AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE

(első tanács)

2012. december 3.

F‑45/12. sz. ügy

BT

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Szerződéses alkalmazott – A szerződés meghosszabbításának mellőzése – Elégtelen módon indokolt kereset – Nyilvánvalóan elfogadhatatlan kereset”

Tárgy: az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben BT különösen a szerződéses alkalmazotti szerződését nem meghosszabbító bizottsági határozat (a továbbiakban: vitatott határozat) megsemmisítését kéri.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja. A felperes maga viseli saját költségeit, továbbá köteles viselni a Bizottság részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Az egyértelműség hiánya – Elfogadhatatlanság

(A Bíróság alapokmánya, 19. cikk, harmadik bekezdés és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 35. cikk, 1. §, e) pont)

A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 35. cikke 1. §‑ának e) pontjában szereplő követelményeknek nem megfelelő kereseti kérelmeket nyilvánvalóan elfogadhatatlanokként kell elutasítani, amennyiben egyik jogalap sem tűnik ki kellően egyértelműen ahhoz, hogy azokat az alperes és az eljáró bíróság könnyen és pontosan meghatározhassa. Az említett 35. cikk 1. §‑ának e) pontja értelmében ugyanis a keresetlevélnek tartalmaznia kell a felhozott jogalapokat, valamint ténybeli és jogi érveket. E tényezőknek kellően egyértelműeknek és pontosaknak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az alperes részére védekezésének előkészítését, és hogy a Közszolgálati Törvényszék adott esetben további erre vonatkozó információ nélkül gyakorolhassa bírósági felülvizsgálati jogkörét. A jogbiztonság és a megfelelő igazságszolgáltatás biztosítása érdekében a kereset elfogadhatóságához az szükséges, hogy azok a lényeges ténybeli vagy jogi körülmények, amelyeken a kereset alapul, összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevélből. El kell ugyan ismerni, hogy a kereseti jogalapok kijelentésének nem kell az eljárási szabályzatban szereplő terminológiához és felsoroláshoz igazodnia, valamint hogy elegendő lehet, ha e jogalapokat inkább tartalmukon, semmint jogi besorolásukon keresztül ismertetik, mindezek feltétele azonban az, hogy az említett jogalapok kellően egyértelműen kitűnjenek a keresetlevélből.

E tekintetben, a Bíróság alapokmánya 19. cikkének harmadik bekezdése értelmében – amely ugyanezen alapokmány I. melléklete 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárásban is alkalmazandó – a tagállamokat, az uniós intézményeket, az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban részes államokat és az említett a megállapodásban említett Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Felügyeleti Hatóságát kivéve a feleket ügyvédnek kell képviselnie. Ez utóbbinak mint az igazságszolgáltatás segítőjének a fő szerepe pontosan az, hogy a kereseti kérelmeket kellően érthető és összefüggő jogi érveléssel támassza alá, éppen arra tekintettel, hogy a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás írásbeli szakaszában az előkészítő iratoknak főszabály szerint csak egyszeri kicserélésére kerül sor.

(lásd a 15–19. és 21. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑85/92. sz., De Hoe kontra Bizottság ügyben 1993. április 28‑án hozott végzésének 21. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑76/09. sz., AH kontra Bizottság ügyben 2011. február 15‑én hozott ítéletének 29 és 31. pontja.