A Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio (Olaszország) által 2018. november 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Vivendi SA kontra Autorità per le Garanzie nelle Comunicazioni

(C-719/18. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale Amministrativo Regionale per il Lazio

Az alapeljárás felei

Felperes: Vivendi SA

Alperes: Autorità per le Garanzie nelle Comunicazioni

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Jóllehet a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel annak megállapítására, hogy a vállalkozások erőfölényben vannak-e (és arra is, hogy ebből eredően az erőfölényben lévő vállalkozásokat bizonyos kötelezettségekkel terheljék), ellentétes-e az Európai Unió jogával, különösen pedig a tőke szabad mozgásának az EUMSZ 63. cikkben foglalt elvével a 2005. július 31-i 177. sz. törvényerejű rendelet 43. cikke (11) bekezdésének a megtámadott határozat elfogadásakor hatályos változata, amelynek értelmében „azok a vállalkozások, amelyeknek a 2003. augusztus 1-jei 259. sz. törvényerejű rendelet 18. cikkében meghatározott, elektronikus hírközlési rendszerből származó bevétele – akár ellenőrzött vagy kapcsolt vállalkozásokon keresztül – meghaladja az ezen ágazat teljes bevételének 40 százalékát, az integrált hírközlési rendszerben a rendszer teljes bevételének 10 százalékát meghaladó bevételre nem tehetnek szert”; ellentétes e az Európai Unió jogával, különösen pedig a tőke szabad mozgásának az EUMSZ 63. cikkben foglalt elvével a 2005. július 31 i 177. sz. törvényerejű rendelet 43. cikke (11) bekezdésének a megtámadott határozat elfogadásakor hatályos változata abban a részében, amelyben – az elektronikus hírközlési kódex 18. cikkére való utalás révén – az elektronikus hírközlési ágazatot az előzetes szabályozás hatálya alá tartozó piacokra korlátozza azon általános tapasztalati tény ellenére, amely szerint az információk (amelyek sokszínűsége a szabály célja) egyre nagyobb mértékben az internet, a személyi számítógépek és a mobiltelefonok használata révén terjednek, aminek következtében az elektronikus hírközlési ágazatból észszerűtlen kizárni – közelebbről – a kiskereskedelmi mobiltelefon szolgáltatókat pusztán azért, mert azok teljes mértékben versenyrendszerben működnek? Ellentétes-e az Európai Unió jogával, különösen pedig a tőke szabad mozgásának az EUMSZ 63. cikkben foglalt elvével a 2005. július 31 i 177. sz. törvényerejű rendelet 43. cikke (11) bekezdésének a megtámadott határozat elfogadásakor hatályos változata arra is tekintettel, hogy az Autorità a 43. cikk (11) bekezdésének alkalmazása céljából az elektronikus hírközlési ágazatot pont a jelen ügy alkalmával úgy határolta körül, hogy kizárólag azokat a piacokat vette figyelembe, amelyek tekintetében az elektronikus hírközlési kódex hatálybalépése óta, vagyis 2003-tól napjainkig legalább egy elemzést végeztek, és e piacokat a 2015-ben végzett utolsó hasznos megállapításból származó bevétellel vette figyelembe?

A sokszínűség és a véleménynyilvánítás szabadságát szolgáló, a letelepedés szabadságának az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49. cikkében és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az EUMSZ 56. cikkben foglalt elvével és az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv¹ 15. és 16. cikkével, valamint az arányosság uniós jogi elvével ellentétes-e az audiovizuális médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos, a 43. cikk (11) és (14) bekezdésében foglalt olasz szabályozáshoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a második, 10%-os felső korlát meghatározása szempontjából releváns bevételek olyan vállalkozásoknak is tulajdoníthatók, amelyek nem ellenőrzött vállalkozások és meghatározó befolyás alatt sem állnak, hanem a polgári törvénykönyv (43. cikk (14) bekezdésében hivatkozott) 2359. cikkében foglalt rendelkezések szerint pusztán „kapcsolt” vállalkozásoknak minősülnek, még akkor is, ha ebből következően nem befolyásolható, hogy ez utóbbi kapcsolt vállalkozások milyen információkat terjesszenek?

Ellentétes-e a letelepedés szabadságának az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49. cikkében és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az EUMSZ 56. cikkben foglalt elvével, a 2002/21/EK irányelv 15. és 16. cikkével, az információforrások sokszínűsége és a rádiótelevíziós ágazatban a verseny védelmének az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelvben² és a 2002/21/EK irányelvben meghatározott elvével a 177/2005. sz. törvényerejű rendelet 43. cikkének (9) és (11) bekezdéséhez hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely szerint „a hírközlési szolgáltatóknak az 1997. július 31-i 249. sz. törvény 1. cikke (6) bekezdése a) pontjának 5. alpontja értelmében létrehozott nyilvántartásába való bejegyzésre kötelezett személyekre” (vagyis a hatályos szabályozás alapján az Autorità révén vagy más, hatáskörrel rendelkező hatóságoktól koncesszióban vagy engedélyben részesült személyekre, valamint az egyébként közvetített reklámokra vonatkozó koncesszióval rendelkező vállalkozásokra, a (9) bekezdésben meghatározott kiadóvállalkozásokra stb.) a fentiekben (a (11) bekezdésben) meghatározott elektronikus hírközlési piacon működő vállalkozásokhoz képest igen eltérő korlátok (20%-os, illetve 10%-os felső korlát) vonatkoznak?

____________

¹ Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) (HL 2002. L 108., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 349. o.)

² A tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10 i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL 2010. L 95., 1. o.; helyesbítés: HL 2010. L 263., 15. o.).