Language of document :

A Törvényszék (hetedik tanács) T-500/17. sz., Hubei Xinyegang Special Tube kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 24-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. december 4-én benyújtott fellebbezés

(C-891/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: T. Maxian Rusche és N. Kuplewatzky meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Hubei Xinyegang Special Tube Co. Ltd, ArcelorMittal Tubular Products Roman SA, Válcovny trub Chomutov a.s., Vallourec Deutschland GmbH

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

az elsőfokú eljárásban előterjesztett kereset első és második jogalapját utasítsa el jogi megalapozatlanság miatt;

az elsőfokú eljárásban előterjesztett kereset harmadik és negyedik jogalapja tekintetében utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé újbóli mérlegelésre;

az elsőfokú és a fellebbezési eljárásban felmerült költségekről ne határozzon, azt a Törvényszék végső ítéletére hagyva.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság hat fellebbezési jogalapot terjeszt elő.

Először is az ítélet 59–67. pontja több tekintetben is téves jogalkalmazáson alapul. Konkrétan a Törvényszék tévesen értelmezte az alaprendelet1 1. cikkének (2) és (4) bekezdését, 3. cikkének (2), (3) és (8) bekezdését, valamint 4. cikkét oly módon, hogy az utóbbi két rendelkezéshez olyan követelményt rendelt, amely szerint a Bizottságnak az árhatások elemzése során figyelembe kell vennie a mérlegelt termék piacának szegmentációját. Az alaprendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése azonban az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott hasonló termék szintjén való összehasonlítást ír elő, és nem a Törvényszék által megkövetelt, a piaci szegmensek szintjén végzett részletes értékelést. A Törvényszék által hivatkozott jogforrások nem támogatják a Törvényszék álláspontját, és a Törvényszék elferdíti az e jogforrások és a vitatott rendelet2 alapjául szolgáló tényeket. Végezetül és mindenesetre semmilyen különleges tényező nem igazolja a piaci szegmenseként történő elemzést.

Másodszor a Törvényszék a megtámadott ítélet 59–67. pontjában tévesen értelmezte a vitatott rendeletet, és elferdítette a tényeket a Bizottság árhatásokra vonatkozó elemzésében a termékkódok használatát illetően. A termékkódok használata internalizál bizonyos olyan jellemzőket, mint a piaci szegmentáció (és számos más tényezőt), így az ilyen termékkód-struktúrára alapított árhatás-elemzések természetszerűleg figyelembe veszik e tényezőket. Nem volt tehát szükséges a további szegmentált árhatás-elemzés.

Harmadszor az ítélet 77–79. pontjában a Törvényszék tévesen értelmezte az EUSZ 296. cikket, és eltorzított a vizsgálat során és a vitatott rendeletben elvégzett, a piaci szegmenseken alapuló elemzést érintető bizonyítékokat.

Negyedszer az ítélet 68–76. pontjában a Törvényszék tévesen értelmezi az alaprendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdését, amelyek csupán a dömpingelt import által az uniós ágazatra gyakorolt hatások megállítását írják elő. A Törvényszék álláspontjával ellentétben a mintába tartozó exportáló gyártók által nem exportált terméktípusok eladásainak a hatása irreleváns.

Ötödször az ítélet 67–76. pontja nem veszi figyelembe az alaprendelet mintavételre vonatkozó 17. cikkének a hatásait, ily módon megakadályozva annak hatékony érvényesülését. Az említett pontokban tett megállapítások figyelmen kívül hagyják, hogy a mintavétel inherens hatása az, hogy a Bizottság csak a mintába tartozó kínai exportáló gyártók importjait elemzi. Így jogszerű módon létezhetnek olyan eladások, amelyeket a mintavétel alkalmazása miatt nem vettek figyelembe. Ez a mellékhatás azonban nem sérti az alaprendelet 17. cikke alapján alkotott reprezentatív minta alapján végzett árhatás-elemzés jogszerűségét.

Hatodszor a Törvényszék az ítélet 34., 35. és 45. pontjában átminősítette az elé terjesztett első és második jogalapot, és ultra petita fennállását állapította meg. A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot abban a vonatkozásban is, hogy az elé terjesztett első és második jogalap tekintetében alkalmazandó bírósági felülvizsgálat terjedelmét tévesen határozta meg. Még ha a Törvényszék által megállapított felülvizsgálati mérce létezne is – ami nem áll fenn –, a Törvényszék a Bizottság elemzésének alapjául szolgáló tényeket tévesen minősítette, és még el is torzította.

____________

1 Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 176., 21. o.).

2 A Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli, kör keresztmetszetű, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból (de nem öntöttvasból) vagy acélból (de nem rozsdamentes acélból) készült csövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2017. május 11-i (EU) 2017/804 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2017. L 121., 3. o.)