogadható hozzáférést biztosító célzott intézkedéseket. Az összes gazdasági szereplő bevonásával megállapított közös szabványok, mint pl. az OASIS‑formátum elősegíthetik a gyártók és a szolgáltatók közötti információcserét. Kezdetben tehát meg kell követelni az OASIS‑formátum műszaki előírásainak használatát, és kérni kell a Bizottságot arra, hogy szólítsa fel a CEN/ISO‑t, hogy az OASIS‑formátum időbeni cseréje érdekében fejlessze normává ezt a dokumentumot.”
4 E rendelet célja a (27) preambulumbekezdése alapján „a belső piac kiteljesítés[e] a gépjárművek kibocsátásaira vonatkozó közös műszaki követelmények bevezetésén keresztül, valamint annak biztosítás[a], hogy a független piaci szereplők ugyanúgy hozzáférjenek a járműjavítási és karbantartási információkhoz, mint a hivatalos forgalmazók és szervizek”.
5 Az említett rendelet a „Fogalommeghatározások” címet viselő 3. cikkének 14. és 15. pontjában előírja:
„E rendelet és végrehajtási intézkedései alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:
[…]
14. »járműjavítási és ‑karbantartási információ«: minden olyan információ, amely a jármű hibájának megállapításához, a jármű karbantartásához, ellenőrzéséhez, időszakos felülvizsgálatához, javításához, újraprogramozásához vagy újraindításához szükséges, és amelyet a gyártók hivatalos forgalmazóik és szervizeik rendelkezésére bocsátanak, az ilyen információk későbbi módosításait és kiegészítéseit is ideértve. Ez az információ kiterjed az alkatrészek vagy berendezések járműre való felszereléséhez szükséges valamennyi információra;
15. »független gazdasági szereplők«: azok a hivatalos forgalmazókon és szervizeken kívüli vállalkozások, amelyek a gépjárművek javításában és karbantartásában közvetlenül vagy közvetve részt vesznek, különösen a javítók, a javító felszerelések, eszközök vagy pótalkatrészek gyártói vagy forgalmazói, a műszaki tájékoztatók megjelentetői, az autóklubok, a közúti segélyszolgálatok, az ellenőrzési és vizsgáztatási szolgáltatásokat kínáló gazdasági szereplők, az alternatív üzemanyaggal működő járművek berendezéseit szerelők, gyártók és javítók számára képzést kínáló gazdasági szereplők.”
6 A 715/2007 rendelet „A gyártók kötelezettségei” címet viselő 6. cikke (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:
„A gyártók kötelesek internetes oldalakon keresztül szabványosított formátumban korlátlan hozzáférést biztosítani a független gazdasági szereplők számára a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz azonnal és gyorsan [helyesen: könnyen és gyorsan] elérhető, a hivatalos forgalmazók és szervizek számára biztosított szolgáltatáshoz vagy hozzáféréshez képest megkülönböztetést nem jelentő módon. E cél elérésének elősegítése érdekében az információkat kezdetben az OASIS‑formátum műszaki követelményeivel összhangban [helyesen: az információkat egységes módon, és kezdetben az OASIS‑formátum műszaki követelményeivel összhangban] kell szolgáltatni […]”
7 E rendelet „Végrehajtási intézkedések” című 8. cikke a következőket írja elő:
„A 6. és 7. cikkek végrehajtásához szükséges intézkedéseket – amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak – a 15. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ez magában foglalja az OBD‑információk, valamint a járműjavítási és ‑karbantartási információk rendelkezésre bocsátásának részletes szabályaival kapcsolatos műszaki előírások meghatározását és frissítését, különös figyelmet fordítva a kis‑ és középvállalkozások sajátos igényeire.”
