Language of document :

A Sąd Rejonowy dla Warszawy-Woli w Warszawie (Lengyelország) által 2019. december 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – E. Sp. z o.o kontra K. S.

(C-904/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Rejonowy dla Warszawy-Woli w Warszawie

Az alapeljárás felei

Felperes: E. Sp. z o.o

Alperes: K. S.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni – a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 10. cikkének (1) és (2) bekezdésével, valamint (31) preambulumbekezdésével összefüggésben – a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv2 7. cikkének (1) bekezdését, valamint huszadik és huszonnegyedik preambulumbekezdését, amelyek szerint a szerződéseket egyszerű, érthető nyelven kell megfogalmazni, hogy a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az összes feltételt és kétség esetén a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezést kell irányadónak elfogadni, valamint a tagállamok bíróságainak és közigazgatási szerveinek megfelelő és hatékony eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megszüntessék a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazását, hogy azokkal ellentétes a k.p.c. (polgári perrendtartás) 339. cikkének 2. §-ában foglalt rendelkezések olyan értelmezése, amely szerint a k.p.c. 339. cikkének 2. §-a lehetővé teszi mulasztási ítélet meghozatalát fogyasztói hitel visszafizetésével kapcsolatos ügyben abban az esetben is, ha a felperes nem nyújtotta be a fogyasztói hitelmegállapodást, következésképpen nem került sor e megállapodás esetében az abban foglalt feltételek esetleges tisztességtelen jellegének vizsgálatára, nem vizsgálták, hogy a megállapodás tartalmazta-e a jogszabályok által megkívánt valamennyi elemet, ugyanakkor előírja, hogy a mulasztási ítélet meghozatala során kizárólag a felperes tényekre vonatkozó állításait kell alapul venni, anélkül hogy a bizonyítékokat az e rendelkezés értelmében vett „megalapozott kétségek” felmerülése szempontjából megvizsgálnák?

Vagy elfogadható-e a Bíróság 2015. október 1-jei ERSTE Bank Hungary ítélete (C-32/14, EU:C:2015:637, 62. pont); 2014. szeptember 10-i Kušionova ítélete (C-34/13, EU:C:2014:2189, 56. pont) és 2009. október 6-i Asturcom Telecomunicaciones ítélete (C-40/08, EU:C:2009:615, 47. pont) fényében a k.p.c. 339. cikke 2. §-ának olyan értelmezése, amely lehetővé teszi mulasztási ítélet meghozatalát a fogyasztói hitel visszafizetésével kapcsolatos ügyben – amelyben a felperes a keresethez nem csatolta a megállapodást, következésképpen az abban foglalt feltételek esetleges tisztességtelen jellegének vizsgálata nélkül, továbbá annak vizsgálata nélkül, hogy a szerződés tartalmazta-e a jogszabályok által megkívánt valamennyi elemet – kizárólag a felperes tényekre vonatkozó állításai alapján?

Úgy kell-e értelmezni – a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének (1) és (2) bekezdésével, valamint (31) preambulumbekezdésével összefüggésben – a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 7. cikkének (1) bekezdését, valamint huszadik és huszonnegyedik preambulumbekezdését, amelyek szerint a szerződéseket egyszerű, érthető nyelven kell megfogalmazni, hogy a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az összes feltételt és kétség esetén a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezést kell irányadónak elfogadni, valamint a tagállamok bíróságainak és közigazgatási szerveinek megfelelő és hatékony eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megszüntessék a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazását, hogy azokkal ellentétes a k.p.c. 339. cikkének 2. §-ában foglalt rendelkezések olyan értelmezése, amely szerint a k.p.c. 339. cikkének 2. §-ával ellentétes, hogy a nemzeti bíróság vizsgálja a felperes által csatolt fogyasztói hitelmegállapodásban foglalt feltételek esetleges tisztességtelen jellegét, valamint vizsgálja azt, hogy a megállapodás tartalmazta-e a jogszabályok által megkívánt valamennyi elemet, ugyanakkor előírja, hogy a mulasztási ítélet meghozatala során kizárólag a felperes állításait kell alapul venni, anélkül hogy a bizonyítékokat az e rendelkezés értelmében vett „megalapozott kétségek” felmerülése szempontjából megvizsgálnák?

Vagy elfogadható-e a Bíróság 2015. október 1-jei ERSTE Bank Hungary ítélete (C-32/14, EU:C:2015:637, 62. pont); 2014. szeptember 10-i Kušionova ítélete (C-34/13, EU:C:2014:2189, 56. pont) és 2009. október 6-i Asturcom Telecomunicaciones ítelete (C-40/08, EU:C:2009:615, 47. pont) fényében a k.p.c. 339. cikke 2. §-ának olyan értelmezése, amely lehetővé teszi mulasztási ítélet meghozatalát a fogyasztói hitel visszafizetésével kapcsolatos ügyben – a felperes által a keresethez csatolt megállapodásban foglalt feltételek esetleges tisztességtelen jellegének vizsgálata nélkül, továbbá annak vizsgálata nélkül, hogy a megállapodás tartalmazta-e a jogszabályok által megkívánt valamennyi elemet – kizárólag a felperes tényekre vonatkozó állításai alapján?

____________

1 HL 2008. L 133., 66. o.

2 HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.