AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE (második tanács)
2013. március 21.
F‑93/11. sz. ügy
Jamal Taghani
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – Nyílt versenyvizsga – A versenyvizsga‑bizottságnak az értékelő vizsgákon való részvételt megtagadó határozata – Jogorvoslati lehetőségek – A panaszra vonatkozó határozat bevárása nélkül indított kereset – Elfogadhatóság – A versenyvizsga‑kiírásnak az előválogató tesztek megtartását követő módosítása – A bizalomvédelem elve – Jogbiztonság”
Tárgy: Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben J. Taghani egyrészt az EPSO/AST/111/10 versenyvizsga vizsgabizottságának a felperes értékelő vizsgákra bocsátását megtagadó határozatának megsemmisítését, másrészt az Európai Bizottság arra való kötelezését kéri, hogy térítse meg az e határozatból számára keletkező kárt.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az EPSO/AST/111/10. sz. nyílt versenyvizsga vizsgabizottsága által 2011. június 15‑én elfogadott, J. Taghani értékelő vizsgákra bocsátását megtagadó határozatot. A Közszolgálati Törvényszék kötelezi a Bizottságot, hogy J. Taghani részére fizessen meg 1000 eurót. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.
Összefoglaló
1. Tisztviselői kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – A versenyvizsga‑bizottság határozata elleni kereset – A versenyvizsga‑kiírásnak az előválogató tesztek megtartását követő módosítása – A versenyvizsga folytatására még módosítás hiányában sem bocsátható jelölt – Elfogadhatatlanság – Kivétel
(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)
2. Tisztviselői kereset – A versenyvizsga vizsgáira bocsátást megtagadó határozat ellen irányuló kereset – A versenyvizsga‑kiírás szabálytalanságára való hivatkozás lehetősége
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés és 91. cikk)
3. Tisztviselői kereset – A versenyvizsga‑bizottság határozata – Előzetes közigazgatási panasz – Fakultatív jelleg – Az előválogató tesztek megtartását követően módosított versenyvizsga‑kiírásra alapított határozat – Hatás hiánya
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés és 91. cikk, (2) bekezdés)
4. Tisztviselői kereset – A versenyvizsga‑bizottság határozata – Előzetes közigazgatási panasz – Fakultatív jelleg – Benyújtás – Következmények – A közvetlenül az uniós bírósághoz való fordulás jogának fenntartása
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés és 91. cikk, (2) bekezdés)
5. Tisztviselők – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – A vizsga sikeres letételének feltétele – A versenyvizsga‑kiírásban történő rögzítés – A versenyvizsga‑kiírásnak az előválogató tesztek megtartását követő, a pályázók azon való sikeres szereplésének esélyét csökkentő hatással járó módosítása – A bizalomvédelem elvének megsértése
(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 1. cikk, (1) bekezdés, e) pont)
6. Tisztviselők – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – A vizsga sikeres letételének feltétele – A versenyvizsga‑kiírásban történő rögzítés – A versenyvizsga‑kiírásnak az előválogató tesztek megtartását követő, a pályázók azokon való sikeres szereplésének esélyét csökkentő hatással járó módosítása – A jogbiztonság elvének megsértése
(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 1. cikk, (1) bekezdés, e) pont)
7. Tisztviselők – Elvek – Arányosság – Terjedelem – A bizalomvédelem elvével ellentétes intézkedés igazolásként való felhozatala – Kizártság
1. A vizsgabizottság a felperes értékelő vizsgákra bocsátását megtagadó határozatának megsemmisítésére vonatkozó, a versenyvizsga‑kiírásnak az előválogató tesztek megtartását követő, helyesbítés útján történő módosítására alapított kereset esetében a felperesnek nem fűződik érdeke az eljáráshoz, amennyiben bebizonyosodik, hogy a helyesbítés hiányában sem bocsátották volna a versenyvizsga folytatására.
Más a helyzet azonban, ha jogilag nem kellően bizonyított, hogy a felperest nem bocsátották volna a versenyvizsga további szakaszára és így nem áll fenn bizonyosság a felperes eljáráshoz fűződő érdekének hiányával kapcsolatban.