692/2008 rendelet
8 A 715/2007/EK európai parlamenti és tanács rendelet módosításáról és végrehajtásáról szóló, 2008. július 18‑i 692/2008/EK bizottsági rendeletet (HL 2008. L 199. 1. o., helyesbítés: HL 2010. L 336., 68. o.; a továbbiakban: 692/2008 rendelet) a 2011. június 8‑i 566/2011/EU rendelet (HL 2011. L 158., 1. o.) módosította, különös tekintettel a járműalkatrészekre vonatkozó adatcsere‑eljárások megerősítésére a gyártók és a független gazdasági szereplők között.
9 A 692/2008 rendelet a „Hozzáférés a jármű fedélzeti diagnosztikai információhoz és a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz” című 13. cikke (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:
„A gyártók az e rendelet XIV. mellékletének és a [715/2007] rendelet 6. és 7. cikkének megfelelően olyan szervezési és eljárási intézkedéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy a […] járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz könnyen hozzá lehessen férni.”
10 A 692/2008/EK rendelet XIV. melléklete 2.1 pontjának szövegezése a következő:
„A […] járműjavítási és ‑karbantartási információknak, amelyeket a weboldalon közzé kell tenni, meg kell felelniük az OASIS SC2‑D5 specifikációjában (Format of Automotive Repair Information – Autójavítási információk formátuma […]), valamint az OASIS SC1‑D2 specifikációjának (Autorepair Requirements Specification – Autójavítási előírások specifikációja […]) 3.2, 3.5 (kivéve a 3.5.2 pontot), 3.6, 3.7 és 3.8 pontjában leírt műszaki specifikációknak, nyílt szöveg és grafikai formátum, vagy olyan formátum használatával, amely megtekinthető és kinyomtatható díjmentesen beszerezhető, könnyen telepíthető, szabványos beépülő modulokkal, amelyek képesek az általánosan használt számítógépes operációs rendszerek alatt működni. […] Akiknek jogosultságot kell szerezniük az információk másolására vagy újraközlésére, azoknak közvetlenül az érintett gyártókkal kell tárgyalniuk. […]
A független gazdasági szereplők számára könnyen hozzáférhető adatbázisban rendelkezésre kell bocsátani a jármű minden olyan részére vonatkozó információt, amelyet – a járműazonosító szám (vehicle identification number, VIN), valamint bármely más kritérium, mint például a tengelytáv, motorteljesítmény, felszereltség vagy választható tartozékok alapján meghatározhatóan – a járműgyártó beépített a járműbe és a járműgyártó által hivatalos forgalmazóinak, szervizpartnereinek, vagy harmadik félnek kínált pótalkatrészekkel az eredeti alkatrész termékazonosító száma alapján kicserélhető.
Az említett adatbázisban szerepelnie kell a járműazonosító számoknak, az eredeti alkatrészek termékazonosító számának, az eredeti alkatrészek hivatalos megnevezésének, az érvényességi adatoknak (az érvényesség kezdő‑ és záródátuma), a beszerelési adatoknak és adott esetben a szerkezeti jellemzőknek.
Az adatbázisban tárolt információkat rendszeresen frissíteni kell. A frissítéseknek tartalmazniuk kell különösen az egyes járművek gyártást követő valamennyi módosítását, amennyiben ezek az információk a hivatalos forgalmazók rendelkezésére állnak.”
566/2011 rendelet
11 A 566/2011 rendelet (12) preambulumbekezdésének szövegezése a következő:
„A járműjavítási és ‑karbantartási információk piacán a hatékony verseny biztosítása, valamint annak tisztázása érdekében, hogy a vonatkozó információk kiterjednek‑e azokra az adatokra, amelyeket a javítókon kívül az egyéb független gazdasági szereplőknek is a rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy a független járműjavító és ‑karbantartó műhelyek piacának egésze versenyezni tudjon a hivatalos forgalmazókkal, függetlenül attól, hogy a járműgyártó közvetlenül bocsátja‑e a hivatalos forgalmazók és a szervizek rendelkezésére az említett információkat, a [715/2007] rendelet szerint biztosítandó információk további pontosítást igényelnek.”
