Language of document :

A Tribunalul Bucureşti (Románia) által 2019. január 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – SC Mitliv Exim SRL kontra Agenţia Naţională de Administrare Fiscală, Direcţia Generală de Administrare a Marilor Contribuabili

(C-9/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunalul Bucureşti

Az alapeljárás felei

Felperes: SC Mitliv Exim SRL

Alperes: Agenţia Naţională de Administrare Fiscală, Direcţia Generală de Administrare a Marilor Contribuabili

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ellentétes-e az alapeljárásban szereplőhöz hasonló körülmények vonatkozásában a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112 tanácsi irányelv1 2. és 273. cikkével, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 50. cikkével és az EUMSZ 325. cikkel az alapeljárásban szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi az alábbi események együttes bekövetkezését:

– a nyomozás során adótartozástól eltérő dokumentum alapján megállapított bűncselekménnyel okozott kár megtérítése céljából valamely összeg megfizetése;

– további adóellenőrzés lefolytatása azon büntetőeljárással párhuzamosan, amelyben a vádlott adóalanyt az adóelkerülés bűncselekményéért történő felelősségre vonása céljából állították bíróság elé, amely ellenőrzés az adóhatóság az adóalany terhére mind a szóban forgó adómegállapítási időszak vonatkozásában, mind pedig a nyomozás során már az adóhatóság rendelkezésére bocsátott összeghez képest járulékos adófizetési kötelezettséget állapít meg, amennyiben az adóellenőrzés alkalmával meghozott jogi aktusok ellen előterjesztett közigazgatási panaszra vonatkozó határozat meghozatalát a büntetőeljárás lezárásáig felfüggesztették;

– az elsőfokú büntetőeljárás lezárása és a vádlott – többek között – egyetemleges kötelezése a nyomozás során az összes vádlott által megfizetendőként megállapított teljes összeg megfizetésére, annak ellenére, hogy a szóban forgó adóalany terhére az összegnek csak egy, általa már megfizetett részét állapították meg, és e halmozott helyzetek összessége milyen mértékben jelent túlzott terhet a szóban forgó adóalany számára?

Az alapeljárásban szereplőhöz hasonló körülmények között, az állammal szemben fennálló tartozások beszedése és a csalás leküzdése célkitűzése megvalósulásának biztosítása érdekében is, összeegyeztethető-e általánosságban az uniós jogelvekkel, különösen pedig a ne bis in idem elvével a hatóságok azon magatartása, miszerint adózási szempontból nem vesznek figyelembe valamely, a közigazgatási és büntetőjogi szankciók jogerőssé válása előtt megfizetett összeget, amikor is ez az összeg fedezi az adóalany terhére megállapított adótartozás egy részét?

A fenti [első] és [második] kérdésre adott válaszok tükrében úgy kell-e értelmezni az európai uniós jogot, hogy azzal ellentétes az alapeljárásban szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely nem minősíti az uniós joggal […] ellentétes adó beszedésével egyenértékűnek az az esetet, amelyben az adóalany abból a célból, hogy a büntetést akár a felére mérsékelje, a bűncselekménnyel okozott kárt a nyomozás során térítette meg az adótartozást megállapító dokumentum kibocsátására hatáskörrel rendelkező hatóságoktól származó ilyen dokumentum vagy a büntetőbíróság által meghozott jogerős ítélet hiányában, amely helyzetben azonban az adóhatóság az adóellenőrzés során mind a szóban forgó adómegállapítási időszakhoz, mind pedig a már az adóhatóság rendelkezésére bocsátott összeghez képest járulékos adófizetési kötelezettséget állapított meg terhére, és az adót annak megfizetésétől az adófizetési kötelezettségnek az adótartozást megállapító határozat vagy jogerős büntetőítélet alapján történő megállapításáig tartó időszakban jogalap nélkül szedte be?

____________

1 HL 2006. L 347., 1. o.