(lásd a 29., 31. és 32. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑285/02. és T‑395/02. sz., Vega Rodríguez kontra Bizottság egyesített ügyekben 2004. november 9‑én hozott ítéletének 25. és 27. pontja.
2. A felvételi eljárás sajátos jellegére tekintettel, amely eljárás egymást követő és egymáshoz szorosan kötődő döntésekből áll, a felperes az utólag meghozott egyedi határozat – például az értékelő vizsgákra bocsátást megtagadó határozat – ellen indított keresetekben hivatkozhat a versenyvizsga során felmerült szabálytalanságokra, beleértve azokat, amelyek magából a versenyvizsga‑kiírás szövegéből erednek.
(lásd a 38. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑60/92. sz., Noonan kontra Bizottság ügyben 1993. szeptember 16‑án hozott ítéletének 23. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑82/08. sz., Clarke és társai kontra OHIM ügyben 2011. április 14‑én hozott ítéletének 79. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
3. Kötelező előzetes panaszt benyújtani akkor, ha a megtámadott aktus kibocsátója a kinevezésre jogosult hatóság, fakultatív viszont akkor, ha az aktust a versenyvizsga‑bizottság hozta.
A versenyvizsga‑bizottság azon határozata ellen irányuló keresetet illetően, amely határozat megtagadta a felperesnek a versenyvizsga előválogató tesztjén a legjobb osztályzatot szerző pályázók listájára való felvételét, a felperes előzetes panasz nélkül közvetlenül fordulhat az uniós bírósághoz, akkor is, ha a versenyvizsga‑kiírás vagy az arra vonatkozó helyesbítés valamely konkrét részét vitatja.
Ezen felül az a tény, hogy a versenyvizsga‑bizottság határozata előválogató tesztek megtartását követően helyesbítés útján módosított versenyvizsga‑kiíráson alapult, nem fejt ki olyan hatást, amely megfosztja a sikertelen pályázót a közvetlenül a vizsgabizottság határozatával szembeni keresetindítás jogától.
(lásd a 39–41. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Noonan kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 23. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑77/08. sz., Vicente Carbajosa és társai kontra Bizottság ügyben 2010. október 28‑án hozott ítéletének 27–31. és 35–37. pontja.
4. A közigazgatási panaszeljárásnak nincs értelme, ha a kifogások a versenyvizsga‑bizottság határozatai ellen irányulnak, mivel a kinevezésre jogosult hatóságnak nincs lehetősége ez utóbbi határozatok megváltoztatására, tekintve, hogy a versenyvizsga‑bizottság határozata tekintetében rendelkezésre álló jogorvoslati út rendszerint az uniós bírósághoz való közvetlen fordulásból áll.
E tekintetben sem a személyzeti szabályzatból sem az ítélkezési gyakorlatból nem következik, hogy a versenyvizsga pályázója – aki az említett hatósághoz mégis panaszt nyújtott be a vizsgabizottság határozata ellen – nem fordulhat közvetlenül a bírósághoz anélkül, hogy megvárná a panaszról hozott határozatot. Épp ellenkezőleg, amikor valamely pályázó közigazgatási panasz formájában fordul a kinevezésre jogosult hatósághoz, e lépés, annak jogi jelentésétől függetlenül, nem járhat azzal a következménnyel, hogy a pályázót megfosztják attól a jogától, hogy közvetlenül a bírósághoz forduljon. Ennélfogva, ha az ismertetett körülmények között valamely versenyvizsga pályázója úgy dönt, hogy közvetlenül a bírósághoz fordul, ez utóbbinak meg kell határoznia, hogy a keresetet a sérelmet okozó határozat felperesnek való kézbesítéstől számított három hónapos és tíz napos határidőn belül nyújtották‑e be.
(lásd a 44., 46–48. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑66/11. sz., Cristina kontra Bizottság ügyben 2012. június 20‑án hozott ítéletének 37., 40. és 41. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
5. A tesztek versenyvizsga‑kiírásban előírt értékelési szabályainak módosítása befolyásolhatja az érintettnek az értékelő vizsgára bocsátott pályázók listájára való felvételére vonatkozó esélyeit, amennyiben az ilyen módosítás azzal a következménnyel járhat, hogy növekszik azon pályázók száma, akik a teszteken elérik a minimális pontszámot, ebből következően csökkennek a felperes esélyei, hogy a legjobb pályázók közé kerüljön. E tekintetben az előválogató tesztek megtartását követően a versenyvizsga‑kiírás helyesbítésének alkalmazása nem tartja tiszteletben a versenyvizsga‑kiírás által az érintett számára tett ígéreteket, következésképpen megsérti a bizalomvédelem elvét.