A német jog:
12 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a Gesamtverband a Gesetz gegen den unlauteren Wettbewerb (a tisztességtelen verseny tilalmáról szóló törvény, a továbbiakban: UWG) bizonyos rendelkezéseinek mind a 2015. december 10‑ig hatályos változatában (a továbbiakban: az UWG régi változata), mind az ezen időponttól hatályos változatában (a továbbiakban: az UWG új változata) való megsértésére hivatkozik.
13 Az UWG régi változata 4. §‑ának 11. pontja ekként rendelkezett:
„Tisztességtelenül jár el különösen az, aki
[…]
11. a piaci magatartás gazdasági szereplők érdekében történő szabályozására is irányuló valamely jogszabályi rendelkezést megsért.”
14 Ezt a rendelkezést az UWG új változatában annak 3a. §‑a váltja fel, amely előírja:
„Tisztességtelenül jár el, aki a piaci magatartás gazdasági szereplők érdekében történő szabályozására is irányuló valamely jogszabályi rendelkezést megsért, ha a jogsértés alkalmas arra, hogy érzékelhetően csorbítsa a fogyasztók, egyéb piaci szereplők vagy a versenytársak érdekeit.”
15 Az UWG 8. §‑ának (1) bekezdése mind a régi, mind az új változatában lehetővé teszi abbahagyásra – ismétlés veszélye esetén tartózkodásra – kötelezés iránti kereset benyújtását minden olyan személlyel szemben, aki e törvény 3. és 7. §‑a szerinti jogellenes kereskedelmi magatartást tanúsít. Az UWG régi változata 3. §‑a (1) bekezdésének értelmében jogellenesek azok a tisztességtelen kereskedelmi magatartások, amelyek alkalmasak arra, hogy a versenytársak, a fogyasztók vagy az egyéb piaci szereplők érdekeit jelentősen csorbítsák. Az UWG új változata 3. §‑a (1) bekezdésének értelmében a tisztességtelen kereskedelmi magatartások jogellenesek.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
16 A Gesamtverband és független gazdasági szereplő tagjai a KIA által forgalmazott járművek tekintetében csak olvasási jogosultságot biztosító hozzáféréssel rendelkeznek egy olyan adatbázishoz, amelyben ezen járművek – a 715/2007 rendelet 3. cikkének 14. pontja értelmében vett – javítási és karbantartási információit tárolják.
17 A Gesamtverband a saját és tagjai javára azt kérte a KIA‑tól, hogy az adatbázisban tárolt információkat elektronikusan feldolgozható formátumban is bocsássa rendelkezésre.
18 Ezt követően a Gesamtverband keresetet indított a Landgericht Frankfurt am Main (Frankfurt am Main‑i regionális bíróság, Németország) előtt, hogy az kötelezze a KIA‑t arra, hogy a Gesamtverband és tagjai számára ezen információkat a kért formátumban tegye hozzáférhetővé. E bíróság kötelezte a KIA‑t a Gesamtverband kereseti kérelmének teljesítésére. A KIA az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést nyújtott be az Oberlandesgericht Frankfurt am Main (Frankfurt am Main‑i regionális felsőbíróság, Németország) előtt, amely úgy ítélte meg, hogy a 715/2007 rendelet 6. cikkének 1) bekezdése nem kötelezi a KIA‑t arra, hogy a Gesamtverband és tagjai számára ezen információkhoz olyan formátumban biztosítson hozzáférést, amely lehetővé teszi az információk elektronikus feldolgozását. E bíróság úgy ítélte meg, hogy a független gazdasági szereplők tekintetében kizárólag azt kell biztosítani, hogy ezen információkhoz olvasási jogosultsággal hozzáférjenek, mivel a rendelkezésre bocsátás ilyen módja nem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek egyrészről az említett gazdasági szereplők, másrészről a KIA‑val szerződéses jogviszonyban álló forgalmazók és szervizek között. A Gesamtverband a másodfokú ítélet ellen fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bíróság, a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) előtt.
