AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKE ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE

2012. március 22.

F‑143/11. R. sz. ügy

Luigi Marcuccio

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – Sürgősség – Hiány”

Tárgy: Az EUMSZ 278. cikk és az EAK 157. cikk, valamint az Euratom‑Szerződés 106a. cikke értelmében az Euratom‑Szerződésre is alkalmazandó EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kérelem, amelyben L. Marcuccio többek között az F‑81/09. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2011. február 15‑én hozott ítélet (az ítélettel szemben T‑238/11 P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Törvényszéke előtt) alapjául szolgáló ügyben felmerült költségek címén 3316,31 euró megfizetésére irányuló kérelmét elutasító, a 2011. augusztus 16‑i levélben foglalt bizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztését kéri.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.

Összefoglaló

1.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – „Fumus boni iuris” – Sürgősség – Kumulatív jelleg – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – A vizsgálat sorrendje és módja – Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró mérlegelési jogköre

(EUMSZ 278. és EUMSZ 279. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)

2.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Bizonyítási teher

(EUMSZ 278. és EUMSZ 279. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)

1.      A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 102. cikkének 2. §‑a szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben többek között meg kell jelölni a jogvita tárgyát, a sürgősségre okot adó körülményeket, valamint azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek valószínűsítik a kért ideiglenes intézkedés szükségességét.

A sürgősségre és a kérelem megalapozottságának valószínűsítésére (fumus boni iuris) vonatkozó feltételek kumulatív jellegűek, így e kérelmet el kell utasítani, ha e feltételek egyike nem teljesül. A szóban forgó érdekek mérlegelése úgyszintén az ideiglenes intézkedésről határozó bíró feladata.

Ezen együttes vizsgálat során az ideiglenes intézkedésről határozó bíró széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és az ügy jellegzetességeire tekintettel szabadon határozza meg e különböző feltételek vizsgálatának módját és rendjét, minthogy semmilyen közösségi szabály nem ír elő számára előre meghatározott vizsgálati módot az ideiglenes intézkedés szükségességének értékeléséhez.

(lásd a 10–12. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑52/08. R. sz., Plasa kontra Bizottság ügyben 2008. július 3‑án hozott végzésének 21. és 22. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; F‑104/10. R. sz., de Pretis Cagnodo és Trampuz de Pretis Cagnodo kontra Bizottság ügyben 2011. február 15‑én hozott végzésének 16. pontja.

2.      Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás célja nem a kártérítés biztosítása, hanem az ügy érdemében hozott ítélet teljes hatékonyságának garantálása. Ez utóbbi cél eléréséhez a kért intézkedéseknek abban az értelemben kell sürgősnek lenniük, hogy a felperes érdekeinek súlyos és helyrehozhatatlan sérelme megakadályozása érdekében, még az ügy érdemében való döntést megelőzően kell őket meghozni és hatályba léptetni. Egyébiránt az ideiglenes intézkedés elrendelését kérő félnek kell bizonyítania, hogy nem tudja kivárni az alapeljárást anélkül, hogy ne érné az említett jellegű kár.

(lásd a 14. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑320/02. R. sz., Esch-Leonhardt és társai kontra EKB ügyben 2002. december 19‑én hozott végzésének 27. pontja.