PAOLO MENGOZZI
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2016. július 21.(1)
C‑258/15. sz. ügy
Gorka Salaberria Sorondo
kontra
Academia Vasca de Policía y Emergencias
(a Tribunal Superior de Justicia de la Comunidad Autónoma del País Vasco [Baszkföld autonóm közösségének legfelsőbb bírósága, Spanyolország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés – 2000/78/EK irányelv – 35 éves felső korhatár előírása a baszkföldi autonóm rendőrség állományába történő felvételre irányuló eljárásban való részvételhez – Fizikai képességek – Lényeges és meghatározó szakmai követelmény – A rendőrség működőképességének és megfelelő működésének biztosítására irányuló célkitűzés – A nyugdíjba vonulás tekintetében ésszerű szolgálati idő biztosítására irányuló célkitűzés – A képzés követelményével kapcsolatos célkitűzés – Arányosság”
I – Bevezetés
1. 2014. április 1‑jei határozatával(2) a Directora General de la Academia Vasca de Policía y Emergencias (a baszkföldi rendőri és katasztrófavédelmi akadémia főigazgatója, Spanyolország) az Ertzaintza (baszk rendőrség) alapkategóriájába tartozó rendőri álláshely (Escala Básica) betöltése céljából pályázatot írt ki. E határozat 2. része (1) bekezdésének c) pontja szerint csak azok a pályázók vehettek részt a pályázatban, akik a jelentkezés időpontjában betöltötték a 18. életévüket, de nem múltak el 35 évesek.
2. A 35 évesnél idősebb Gorka Salaberria Sorondo részt vett a felvételi eljárásban. Először kizárták, majd ideiglenesen, a pályázatra vonatkozó 2014. április 1‑jei határozat 2. cikk (1) bekezdése c) pontjának megsemmisítése irányt benyújtott keresete elbírálásáig elfogadták az eljárásban való részvételét.(3)
3. A toborzást Baszkföld autonóm közösség rendőrsége részére végezték. Az 1986. március 13‑i Ley Orgánica de Fuerzas y Cuerpus de Seguridad del Estado (a rendvédelmi szervekről és testületekről szóló 2/1986. sz. alkotmányos törvény, a továbbiakban: 2/1986. sz. alkotmányos törvény)(4) határozza meg az állami rendvédelmi szervek és testületek, az autonóm közösségek rendőrségei és a helyi rendőri szervek feladatait. Az autonóm közösségeket illetően a 2/1986. sz. alkotmányos törvény 38. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy azok rendőrségi szervei saját hatáskörükben „gondoskodnak az autonóm közösség szervei által kibocsátott rendelkezések és egyedi utasítások betartásáról, felügyelik és védik az autonóm közösség és hatóságai személyzetét, intézményeit, épületeit, létesítményeit és infrastruktúráit, biztosítva a létesítmények rendes működését és a szolgáltatásaikat használók biztonságát; felügyelik az autonóm közösség szabályozása alá tartozó tevékenységeket, és felderítenek minden jogellenes tevékenységet; az autonóm közösség által hozott jogi aktusok vagy rendelkezések kikényszerítése érdekében kényszerítő eszközöket alkalmaznak”. Az autonóm közösségek rendőri szervei egyben együttműködnek az állami rendvédelmi szervekkel és testületekkel, és ezen a címen többek között „gondoskodnak az állami törvények és egyéb rendelkezések betartásáról, valamint biztosítják az alapvető közszolgáltatások működését; […] részt vesznek a nyomozó hatóság feladatainak ellátásában; felügyelik a közterületeket, biztosítják a nyilvános rendezvényeket és fenntartják a rendet a tömegrendezvényeken […].”(5) Az állami rendvédelmi szervekkel és testületekkel együtt lefolytatott egyidejű‑ és megkülönbözetéstől mentes beavatkozások során az autonóm közösségek rendőrségei „közreműködnek a magánjellegű konfliktusok békés rendezésében; […] részvétel révén baleset, katasztrófa vagy közveszély esetén segítséget nyújtanak a polgári védelmi tervek végrehajtásában; […] gondoskodnak a természet és környezetvédelmi, a vízbázisok védelmére irányuló, a vad, a hal és erdővédelmi, valamint a természettel összefüggő egyéb rendelkezések betartásáról”(6).