19 A kérdést előterjesztő bíróság úgy ítéli meg, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita kimenetele azon kérdés megválaszolásától függ, hogy a KIA által az információk független gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátása tekintetében választott mód megfelel‑e a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdése első mondatának, vagy e rendelkezés épp ellenkezőleg azt írja elő, hogy ezen információkat elektronikusan feldolgozható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.
20 A kérdést előterjesztő bíróság megítélése szerint még abban az esetben is, ha a független gazdasági szereplők számára a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz elektronikusan feldolgozható formátumban biztosított hozzáférés kedvező hatással lenne a belső piac működésére és elősegíthetné a hatékony versenyt a járműjavítási és ‑karbantartási információs szolgáltatások piacán, sem a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdése első mondatának szövegezéséből, sem az e rendelkezésben említett OASIS‑formátumra való hivatkozásból nem következik az a kötelezettség, hogy ezen információkat elektronikusan feldolgozható formátumban kell a független gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani. A kérdést előterjesztő bíróság azt is kifejti, hogy tekintettel a 692/2008 rendelet XIV. melléklete 2.1 pontja első albekezdése első és negyedik mondatának, valamint második albekezdésének szövegezésére, valamint e 2.1 pont keletkezésének körülményeire, a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata akként is értelmezhető, hogy a gyártó nem köteles a szóban forgó információt elektronikusan feldolgozható formában rendelkezésre bocsátani. Ezt az értelmezést támasztja alá a Bizottság azon szándéka is, hogy az új típusjóváhagyási keretrendeletben előírja azt a kötelezettséget, hogy a független gazdasági szereplők számára a szóban forgó információkat számítógéppel olvasható és elektronikusan feldolgozható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.
21 A kérdést előterjesztő bíróság hozzáteszi, hogy a Bíróságnak a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondatában foglalt, a megkülönböztetésre vonatkozó tilalom terjedelmét is meg kell határoznia olyan helyzetben, mint amely az alapeljárás tárgya, amikor az autógyártó információszolgáltató bevonásával kiegészítő információs csatornát biztosít az eredeti pótalkatrészek hivatalos forgalmazók és szervizek általi forgalmazása céljából.
22 Ami a független szervizek által hozzáférhető információs csatornákat illeti, a kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a KIA az eredeti alkatrész‑katalógusát a LexCom vállalkozás rendelkezésére bocsátja, amely „Partslink24” nevű internetes portálján a független szervizek számára lehetővé teszi eredeti KIA pótalkatrészek keresését a járművek járműazonosító száma alapján. A kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy a Gesamtverband nem érvel azzal, hogy a KIA‑val szerződéses jogviszonyban álló forgalmazók és szervizek által hozzáférhető információs csatornák járműjavítási és ‑karbantartási információi átfogóbbak vagy jobbak lennének, mint amelyekhez a független gazdasági szereplők a KIA internetes portálján hozzáférnek.
23 E körülmények között a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1) Rendelkezésre kell‑e bocsátania a gyártónak elektronikusan feldolgozható formátumban a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata szerint a független gazdasági szereplők számára biztosítandó információkat?
2) Fennáll‑e a független gazdasági szereplőknek a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti tiltott hátrányos megkülönböztetése, ha a gyártó információszolgáltató bevonásával további információs csatornát biztosít az eredeti pótalkatrészek hivatalos forgalmazók és szervizek általi forgalmazása céljából?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első kérdésről
24 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondatát úgy kell‑e értelmezni, hogy az autógyártók kötelesek a független gazdasági szereplők számára a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz elektronikusan feldolgozható formátumban hozzáférést biztosítani.
