A Bundesfinanzgericht (Ausztria) által 2020. augusztus 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – QY kontra Finanzamt Wien für den 8., 16. und 17. Bezirk

(C-372/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: QY

Alperes: Finanzamt Wien für den 8., 16. und 17. Bezirk

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1. kérdés:

Úgy kell-e értelmezni a 883/2004 rendelet¹ 11. cikke (3) bekezdésének e) pontját, hogy e rendelkezés hatálya alá tartozik az olyan munkavállaló helyzete, aki valamely tagállam állampolgáraként gyermekeivel együtt lakóhellyel is az állampolgársága szerinti tagállamban rendelkezik, és aki segélymunkásként – a munkáltató székhelye szerinti tagállam jogszabályai alapján a kötelező biztosítási rendszer hatálya alá tartozó – munkaviszonyt létesít egy másik tagállamban székhellyel rendelkező munkáltatóval, és akit a munkáltató – bár nem közvetlenül az alkalmazásba vételt, hanem a székhely szerinti tagállamban történő felkészülést és az ugyanezen tagállamban eltöltendő reintegrációs időszakokra történő visszatérést követően – egy harmadik államba küld ki?

2. kérdés:

A rendeletek átültetésének az EUMSZ 288. cikk második bekezdése értelmében vett tilalmába ütközik-e az olyan tagállami jogszabályi rendelkezés, mint a Familienlastenausgleichsgesetz (a családi kiadások támogatások útján történő fedezéséről szóló törvény) 53. §-ának (1) bekezdése, amely többek között a belföldiekkel való egyenlő bánásmódot előíró önálló rendelkezést tartalmaz?

A harmadik és negyedik kérdés arra az esetre vonatkozik, ha a kérelmező helyzete a 883/2004 rendelet 11. cikke (3) bekezdése e) pontjának hatálya alá tartozik, és az uniós jog alapján kizárólag a lakóhely szerinti tagállam köteles családi ellátásokat nyújtani.

3. kérdés:

Úgy kell-e értelmezni a munkavállalók állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetésének az EUMSZ 45. cikk (2) bekezdésében, másodlagosan pedig az EUMSZ 18. cikkben rögzített tilalmát, hogy e tilalomba ütközik az olyan nemzeti jogszabályi rendelkezés, mint az Entwicklungshelfergesetz (a segélymunkásokról szóló törvény, a továbbiakban: EHG) 2018. december 31-ig hatályos változata (a továbbiakban: régi változat) 13. §-ának (1) bekezdése, amely azt szabja az uniós jog alapján nem illetékes tagállamban fennálló, családi ellátásokra való jogosultság feltételéül, hogy a segélymunkás érdekeltségeinek központja, illetve szokásos tartózkodási helye már a foglalkoztatás kezdete előtt a székhely szerinti tagállam területén legyen, amennyiben e követelményt a belföldieknek is teljesíteniük kell?

4. kérdés:

Úgy kell-e értelmezni a 883/2004 rendelet 68. cikkének (3) bekezdését és a szociális biztonsági rendszerek végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet² 60. cikkének (2) és (3) bekezdését, hogy azon tagállam intézményének, amelyről a kérelmező úgy vélte, hogy az elsődlegesen illetékes, a foglalkoztatás helye szerinti tagállamnak minősül, amelyben benyújtotta a családi ellátások iránti kérelmet, amelynek jogszabályai azonban sem elsődlegesen, sem másodlagosan nem alkalmazandók, [amelyben] azonban a tagállami jog egy alternatív rendelkezése alapján családi ellátásokra való jogosultság áll fenn, analógia útján alkalmaznia kell a kérelem továbbítására, az értesítésre, az alkalmazandó elsőbbségi szabályokról szóló ideiglenes határozat meghozatalára, valamint a pénzbeli ellátás ideiglenes folyósítására vonatkozó kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket?

5. kérdés:

Kizárólag az alperes hatóságot mint intézményt terheli-e az alkalmazandó elsőbbségi szabályokról szóló ideiglenes határozat meghozatalára vonatkozó kötelezettség, vagy a közigazgatási bíróságot is, amelyhez jogorvoslati kérelemmel fordultak?

6. kérdés:

Mikor köteles a közigazgatási bíróság ideiglenes határozatot hozni az alkalmazandó elsőbbségi szabályokról?

A hetedik kérdés arra az esetre vonatkozik, ha a kérelmező helyzete a 883/2004 rendelet 11. cikke (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozik, és az uniós jog alapján a foglalkoztatás helye szerinti tagállam és a lakóhely szerinti tagállam egyaránt köteles családi ellátásokat nyújtani.

7. kérdés:

Úgy kell-e értelmezni a 883/2004 rendelet 68. cikke (3) bekezdésének a) pontjában szereplő „az intézmény […] továbbítja a kérelmet” és a 987/2009 végrehajtási rendelet 60. cikkében szereplő „a kérelmet az intézmény […] továbbítja” szövegrészt, hogy e rendelkezések az elsődlegesen illetékes tagállam intézményét és a másodlagosan illetékes tagállam intézményét összekapcsolják egymással olyan módon, hogy a két tagállamnak EGYETLEN EGY családi ellátások iránti kérelmet kell közösen elbírálnia, vagy a kérelmezőnek külön kell kérnie a különbözeti kiegészítésnek az azon tagállam intézménye általi – adott esetben szükséges – folyósítását, amelynek jogszabályait másodlagosan kell alkalmazni, és a kérelmezőnek ezért két tagállam két intézményéhez kell fizikailag két kérelmet (formanyomtatványt) benyújtania, amelyekkel természetszerűen különböző határidőket inítanak?

A nyolcadik és kilencedik kérdés a 2019. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozik; e naptól Ausztria a családi támogatás indexálásának bevezetésével egyidejűleg megszüntette a családi támogatás segélymunkások részére történő biztosítását azzal, hogy hatályon kívül helyezte az EHG régi változata 13. §-ának (1) bekezdését.

8. kérdés:

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 4. cikk (4) bekezdését, az EUMSZ 45. és EUMSZ 208. cikket, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését, valamint a 883/2004 rendelet 2., 3., 7. cikkét és II. címét, hogy azok általános jelleggel megtiltják valamely tagállam számára, hogy megszüntesse a családi ellátások olyan segélymunkás részére történő biztosítását, aki magával viszi családtagjait a harmadik országbeli munkavégzés helyére?

Vagylagos 9. kérdés:

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 4. cikk (4) bekezdését, az EUMSZ 45. és EUMSZ 208. cikket, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését, valamint a 883/2004 rendelet 2., 3., 7. cikkét és II. címét, hogy azok a korábbi időszakok tekintetében családi ellátásokra már jogosulttá váló segélymunkás számára az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzetben annak ellenére garantálják e jogosultság egyedi és konkrét további fennmaradását, hogy a tagállam megszüntette a családi ellátások segélymunkások részére történő biztosítását?

____________

¹ A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004, L 166, 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.).

² A szociális biztonsági rendszerek végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 284.,).