4. Az 1992. július 17‑i Ley 4/1992, de 17 de julio, de Policías del País Vasco (a baszkföldi rendőrségről szóló 4/1992. sz. törvény, a továbbiakban: 4/1992. sz. törvény)(7) a baszk rendőrség feladatai tekintetében kimondja, hogy „a baszk rendőrség alapvető feladata Baszkföld autonóm közössége által gyakorolt hatáskörök keretén belül a személy és vagyonvédelem, valamint a polgárok jogai és szabadságai szabad gyakorlásának biztosítása, továbbá a biztonságukról való gondoskodás az autonóm közösség teljes területén. E célból gyakorolja a jogrend által az állami rendvédelmi testületekre ruházott hatásköröket.”(8) E törvényből kiderül az is, hogy a baszk rendőrségkülönböző kategóriájú csoportokból áll. A pályázat kiírásában szereplő baszkföldi rendőrség alapkategóriája – amelyre vonatkozóan kiírt pályázaton G. Salaberria Sorondo részt kívánt venni – „a „rendőri feladatok elvégzéséhez szükséges, valamint az operatív szervek kategóriájába tartozó tisztségviselők irányításával összefüggő végrehajtási feladatokat” takarja(9). A 4/1992. sz. törvény a baszkföldi kormányra bízza, hogy „rendeletalkotás útján [meghatározza] a baszkföldi rendőrség egyes fokozataiba és csoportjaiba való felvételt kizáró egészségügyi okokat, valamint az életkorra és a testmagasságra vonatkozó követelményeket”(10).
5. Így a Decreto 120/2010 de tercera modificación del decreto 315/1994 (315/1994. sz. rendelet harmadik módosításáról szóló 120/2010. sz. rendelet)(11) oly módon módosította az 1994. július 19‑i Decreto 315/1994 por el que se aprueba el Reglamento de Selección y Formación de la Policía del País Vasco‑t (a baszk rendőrség felvételi eljárásáról és képzéséről szóló 315/1994. sz. rendelet) 4. cikkének b) pontját, hogy a pályázaton résztvevőként elfogadott jelentkezők felső korhatárát 35 évben határozta meg.(12)
6. A kérdést előterjesztő bíróság előtt G. Salaberria Sorondo kétségbe vonta, hogy összeegyeztethető‑e a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27‑i 2000/78/EK tanácsi irányelv(13) rendelkezéseivel a 315/1994 rendelet 4. cikkének a fentiek szerint módosított b) pontja.
7. A 2000/78 irányelv célja az 1. cikke értelmében „a valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem általános kereteinek a meghatározása az egyenlő bánásmód elvének a tagállamokban történő megvalósítására tekintettel.”(14).
8. Ez az irányelv emellett kimondja, hogy „közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy egy másikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül, részesült vagy fog részesülni egy hasonló helyzetben az 1. cikkben hivatkozott okok bármelyike alapján [helyesen: akkor áll fenn, ha az 1. cikkben felsorolt okok bármelyike miatt valaki hasonló helyzetben lévő másik személyhez képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, részesült vagy fog részesülni]”(15).
9. Ugyanakkor a 2000/78 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének első albekezdése kimondja, hogy „a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 1. cikkben említett okokkal kapcsolatos jellemző alapján történő megkülönböztetés nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha az érintett foglalkozási tevékenység jellege vagy végrehajtásának feltételrendszere miatt az ilyen jellemző valódi és meghatározó foglalkozási követelményt kíván meg [helyesen: hogy az 1. cikkben említett okokkal kapcsolatos jellemzőn alapuló eltérő bánásmód nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha az érintett szakmai tevékenység jellege vagy gyakorlásának feltételrendszere miatt az ilyen jellemző lényeges és meghatározó szakmai követelményt képez], feltéve hogy a cél jogszerű és a követelmény arányos.” Másfelől a 2000/78 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdése úgy rendelkezik, hogy „a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az életkoron alapuló eltérő bánásmód nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha – a nemzeti jog keretein belül – egy törvényes cél által objektíven és észszerűen igazolt, beleértve a foglalkoztatáspolitikát, a munkaerőpiaci és a szakképzési célkitűzéseket, és ha a cél elérésének eszközei megfelelők és szükségesek [helyesen: ha – a nemzeti jog keretein belül – jogszerű céllal, többek között jogszerű foglalkoztatáspolitikai, munkaerőpiaci vagy szakképzési célokkal objektív és ésszerű módon igazolható, valamint ha e cél elérésének eszközei megfelelőek és szükségesek]”. Az ilyen eltérő bánásmód „magában foglalhatja, többek között […] a felvétel maximális korhatárhoz kötését, amely a kérdéses állás képzési követelményein vagy a nyugdíjazás előtt munkaviszonyban töltött, észszerű időszakon alapul [helyesen: a felvétel felső korhatárhoz kötése az érintett álláshoz szükséges képzettség alapján, vagy ésszerű szolgálati idő megkövetelése a nyugdíjba vonulás tekintetében]”(16).
