Language of document :

A Törvényszék (hatodik tanács) T-121/15. sz., Fortischem kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 24-én hozott ítélete ellen a Fortischem a.s. által 2019. december 4-én benyújtott fellebbezés

(C-890/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Fortischem a.s. (képviselők: C. Arhold, Rechtsanwalt, P. Hodál, M. Staroň, ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, AlzChem AG, korábban AlzChem Trostberg GmbH, korábban AlzChem Hart GmbH

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

semmisítse meg a vitatott határozat 1. és 3–5. cikkét;

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel tévesen értelmezte és alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdését és a 659/1999/EK rendelet1 14. cikkének (1) bekezdését annak kimondásával, hogy az ehhez hasonló ügyekben a visszatérítésről szóló határozatot ki lehet terjeszteni a fellebbezőre még akkor is, ha a fellebbező piaci árat fizetett a támogatás kedvezményezettjének eszközeiért.

Második fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak kimondásával, hogy nem a Bizottság viseli a bizonyítási terhet azon kérdés tekintetében, hogy a támogatást átruházták-e a fellebbezőre az eszközök piaci ár alatt történő értékesítésével.

Harmadik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot vagy elferdítette a tényeket azáltal, hogy figyelmen kívül hagyott számos (szinte megdönthetetlen) arra utaló jelet, hogy az eszközökért piaci árat fizettek.

Negyedik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy tévesen értelmezte az „ügylet terjedelme” és az „ügylet gazdasági logikája” kritériumának elméletét a gazdasági folytonosság megállapítása során.

Ötödik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak elfogadásával, hogy a Bizottság megállapíthatta a gazdasági folytonosság fennállását csupán két kritérium alapján, miközben minden más kritérium a gazdasági folytonosság ellen szól.

Hatodik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy tévesen értelmezte és alkalmazta a kollektív elbocsátásokat tiltó releváns jogszabályi előírásokat és jogilag tévesen minősítette a tényeket annak kimondásával, hogy a kollektív elbocsátások tilalma előnyt jelentett az NCHZ számára, azon hátrány megállapítása helyett, amelyet a többletköltségek és az jelentett, hogy az állítólagos állami támogatást nem csökkentették a megnövekedett költségek összegének megegyező összeggel.

Hetedik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy a saját érvelésével helyettesítette a vitatott határozatban szereplő érvelést, mivel a Bizottság semmiféle érvet vagy magyarázatot nem adott elő arra vonatkozóan, hogy a kollektív elbocsátások tilalma miként jelentett előnyt az NCHZ számára

____________

1     Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL 1999. L 83., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).