Az összehasonlító jellegű vizsgák ugyanis a meghatározásuknál fogva olyan vizsgáknak minősülnek, amelyeken az egyes pályázók teljesítményét a többi pályázó teljesítményének függvényében értékelik, ezért a vizsgára bocsátott pályázók száma befolyásolhatja a vizsgabizottság pályázókra vonatkozó értékeléseit. Ezekben az értékelésekben a többi pályázó teljesítménye viszonyában tükröződik a pályázó teljesítményére vonatkozó értékítélet. Ebből következik, hogy minél magasabb az ilyen típusú vizsgákon a pályázók száma, annál magasabbak a vizsgabizottság követelményei az ilyen pályázók tekintetében.
(lásd a 71., 72., 75. és 89. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑24/01. sz., Staelen kontra Parlament ügyben 2003. március 5‑én hozott ítéletének 57. pontja.
6. A jogbiztonság elve az uniós jog hatálya alá tartozó helyzetek és jogviszonyok előreláthatóságának biztosítását célozza. Márpedig noha ezen elvvel általában ellentétes az, hogy az uniós intézmények valamely aktusának időbeli hatálya közzétételét megelőző időponttól kezdődjön, ez kivételesen másképp van, ha elérendő célja ezt követeli meg, és az érdekeltek jogos elvárásait megfelelően tiszteletben tartja. E feltételek nem állnak fenn a versenyvizsga‑kiírás azon helyesbítése esetén, amely az előválogató tesztek versenyvizsga‑kiírásban előírt értékelési szabályait a tesztek megtartását követően módosítja.
Kétségtelen, hogy amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság a versenyvizsga‑kiírás közzétételét követően megállapítja, hogy az előírt feltételek szigorúbbak voltak annál, amit a szolgálati érdek szükségessé tesz, akkor vagy folytathatja az eljárást amelynek során adott esetben az eredetileg tervezetthez képest alacsonyabb számú sikeres pályázót vesz fel, vagy pedig – az eredeti versenyvizsga‑kiírás visszavonásával, és ahelyett egy javított versenyvizsga‑kiírás közzétételével – újrakezdheti a versenyvizsga‑eljárást Mindazonáltal a versenyvizsga‑kiírás helyesbítésének bizonyos vizsgák megtartása után történő elfogadását nem lehet e megoldásokkal egyenértékűnek tekinteni.
(lásd a 76–78., 81. és 82. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑199/03. sz., Írország kontra Bizottság ügyben 2005. szeptember 15‑én hozott ítéletének 69. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑356/94. sz., Vecchi kontra Bizottság ügyben 1996. október 2‑án hozott ítéletének 56. pontja;
az Európai Unió Törvényszéke T‑260/09. P. sz., OHIM kontra Simões Dos Santos ügyben 2010. november 10‑én hozott ítéletének 48. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
7. Az arányosság elvének értelmében, amely az uniós jog egyik alapelve, valamely uniós intézmény által hozott intézkedés jogszerűsége annak a feltételnek van alárendelve, hogy amennyiben több megfelelő intézkedés kínálkozik, a kevésbé kényszerítő intézkedéshez kell folyamodni, és az okozott hátrányok az elérni kívánt célokhoz képest nem lehetnek aránytalanul nagyok. Mindazonáltal az intézkedés arányosságához kapcsolódó megfontolások nem igazolhatják a bizalomvédelem elvét sértő olyan aktus elfogadását, mint a versenyvizsga‑kiírásnak az előválogató tesztek megtartását követő módosítása, mivel az arányosság elve csak akkor alkalmazandó, ha több megfelelő intézkedés kínálkozik.
(lásd a 88. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑49/03. sz., Schumann kontra Bizottság ügyben 2004. október 21‑én hozott ítéletének 52. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑76/05. sz., Torijano Montero kontra Tanács ügyben 2010. szeptember 30‑án hozott ítéletének 81. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.