10. Mivel G. Salaberria Sorondo úgy vélte, hogy a pályázati felhívás ellentétes a 2000/78 irányelv előírásaival, közigazgatási felülvizsgálati eljárást indított Baszkföld autonóm közösség rendőrségénél alapkategóriába tartozó rendőri álláshelyekre történő felvételre irányuló pályázatról szóló 2014. április 1‑jei határozattal szemben.
11. A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a nemzeti bíróságok már több alkalommal ítélkeztek a különböző rendőrségi szervek állományába történő felvételi eljárásokban előírt korhatárokkal kapcsolatban. Maga a kérdést előterjesztő bíróság is ítélkezett úgy, hogy egy 32 évben meghatározott korhatár összeegyeztethető a 2000/78 irányelvvel. Ugyanakkor a Bíróság a Vital Pérez ítéletben(17) úgy ítélte meg, hogy ellentétes ezzel az irányelvvel az oviedói (Spanyolország) helyi rendőrség állományába tartozó rendőrök felvételének 30 éves korhatárhoz kötése. Azonban a kérdést előterjesztő bíróság szerint Baszkföld autonóm közösségének rendőrsége által gyakorolt feladatok eltérnek a Bíróság által a Vital Pérez ítéletben(18) vizsgált feladatoktól, elsősorban azon okból, hogy Baszkföld autonóm közösségének rendőrsége főszabály szerint az állami rendvédelmi szervekre és testületekre bízott feladatokat is végezhet.(19) Másfelől a spanyol jogrendben a felső korhatárok az adott szervek és feladatkörök szerint változnak, de azokat a jogalkotó saját mérlegelési körében határozza meg. A kérdést előterjesztő bíróság azt is megjegyezte, hogy a nemzetközi gyakorlat rendkívül eltérő, nem ritka az olyan állam, amely nem határoz meg semmilyen korhatárt.(20) Ugyanakkor a kérdést előterjesztő bíróság hajlik arra, hogy a rendőri tevékenységet olyan tevékenységnek tekintse, amely sajátos jellege miatt indokolja a rendőri felvétel feltételeként felső korhatár megállapítását, mivel ez utóbbinak a baszkföldi rendőrséghez hasonló „összevont” rendőrséget jellemző bármely rendőri feladat elvégzésére alkalmasnak kell lennie.
II – Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés és a Bíróság előtti eljárás
12. A Tribunal Superior de Justicia de la Comunidad Autónoma del País Vasco (Baszkföld autonóm közösségének legfelsőbb bírósága, Spanyolország), miután ily módon szembesült az uniós jog értelmezésének nehézségével, úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárását, és a Bíróság Hivatalához 2015. június 1‑jén érkezett határozatában a következő kérdést terjeszti előzetes döntéshozatal céljából a Bíróság elé:
„Összeegyeztethető‑e a [2000/78] irányelv 2. cikke (2) bekezdésének, 4. cikke (1) bekezdésének és 6. cikke (1) bekezdése c) pontjának értelmezésével a baszk autonóm rendőrségnél a rendőri álláshelyek betöltésére irányuló pályázatokon való részvétel feltételeként a 35 éves felső korhatár rögzítése?”
13. Írásbeli észrevételeket nyújtott be az alapeljárás felperese, az alapeljárás alperese, a spanyol kormány, Írország, a francia és az olasz kormány, valamint az Európai Bizottság. E feleket a Bíróság előtt 2016. május 30‑án tartott tárgyaláson is meghallgatták.
III – Jogi elemzés
14. A kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdés lényegében azonos a Vital Pérez ügyben(21) feltett kérdéssel, azonban más összefüggések között merült fel e kérdés, mivel itt nem egy önkormányzat, hanem egy autonóm közösség rendőrségéről van szó. Ezen túlmenően a feladatok jelentősen különböznek. Emellett a Vital Pérez ítéletben(22) szereplő korhatár 30 év volt. G. Salaberria Sorondo pedig egy 35 évben meghatározott felső korhatárral szemben lépett fel.
15. Ezen eltérések ellenére – amelyekre még visszatérek – a Vital Pérez ítélet(23) a jelen ügy több releváns előzetes kérdésére már választ adott.