25 Emlékeztetni kell arra, hogy e rendelkezés értelmében a gyártók kötelesek internetes oldalakon keresztül szabványosított formátumban korlátlan hozzáférést biztosítani a független gazdasági szereplők számára a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz könnyen és gyorsan elérhető, a hivatalos forgalmazók és szervizek számára biztosított szolgáltatáshoz vagy hozzáféréshez képest megkülönböztetést nem jelentő módon.
26 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdése első mondatának szövegezése önmagában nem teszi lehetővé a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdés megválaszolását, mivel e rendelkezés először is annak kijelentésére szorítkozik, hogy ezen információk rendelkezésre bocsátásának formátumát szabványosítani kell, és ez a pontosítás nem teszi lehetővé annak meghatározását, hogy az említett információkat csak olvasható vagy elektronikusan feldolgozható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.
27 Mind a 715/2007 rendelet (8) preambulumbekezdéséből és 6. cikke (1) bekezdésének második mondatából, mind a 692/2008 rendelet XIV. melléklete 2.1 pontjának első albekezdéséből következik, hogy a formátum szabványosított jellege alatt azt kell érteni, hogy az érintett információknak meg kell felelniük az OASIS‑formátum műszaki követelményeinek olyan módon, hogy lehetővé tegyék a releváns műszaki információk megtalálását és megkönnyítsék az információcserét. Márpedig az OASIS‑formátumból nem következik, hogy a gyártókat a szóban forgó információkhoz elektronikusan feldolgozható formátumban való hozzáférés biztosítására kötelezi, annál is inkább, mivel mind a csak olvasható, mind az elektronikusan feldolgozható formátum lehetővé teszi a kívánt műszaki információk megtalálását, miközben megkönnyíti az információcserét.
28 Továbbá, bár a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdése első mondatának szövegezése szerint a gyártók kötelesek „korlátlan hozzáférést” biztosítani a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz, ezek csak olvasható formátumban történő rendelkezésre bocsátása – a Gesamtverband és a Bizottság érvelésével ellentétben – nem tekinthető az ezen információkhoz való hozzáférés korlátozásának. Ugyanis, mivel ez a rendelkezés különbséget tesz egyrészről a biztosítandó hozzáférés, amelynek „korlátlannak” kell lennie, másrészről a formátum között, amelyben a hozzáférést biztosítani kell, a korlátozásmentesség azon információk tartalmára vonatkozik, amelyeket a független gazdasági szereplők rendelkezésére kell bocsátani, és nem a rendelkezésre bocsátás mikéntjére.
29 Végül az a tény, hogy a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata értelmében a szóban forgó információknak könnyen és gyorsan elérhetőnek kell lenniük, nem jelenti azt, hogy ez elektronikusan feldolgozható formátumban értendő. Ugyanez vonatkozik a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második mondatából eredő azon követelményre, hogy az információkat egységes módon kell szolgáltatni, amely célt pedig a formátum szabványosított jellege biztosítja.
30 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából mindazonáltal az következik, hogy valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (lásd különösen: 2018. április 17‑i Egenberger ítélet, C‑414/16, EU:C:2018:257, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Valamely uniós jogi rendelkezés értelmezése szempontjából annak keletkezése is relevánsnak bizonyulhat (2018. december 10‑i Wightman és társai ítélet, C‑621/18, EU:C:2018:999, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
31 Először is, ami azt a szövegkörnyezetet illeti, amelybe a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata illeszkedik, emlékeztetni kell arra, hogy először is a 692/2008 rendelet XIV. melléklete 2.1 pontjának első albekezdése előírja, hogy annak a független gazdasági szereplőnek, aki/amely a szóban forgó információk „másolását vagy újraközlését” kívánja, közvetlenül az érintett gyártókkal kell tárgyalnia. E rendelkezésből következik, hogy a Bizottság – amely a 715/2007 rendelet 8. cikke értelmében elfogadja a rendelet 6. cikkének végrehajtásához szükséges intézkedéseket – láthatóan maga is arra az előfeltevésre támaszkodik, miszerint a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata csak azt követeli meg, hogy olvasási jogosultsággal biztosítsanak hozzáférést a szóban forgó információkhoz.
