Language of document :

A Špecializovaný trestný súd (Szlovákia) által 2019. augusztus 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Úrad špeciálnej prokuratúry Generálnej prokuratúry Slovenskej republiky kontra TG, UF

(C-603/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: szlovák

A kérdést előterjesztő bíróság

Špecializovaný trestný súd

Az alapeljárás felei

Ügyész: Úrad špeciálnej prokuratúry Generálnej prokuratúry Slovenskej republiky

Vádlottak: TG, UF

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Alkalmazandó-e a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1 az olyan jogokra (elsősorban a büntetőeljárásban való aktív részvételre való jogosultságra és a károk büntetőeljárás keretében történő megtérítésére való jogosultságra), amelyek természetüknél fogva nem pusztán a természetes személyt mint érzékelési képességgel rendelkező személyt, hanem a jogi személyeket és az államot vagy az állami hatóságokat is megilletik, amennyiben a nemzeti jogi rendelkezések azok javára a büntetőeljárásban a károsult jogállását ismerik el?

Összeegyeztethető-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. és 47. cikkével, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikkével és az 1999. június 21-i 1260/99/EK tanácsi rendelet2 1994. július 11-i 1681/94/EK bizottsági rendelettel3 összhangban értelmezett 38. cikke (1) bekezdésének h) pontjával az olyan szabályozás és határozathozatali gyakorlat,4 amely értelmében az állam büntetőeljárás keretében nem járhat el a gyanúsított olyan csalárd magatartásával neki okozott kár megtérítése iránt, amely magatartás az Unió költségvetéséből származó pénzeszközök jogosulatlan használatát eredményezi, és a büntetőeljárási törvénykönyv 256. §-ának (3) bekezdése értelmében nem is támadhatja meg azt a végzést, amellyel a bíróság úgy határoz, hogy az állam vagy az államot képviselő hatóság – károsultként – nem követelhet kártérítést a fő tárgyaláson, és más olyan eljárástípus sem áll rendelkezésére, amelynek keretében érvényesíthetné a jogát a gyanúsítottal szemben, ebből következően nem biztosító a büntetőeljárási törvénykönyv 50. §-a szerint a kártérítéshez való jogának a vádlott vagyonával és vagyoni jogaival szemben történő érvényesítése, tehát e jog valójában érvényesíthetetlenné válik?

Kizárólag alaki szempontból úgy kell-e értelmezni az „ugyanazon vállalkozás” 1998. május 7-i 994/98/EK rendelet5 2001. január 12-i 69/2001/EK rendelet6 2. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 2. cikkében szereplő fogalmát, hogy szükséges és elegendő azt megállapítani, hogy az érintett társaságok a nemzeti jog alapján önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, így az ilyen társaságok mindegyikének egyenként legfeljebb 100 000 euró összegű állami támogatást lehet nyújtani, vagy az ilyen társaságok működésének és vezetésének tényleges módja bír döntő jelentőséggel, ha e társaságok úgy képezik ugyanazoknak a személyeknek a tulajdonát, mintha egyetlen anyavállalat által irányított leányvállalatok rendszeréről lenne szó, még ha azok mindegyike saját jogi személyiséggel rendelkezik is a nemzeti jog alapján, ezért úgy kell tekinteni, hogy azok „ugyanazon vállalkozásnak” minősülnek és egyetlen egységként kizárólag egyszer részesülhetnek legfeljebb 100 000 euró összegű állami támogatásban?

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény7 alkalmazásában a [megtérítendő] „kár” kifejezés a pénzeszközöknek kizárólag a csalárd magatartással közvetlenül összefüggő, jogtalanul megszerzett részére vagy a ténylegesen viselt és hitelesen dokumentált költségekre és a hozzájárulás felhasználására is utal-e, amennyiben a bizonyítékokból kitűnik, hogy e pénzeszközök felhasználására a csalárd magatartás leplezése, a csalárd magatartás feltárásának késleltetése és az odaítélt állami támogatás teljes összegének megszerzése miatt volt szükség?

____________

1     A bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2012. L 315., 57. o.)

2     A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet (HL 1999. L, 161., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 31. o.)

3     A strukturális politikák finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról szóló, 1994. júliusi 11-i 1681/94/EK bizottsági rendelet (HL 1994. L 178., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 23. o.)

4     A Najvyšší súd Slovenskej republiky büntetőtanácsának 2017. november 29-i véleménye

5     Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendelet (HL 1998. L 142., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 312. o.)

6     Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet (HL 2001. L 10., 30. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet 2. kötet 138)

7     Egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL 1995. C 316., 49. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 1. kötet, 8. o.)