16. Először is az olyan nemzeti jogszabály, mint a módosított 315/1994. sz. rendelet, amelyet a pályázati felhívást tartalmazó 2014. április 1‑jei határozat mindössze alkalmazott, a rendőrök toborzásának feltételeit érinti, amikor előírja, hogy 35 évnél idősebb személyt nem lehet felvenni Baszkföld autonóm közösség rendőrségének állományába. Ezáltal a 2000/78 irányelv alkalmazandó erre a helyzetre is.(24)
17. Másodszor, az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetésre vonatkozóan a 2000/78 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában szereplő rendelkezés szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy egy másik, hasonló helyzetben lévő személyhez képest többek között az életkora miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül. Márpedig a módosított 315/1994. sz. rendelet 4. cikkének b) pontja azt a hatást váltja ki, hogy bizonyos személyek hasonló helyzetben lévő más személyekhez képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek pusztán azon az alapon, hogy már elmúltak 35 évesek. Minden bizonnyal egy, közvetlenül az életkoron alapuló eltérő bánásmódról van itt szó.(25)
18. Fennmarad az a kényesebb kérdés, hogy ez az eltérő bánásmód indokolható‑e ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdése vagy 6. cikkének (1) bekezdése alapján.
A – A 2000/78 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének értelmezéséről
19. A 2000/78 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerint „a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az [életkorral] kapcsolatos jellemző alapján történő eltérő bánásmód nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha az érintett szakmai tevékenység jellege vagy gyakorlásának feltételrendszere miatt az ilyen jellemző lényeges és meghatározó szakmai követelményt képez, feltéve hogy a cél jogszerű, és a követelmény arányos”.
20. A spanyol kormány, Írország, valamint a francia és az olasz kormány véleménye szerint az a nemzeti szabályozás, amely 35 évben állapítja meg Baszkföld autonóm közösségének rendőrségébe történő felvételre kiírt eljárásban való részvétel felső korhatárát, indokolható ezzel a rendelkezéssel, amennyiben e rendőrök feladatai kiemelkedően magas szintű fizikai képességek meglétét követelik meg, ami valódi és meghatározó foglalkozási követelménynek minősül, és e szabályozás a rendőri szolgálatok működőképességének és megfelelő működésének jogszabályban meghatározott célját szolgálja, miközben arányos marad. Ezzel szemben az alapeljárás felperese és a Bizottság kétségét fejezi ki a tekintetben, hogy a szóban forgó korhatár összeegyeztethető lenne a 2000/78 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével.
21. A 2000/78 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban, figyelembe véve a jelen ügy és a Vital Pérez ítélet(26) alapjául szolgáló tényállás hasonlóságait, ez utóbbi ítéletből számos következtetés átvehető. Bevezetőül emlékeztetni kell arra, hogy a 2000/78 irányelv (23) preambulumbekezdése szerint csak nagyon korlátozott körülmények között igazolható az eltérő bánásmód, ha az életkorhoz kapcsolódó valamely jellemző meghatározó szakmai követelményt képez, valamint arra, hogy a 2000/78 irányelv 4. cikkét szigorúan kell értelmezni, amennyiben az eltérést enged a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvétől.(27)
22. Mindezt szem előtt tartva, először is megerősítem a valódi és meghatározó szakmai követelmény, valamint a jogszerű célkitűzés fennállását, mielőtt második lépésként megvizsgálom, hogy az alapeljárás keretében szóban forgó nemzeti jogszabály megfelel‑e az arányosság elvének.
1. A lényeges és meghatározó szakmai követelmény fennállásáról, és a jogszerű célkitűzés megvalósítására irányuló törekvésről
23. A jelen ügyben részt vevő felek nem vitatták, hogy a különleges fizikai képességekkel rendelkezés tekinthető a 2000/78 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, Baszkföld autonóm közösségének rendőrsége rendőri hivatásának gyakorlása tekintetében „lényeges és meghatározó szakmai követelménynek”. A Bíróság ugyanis már ítélkezett úgy, hogy „a személy‑ és vagyonvédelemmel, a bűncselekményt elkövető személyek letartóztatásával és fogva tartásával, valamint a megelőző járőrözéssel kapcsolatos feladatok fizikai erő alkalmazását igényelhetik”(28). Ezen utóbbi feladatok jellege sajátos fizikai alkalmasságot von maga után, mivel az említett feladatok gyakorlása során a fizikai hiányosságoknak – nemcsak magukra a rendőrökre és harmadik személyekre, hanem a közrend fenntartására nézve is – súlyos következményei lehetnek.(29) Emellett a különleges fizikai képességekkel rendelkezés életkorhoz kötött jellemző.(30)
24. Ilyen körülmények között, a Bíróság ítélkezési gyakorlatában megjelenő legutóbbi okfejtések alapján el kell ismerni, hogy Baszkföld autonóm közössége három, a 4/1992. sz. törvény 26. cikkének (1) bekezdésében – elég tágan – meghatározott alapvető feladatkörének ellátása, a személy‑ és vagyonvédelem biztosítása, az egyének jogai és szabadságai szabad gyakorlásának biztosítása és a polgárok biztonságáról való gondoskodás szempontjából rendkívül fontos fizikai képességekkel rendelkezés(31) lényeges és meghatározó szakmai követelményt jelent az említett szakma gyakorlásában.