32 Másodszor, a 692/2008 rendelet XIV. melléklete 2.1 pontjának második albekezdése előírja, hogy a járműjavítási és ‑karbantartási információkat „adatbázisban” kell rendelkezésre bocsátani, anélkül azonban, hogy pontosítaná, hogy az ezen információkhoz való hozzáférést elektronikusan feldolgozható formátumban kell‑e biztosítani. Ebből következik, hogy az e rendelkezés által a gyártóra rótt kötelezettség kizárólag az adatbázis létrehozására vonatkozik. Így e 2.1 pont nem szabályozza, hogy a független gazdasági szereplők milyen módon ismerhetik meg az ilyen adatbázisban szereplő információkat, azaz hogy ezen információkhoz kizárólag olvasási jogosultsággal rendelkeznek, vagy elektronikusan feldolgozható formátumban férhetnek hozzájuk.
33 Egyébiránt nem vitatott, hogy az 566/2011 rendelet kidolgozása során a Bizottság mérlegelte a 692/2008 rendelet XIV. melléklete 2.1 pontjának módosítását a szóban forgó összes, vagy azok közül legalább egyes információkhoz elektronikusan feldolgozható formátumban való hozzáférés kötelezővé tétele céljából. Márpedig e bizottsági javaslat az 566/2011 rendelet végleges változatában végül nem szerepel. Mivel az 566/2011 rendelet (12) preambulumbekezdése értelmében a Bizottság kijelentette, hogy „a [715/2007] rendelet szerint biztosítandó információk további pontosítást igényelnek”, ebből következik, hogy a Bizottság az adott időpontban úgy ítélte meg, hogy egyrészt a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata nem követeli meg az információk elektronikusan feldolgozható formátumban történő rendelkezésre bocsátását, másrészt ilyen kötelezettség bevezetésére az 566/2011 rendelet útján nincs lehetőség.
34 Továbbá a Gesamtverband azon érvét illetően, miszerint a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdése első mondatának értelmezése szempontjából a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30‑i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 151., 1. o.) – amelyet annak 91. cikke szerint 2020. szeptember 1‑jétől kell alkalmazni – jelentőséggel bír, elegendő rámutatni, hogy csak a 2018/858 rendelet jogalkotási eljárása során vezették be a jelenleg e rendelet 61. cikke (1) bekezdésében szereplő azon kötelezettséget, hogy a járműjavítási és ‑karbantartási információkat elektronikusan feldolgozható formátumban kell a független gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani. Ebből következik, hogy ezt a kötelezettséget nem lehet úgy tekinteni, mint amelyet a 715/2007 rendelet már megállapított.
35 Másodszor, ami a 715/2007 rendelet által kitűzött célokat illeti, a (8) és (27) preambulumbekezdésből kitűnik, hogy e rendelet célja a szóban forgó információkhoz való korlátlan hozzáférés nyújtása révén a belső piac kiteljesítése és működésének javítása többek között oly módon, hogy biztosítsa a hatékony versenyt mind a járműjavítási és ‑karbantartási szolgáltatások, mind a járműjavítási és ‑karbantartási információs szolgáltatások piacán. Ez a cél alapvetően az 566/2011 rendelet (12) preambulumbekezdéséből is következik.
36 E tekintetben meg kell állapítani, hogy noha a szóban forgó információkhoz az elektronikus feldolgozást lehetővé tévő módon biztosított hozzáférés megkönnyítené ezen információk e gazdasági szereplők általi felhasználását és ezáltal e piacok mindegyikén hozzájárulna a hatékony versenyhez és a belső piac megfelelő működéséhez, semmi nem utal arra, hogy ezeket a célokat csak akkor lehet elérni, ha az autógyártókat arra kötelezik, hogy a kérdéses információkhoz való hozzáférést ilyen formátumban biztosítsák.