25. Abban is egyetértenek a felek, hogy a szóban forgó szabályozás „jogszerűnek” tekinthető célkitűzést követ. A rendkívüli fizikai képességekkel rendelkezés követelményének ugyanis, amelyet Baszkföld autonóm közösség rendőrségébe való felvételre kiírt eljárás felső korhatárának meghatározásával igyekeznek előírni, a célja e rendőrségi állomány működőképességének és megfelelő működésének garantálása annak biztosítása révén, hogy az újonnan felvett rendőrök szakmai pályafutásuk viszonylag hosszú időszakán keresztül képesek legyenek a fizikai szempontból legnagyobb erőfeszítést követelő feladatok elvégzésére. Márpedig a Bíróság, különösen ezen irányelv (18) preambulumbekezdésének(32) tartalmára emlékeztetve, úgy ítélkezett, hogy ez a kötelezettség a 2000/78 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében jogszerű célnak minősül.(33)
26. Végül már csak egy kérdés maradt megválaszolatlan, mégpedig az, hogy az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás – az életkorhatár 35 évben történő meghatározása révén – arányos követelményt írt‑e elő, azaz hogy ez az életkorhatár alkalmas‑e az elérni kívánt célkitűzés megvalósítására, és nem megy‑e túl az annak eléréséhez szükséges mértéken.
2. A nemzeti jogszabály arányosságáról
27. Az elemzés e pontján azt kell meghatározni, hogy Baszkföld autonóm közösségének rendőrségébe való felvétel korhatárának 35 évben történő meghatározása e közösség rendőrségének működőképessége és megfelelő működése biztosítására irányuló jogszerű célkitűzés szempontjából szükséges és arányos intézkedésnek minősül‑e.
28. Baszkföld autonóm közösség rendőri állományának elkerülhetetlen elöregedését kimutató statisztikákon, az „összevont rendőrségnek” megfelelő feladatok meghatározásán valamint a baszkföldi rendőri és katasztrófavédelmi akadémia észrevételeihez csatolt, a munkaegészségügytől kapott bizonoys adatokat tartalmazó összeállított jelentéseken(34) kívül az a tény, hogy az alapügyben tárgyalt korhatár öt évvel magasabb, további ndok arra, hogy a Bíróság a Vital Pérez ügyben(35) alkalmazott megoldástól eltérő eredményre jusson. A hangsúlyt tehát ezekre, Baszkföld autonóm közösség rendőreinek helyzetét egyedivé tévő sajátos jellemzőkre kell helyezni.
29. Ami az e rendőrség állományába tartozó rendőr feladatainak jellegét és szakmai pályafutásának alakulását illeti, az iratanyagból és a Bíróság előtt folytatott vitákból kiderül, hogy az a pályázat, amelyen az alapeljárás felperese részt kívánt venni, Baszkföld autonóm közösség rendőrségi állományába tartozó rendőrök felvételére kiírt egyetlen pályázat. E rendőr feladatai elsősorban végrehajtási jellegű feladatok. Az alapkategóriájú rendőr nem lát el adminisztratív feladatokat, mivel a kizárólag adminisztratív feladatokat végző személyzetet más pályázat keretében toborozzák, amely teljes mértékben független a jelen alapügyben szóban forgó pályázattól. Elvárás, hogy a rendőr felvétele időpontjában képes legyen ellátni a szakmáját jellemző minden feladatot.
30. Ha a pályázat eredményes, megkezdődik az első, 27 hónapos(36) képzési időszak. A pályázat általános, a szakosodás adott esetben csak a szakmai pályafutás során következik be, a rendőröknek biztosított folyamatos képzés eredményeként. Nem lehet tehát előre megkülönböztetni azokat a rendőröket, akiknek a tevékenysége túlnyomóan fizikai feladatokból áll majd, illetve azokat, akik fizikailag kevésbé megterhelő, például igazságügyi tevékenységi területek felé orientálódnak. Mindenesetre az alapszintű rendőrökkel szemben elvárás, hogy esetleges szakosodásukig képesek legyenek ellátni a feladatkörüket jellemző fizikai tevékenységeket.
31. Ezt következően, tekintettel arra, hogy állandóan veszélynek és stressznek van kitéve, az előírások szerint Baszkföld autonóm közösség rendőreit 56 éves koruktól a saját kérésükre módosított aktív szolgálatra lehet rendelni. Ez a módosított aktív szolgálat az éjszakai munkavégzés alóli felmentést, a rendőrőrsökön kívüli járőrözés alóli kivételt és a heti munkaidő csökkentését jelenti. Ennek ellentételezéseként a rendőr vállalja, hogy 65 év helyett 59 vagy 60 éves korban nyugdíjba megy. A gyakorlatban a baszkföldi rendőri és katasztrófavédelmi akadémia állításai szerint szinte az összes, Baszkföld autonóm közösség rendőrségéhez tartozó rendőr kéri, amint megfelelő korba lép, a módosított aktív szolgálatba helyezését.
32. Végezetül Baszkföld autonóm közösségének rendőrségi állományát objektíven érinti személyi állományának tömeges elöregedése. A baszkföldi rendőri és katasztrófavédelmi akadémia által a bíróság részére szolgáltatott adatokból kiderül, hogy ez az állomány jelenleg 8000 rendőrből áll. 2009‑ben 59 rendőr életkora volt 60 és 65 év között, 1399 rendőré pedig 50 és 59 év között. 2018‑ra 1135 rendőr lesz 60 és 65 év közötti, és 4660 rendőr 50 és 59 év közötti életkorú. Az előrejelzés szerint 2025‑re a személyi állomány több mint 50%‑a lesz 55 és 65 év között.(37)
33. Márpedig a baszkföldi rendőri és katasztrófavédelmi akadémia írásbeli észrevételeihez csatolt jelentésekből az is kiderül, hogy 40 éves kortól számottevő a regenerálódási képesség romlása. 40–45 éves korban változni kezdenek a funkcionális képességek, és egy 55 évnél idősebb rendőr semmiképpen sem tekinthető úgy, hogy a szakmája megfelelő, bármilyen, akár magát, akár mást érintő veszélyhelyzet előidézése nélküli gyakorlásához szükséges fizikai és pszichikai képességei teljes birtokában van.
34. Mindebből az következik, hogy egy, a pályázat időpontjában 35 évnél idősebb személy, ha sikeres a pályázata, a 27 havi képzést követően 37 éves korában kezdi meg a szolgálatát. Úgy tekinthető, hogy fizikai és pszichikai képességei teljes birtokában legfeljebb 13 év szolgálatot teljesíthet, ezután e képességei érezhetően hanyatlanak egészen a módosított aktív állományba kerüléséig.
35. Emlékeztetek arra, hogy Baszkföld autonóm közösség rendőrségére bízott feladatok a következőek: a személy‑ és vagyonvédelem, jogaik és szabadságaik szabad gyakorlásának biztosítása, gondoskodás a polgárok biztonságáról az autonóm közösség teljes területén. Baszkföld autonóm közösségének rendőrsége által végzett feladatok egy „összevont” rendőrség feladatai. A Vital Pérez ügyben(38) vizsgált feladatoktól eltérően a Baszkföld autonóm közösség által végzett feladatok összességükben ténylegesen erős fizikai állapotot követelnek meg ahhoz, hogy egy rendőr meg tudjon felelni a szakmája gyakorlásával járó valamennyi kihívásnak. A közrend fenntartásával kapcsolatos feladatokhoz szükség van arra, hogy a személyi állomány bármikor, akár éjszaka, vagy szélsőséges körülmények között is megfelelő módon és a kitűzött céllal – azaz a társadalmi béke helyreállításával – összehangban tudjon cselekedni és reagálni. Az „összevont” rendőrség szűk értelemben vett, hagyományos feladatain kívül a Baszkföld autonóm közösség rendőrségének állományába tartozó rendőröknek többek között el kell bírniuk a rendelkezésükre bocsátott különleges biztonsági felszereléseket is.