37 A fentiek fényében az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy az nem kötelezi az autógyártókat arra, hogy a független gazdasági szereplők számára a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz elektronikusan feldolgozható formátumban biztosítsanak hozzáférést.
A második kérdésről
38 Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondatát úgy kell‑e értelmezni, hogy az a tény, hogy egy autógyártó információszolgáltató bevonásával kiegészítő információs csatornát biztosít az eredeti pótalkatrészek hivatalos forgalmazók és szervizek általi forgalmazása céljából, e rendelkezés értelmében a független gazdasági szereplők számára a hivatalos forgalmazókhoz és szervizekhez képest hátrányosan megkülönböztető hozzáférést jelent.
39 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondatából következik, hogy a független gazdasági szereplők számára a szóban forgó információkhoz a hivatalos forgalmazók és szervizek számára nyújtott hozzáféréshez képest megkülönböztetést nem jelentő módon kell hozzáférést biztosítani abban az értelemben, hogy a hivatalos forgalmazók és szervizek ne kerüljenek kedvezőbb helyzetbe sem a rendelkezésre bocsátott információ tartalma, sem a hozzáférésük módja tekintetében.
40 Az alapeljárásban a Gesamtverband azzal érvel, hogy azok a független szervizek, amelyek a LexCom vállalkozás „partslink24” internetes oldalán keresést végeznek, a KIA márkájú járművekhez használt alkatrészeket illetően kizárólag a KIA hivatalos forgalmazóinak eredeti alkatrészeit találják, ami előnyt jelenthet e forgalmazók számára. Ez azonban nem jelent megkülönböztetést a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata értelmében, amely csak a szóban forgó információkhoz – egyrészt a független gazdasági szereplők, másrészt a hivatalos forgalmazók és szervizek számára – biztosított hozzáférésre vonatkozik. Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság magyarázataiból kitűnik, hogy a Gesamtverband nem érvel azzal, hogy a KIA‑val szerződéses jogviszonyban álló forgalmazók és szervizek a LexCom internetes portálon olyan járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz férhetnek hozzá, amelyek átfogóbbak vagy jobbak lennének, mint amelyekhez a független gazdasági szereplők a KIA internetes portálján hozzáférhetnek.
41 A fentiekre tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy az a tény, hogy egy autógyártó információszolgáltató bevonásával kiegészítő információs csatornát biztosít az eredeti pótalkatrészek hivatalos forgalmazók és szervizek általi forgalmazása céljából, e rendelkezés értelmében a független gazdasági szereplők számára nem jelent hátrányosan megkülönböztető hozzáférést a hivatalos forgalmazók és szervizek számára biztosított hozzáféréshez képest, amennyiben a független gazdasági szereplők egyébként megkülönböztetéstől mentes hozzáféréssel rendelkeznek a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz, mind a rendelkezésre álló tartalom, mind a hivatalos forgalmazók és szervizek számára biztosított hozzáférés tekintetében.
A költségekről
42 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:
1) A könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és ‑karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20‑i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy az nem kötelezi az autógyártókat arra, hogy a független gazdasági szereplők számára a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz elektronikusan feldolgozható formátumban biztosítsanak hozzáférést.
2) A 715/2007 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy az a tény, hogy egy autógyártó információszolgáltató bevonásával kiegészítő információs csatornát biztosít az eredeti pótalkatrészek hivatalos forgalmazók és szervizek általi forgalmazása céljából, e rendelkezés értelmében a független gazdasági szereplők számára nem jelent hátrányosan megkülönböztető hozzáférést a hivatalos forgalmazók és szervizek számára biztosított hozzáféréshez képest, amennyiben a független gazdasági szereplők egyébként megkülönböztetéstől mentes hozzáféréssel rendelkeznek a járműjavítási és ‑karbantartási információkhoz, mind a rendelkezésre álló tartalom, mind a hivatalos forgalmazók és szervizek számára biztosított hozzáférés tekintetében.
Aláírások