36. Ilyen körülmények között, valamint annak fényében, amit a Bíróság a Wolf‑ügyben(39) megállapított, arra jutottam, el kell fogadni, hogy Baszkföld autonóm közössége rendőrségének hatékony működéséhez a rendőrök többségének képesnek kell lennie arra, hogy teljesítse a legnagyobb fizikai igénybevételt követelő feladatokat is, amiket egy 50 évnél idősebb rendőr kevésbé hatékonyan, egy 55 évnél idősebb rendőr pedig egyáltalán nem tud teljesíteni. Az az előrejelzés, mely szerint 2025‑re, azaz 9 éven belül a személyi állomány közel fele módosított aktív szolgálatban lesz, minél előbbi intézkedéseket tesz szükségessé, annak érdekében, hogy helyre lehessen állítani egy bizonyos egyensúlyt az aktívabb és a kevésbé aktív rendőrök között. A Baszkföld autonóm közösség működőképességének biztosítása érdekében egyértelműen kiegyensúlyozottabb korösszetétel fenntartására van szükség az autonóm közösség biztonsági erőin belül.(40) A jelenlegi összetételével ugyanis, ha korhatár nélkül, vagy jelentősen magasabb korhatár alkalmazásával kellene toborozni, azzal a következménnyel járna, hogy túl sok olyan tisztviselő lenne, aki nem vethető be a fizikailag legmegterhelőbb feladatokra.(41)
37. E tények alapján nyilvánvaló, hogy Baszkföld autonóm közösség rendőrsége működőképességének és megfelelő működésének biztosítása érdekében e rendőrség észszerű megszervezése megköveteli, hogy a fizikailag megterhelő és az idősebb tisztviselők képességeinek nem megfelelő munkakörök és az idősebb tisztviselők képességeinek megfelelő fizikailag kevésbé megterhelő munkakörök között – legalább középtávon – szoros összefüggés álljon fel,(42) annál is inkább, mivel Bíróság elismerte, hogy a személy‑ és vagyonvédelemmel, a bűncselekményt elkövető személyek letartóztatásával és fogva tartásával, valamint a megelőző járőrözéssel kapcsolatos feladatok gyakorlása során a fizikai hiányosságoknak – nemcsak magukra a rendőrökre és harmadik személyekre, hanem a közrend fenntartására nézve is – súlyos következményei lehetnek.(43) Ez még inkább érvényes az autonóm közösségek rendőrségeinek kiegészítő feladataira, amelyek a végrehajtások foganatosítása céljából kényszer alkalmazására, nyilvános események védelmére és nagyobb tömegrendezvényeken a rend fenntartására, illetve a terrorizmus elleni küzdelemre irányulnak.(44)
38. Emellett Baszkföld autonóm közösség rendőri szolgálatainak működését fenyegető hiányosságok kizárják, hogy a felvételi eljárásban a kevésbé szigorú alternatív intézkedést a szigorú állóképességi szűrővizsgák megrendezése jelentse. Baszkföld autonóm közösség rendőrsége működőképességének és megfelelő működésének garantálására irányuló célkitűzés egy bizonyos korstruktúra oly módon történő helyreállítását követeli meg, hogy a különleges fizikai képességekkel rendelkezést nem a pályázat adott időpontjában fennálló statikus módon, hanem éppen ellenkezőleg, dinamikusan, a sikeres pályázatot követő szolgálati éveket is figyelembe véve kell meghatározni.
39. Baszkföld autonóm közösség rendőrségének teljesen egyedi helyzete is indokolja, hogy esetében ne legyen meghatározó a nemzeti területen működő egyéb rendőri szerveknél fennálló, a Bíróság által a Vital Pérez ügyben(45) figyelembe vett korhatárokkal történő összehasonlítás.(46)
40. Így tehát a fent hivatkozott indokok alapján az a véleményem, hogy a Bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül el Baszkföld autonóm közösség rendőrségét sújtó szervezeti nehézségeket, függetlenül attól, hogy azok jelenleg fennállnak‑e, vagy a jövőben következnek be, és ennek következtében meg kell állapítania, hogy az alapügyben szereplő nemzeti jogszabály megfelel a 2000/78 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének.
41. Ugyanakkor azt is meggyőzőnek tartom, hogy ezt az összeegyeztethetőséget kizárólag arra az időszakra lehet megállapítani, ami feltétlenül szükséges egy olyan korösszetétel helyreállításához, amely már nem fenyegeti Baszkföld autonóm közösség rendőrségének működőképességét és megfelelő működését.
42. A fentiek következtében a 2000/78 irányelv 4. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezéssel nem ellentétes az alapügyben szóban forgóhoz hasonló azon nemzeti szabályozás, amely Baszkföld autonóm közösség rendőreinek esetében a felvételi felső korhatárt 35 évben rögzíti, amennyiben az feltétlenül szükséges egy olyan korösszetétel helyreállításához, amely már nem fenyegeti e rendőrség működőképességét és megfelelő működését.
B – A 2000/78 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének értelmezéséről
43. Mivel úgy vélem, hogy a 2000/78 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szempontjából igazolható az az eltérő bánásmód, amelyet Baszkföld autonóm közösség rendőrségébe való felvételre kiírt eljárásban történő részvétel felső korhatárát 35 évben rögzítő nemzeti jogszabály hozott létre, nem szükséges azon kérdés vizsgálata, hogy ez a bánásmód az irányelv 6. cikke (1) bekezdésének(47) tekintetében is igazolt‑e. Ezért kifejezetten kiegészítő jelleggel e kérdéssel kapcsolatban csak néhány megfontolásra szorítkozom.
44. A 2000/78 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdése úgy rendelkezik, hogy „a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az életkoron alapuló eltérő bánásmód nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha – a nemzeti jog keretein belül – jogszerű céllal, többek között jogszerű foglalkoztatáspolitikai, munkaerőpiaci vagy szakképzési célokkal objektív és ésszerű módon igazolható, valamint ha e cél elérésének eszközei megfelelőek és szükségesek”. Az ilyen eltérő bánásmód „magában foglalhatja, többek között […] a felvétel felső korhatárhoz kötése az érintett álláshoz szükséges képzettség alapján, vagy ésszerű szolgálati idő megkövetelése a nyugdíjba vonulás tekintetében”(48).
45. A 120/2012. sz. rendelet indoklása nem kifejezetten egyértelmű abban a kérdésben, hogy milyen célt szolgál Baszkföld autonóm közösség rendőrségébe való felvételre kiírt eljárásban történő részvétel felső korhatárának 35 évben történő rögzítése.(49) A jelen előzetes döntéshozatali eljárásban részt vevő felek észrevételei lényegében a 2000/78 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének elemzésére összpontosítottak, az iratanyag még kevesebb hasznos információt tartalmaz ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából.
46. A baszkföldi rendőri és katasztrófavédelmi akadémia ugyanakkor a baszk rendőrség szervezeti és működési egyensúlyára irányuló célkitűzésre, illetve a kiegyensúlyozott életkorpiramis létrehozásának szükségességére hivatkozik. A spanyol kormány a maga részéről a képzési követelményre, a nyugdíjba vonulás tekintetében ésszerű szolgálati idő megkövetelésére, valamint a foglalkoztatáspolitikára vonatkozó megfontolásokra hivatkozik minden további pontosítás nélkül.
47. Mind a nyugdíjba vonulás tekintetében ésszerű szolgálati idő biztosítására irányuló célkitűzés, mind a felső korhatár meghatározásának a megkívánt képzéssel történő indoklása olyan cél, amelynek jogszerűsége közvetlenül a 2000/78 irányelv 6. cikkének (1) bekezdéséből ered.(50)
48. Ezzel szemben továbbra is fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, hogy Baszkföld autonóm közösség szervezeti és pénzügyi egyensúlya megtalálásának és megteremtésének lehetősége, illetve a kiegyensúlyozott életkorpiramis megteremtésének szükségessége a 2000/78 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett jogszerű célnak minősülnének, noha ezek a Bíróság szerint „a szociálpolitika területére tartozó célok, mint például a foglalkoztatáspolitikával, a munkaerőpiaccal vagy a szakképzéssel kapcsolatos célok”(51).
49. Mindenesetre, amint valamely cél a 2000/78 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének értelmében vett jogszerű célnak minősül, már csak azt kell megállapítani, hogy egy legfeljebb 35 éves korhatár megállapítása nem lép‑e túl azon, ami e cél eléréséhez megfelelő és szükségszerű.
50. A tagállamok kétségtelenül széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a szociál‑ és foglalkoztatáspolitika területén kitűzött célok elérésére alkalmas intézkedések megválasztásában. Ugyanakkor ez a mérlegelési mozgástér korlátozott, mivel nem járhat azzal a hatással, hogy megfossza lényegétől a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének alkalmazását.(52) Márpedig, ami a Baszkföld autonóm közösség rendőrségének rendőri álláshelye tekintetében szükséges képzéssel kapcsolatos célt illeti, az iratanyag egyetlen eleme sem igazolja az ilyen korhatárt. Másfelől a nyugdíjba vonulás tekintetében ésszerű szolgálati idő biztosítására irányuló célt illetően a rendőri állomány rendőrei vonatkozásában a „rendes” nyugdíjkorhatár 65 év, így elvileg még az a rendőr is, aki 40 évesen lép szolgálatba, ott maradhat 25 éven keresztül.(53)
51. Következésképpen nehezen tudom elfogadni, hogy Baszkföld autonóm közösség rendőrségébe történő belépés felső korhatárának 35 évben történő rögzítése igazoltnak tekinthető a 2000/78 irányelv 6. cikke (1) bekezdése alapján.
IV – Végkövetkeztetések
52. A fenti megfontolásokra figyelemmel azt javaslom, hogy a Bíróság a következő választ adja a Tribunal Superior de Justicia de la Comunidad Autónoma del País Vasco (Baszkföld autonóm közösségének legfelsőbb bírósága, Spanyolország) által feltett kérdésre:
A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27‑i 2000/78/EK tanácsi irányelv 4. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezéssel nem ellentétes az alapügyben szóban forgóhoz hasonló azon nemzeti szabályozás, amely Baszkföld autonóm közösség rendőreinek esetében a felvétel felső korhatárát 35 évben rögzíti, amennyiben e korhatár feltétlenül szükséges az olyan korösszetétel helyreállításához, amely már nem fenyegeti e rendőrség működőképességét és megfelelő működését.