T‑201/04. R. sz. ügy

Microsoft Corp.

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Ideiglenes intézkedés iránti eljárás – EK 82. cikk”

A végzés összefoglalása

1.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – „Fumus boni iuris” – Sürgősség – Kumulatív jelleg – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró mérlegelési jogköre

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)

2.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Ideiglenes intézkedés iránti kérelmek tárgyában hozott végzések – Indokolási kötelezettség – Korlátok

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 107. cikk, 1. §)

3.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Alaki követelmények – A kérelmek előterjesztése – A lényeges ténybeli és jogi elemeknek az ideiglenes intézkedés iránti kérelem szövegében magában és a mellékelt dokumentumokban történő megjelölése – Az érvelés részleteit tartalmazó mellékelt dokumentumra történő általános utalás – Megengedhetetlenség

(Gyakorlati útmutató a felek részére, VII. fejezet, 1. és 2. pont)

4.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A másik fél érvelésére válaszul az eljárás folyamán benyújtott, a kérelem benyújtásánál korábbi dokumentumok – Megengedhetőség

5.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Bizonyítási teher

6.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – A vállalkozás kötelezése arra, hogy az őt megillető szellemi tulajdonjogokat érintő licenciát adjon ki – Esetenkénti értékelés

7.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – A vállalkozás kötelezése arra, hogy titkos információkat hozzon nyilvánosságra – Az ebből eredő súlyos kár hiánya – Az említett vállalkozásra háruló bizonyítási teher

8.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Vagyoni kár

9.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Erőfölényben lévő vállalkozás arra kötelezése, hogy megváltoztassa üzletpolitikáját – Elégtelenség

(EK 82. cikk)

10.    Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – A piaci feltételek visszafordíthatatlan átalakulása – Bennfoglaltság

11.    Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – A kérelem elutasítása – Újabb kérelem benyújtásának lehetősége – Feltétel – Új tények

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 109. cikk)

12.    Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Vagyoni kár

13.    Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – A felperes által elszenvedett súlyos és helyrehozhatatlan kár

14.    Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – A szellemi tulajdonjogok megsértése – In concreto értékelés

1.      Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 104. cikkének 2. §‑a értelmében az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben meg kell jelölni a sürgősségre okot adó körülményeket, valamint azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek valószínűsítik a kért ideiglenes intézkedés szükségességét (fumus boni iuris). Ezek konjunktív feltételek, vagyis bármelyik feltétel hiánya esetén el kell utasítani a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró – amennyiben szükséges – mérlegeli az ellentétes érdekeket az ügyben. A fenti átfogó vizsgálat során az ideiglenes intézkedésről határozó bíró széles mérlegelési jogkört élvez annak eldöntése során, hogy az adott ügyben milyen módon vegye figyelembe a fenti körülményeket.

(vö. 71–72. pont)

2.      Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró nem köteles kifejezetten megválaszolni minden, az ideiglenes intézkedés iránti eljárás során felvetett ténybeli vagy jogi kérdést. Különösen elegendő, ha a megállapított indokolás az ügy körülményeire figyelemmel alátámasztja a bíró végzését, és lehetővé teszi a Bíróság számára a felülvizsgálatot.

(vö. 73. pont)

3.      Az Elsőfokú Bíróság által kibocsátott Gyakorlati útmutató a felek részére VII. fejezetének 1. pontja értelmében az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek az alapeljárásban benyújtott keresetlevélre történő utalás nélkül önmagában is érthetőnek kell lennie. Ebből következik, hogy az ilyen kérelem megalapozottságát csak az ideiglenes intézkedés iránti kérelemből, illetve a tartalmának alátámasztására csatolt mellékletekből eredő ténybeli és jogi elemek alapján lehet megítélni. Bár nem lehet azt mondani, hogy minden olyan állítás elfogadhatatlan, amely az ideiglenes intézkedés iránti kérelemhez nem csatolt iraton alapszik, az ilyen állítást nem lehet bizonyítottnak tekinteni, amennyiben a másik fél vagy a kérelmét támogató beavatkozó kétségbe vonja. Bár a kérelmet bizonyos kérdések tekintetében alá lehet támasztani a mellékletét képező dokumentumok egyes részeire történő utalással, más dokumentumokra való általános utalás nem pótolhatja a kérelem lényeges elemeinek hiányát. Ezzel összefüggésben a Gyakorlati útmutató VII. fejezetének 2. pontját – amely előírja, hogy a lehető legtömörebben meg kell jelölni a kereset alapjául szolgáló ténybeli és jogi alapokat, amelyek valószínűsítik a kereset megalapozottságát – a szabály megkerülése nélkül nem lehet úgy értelmezni, hogy az lehetővé teszi az érvelés részleteit tartalmazó mellékletre történő általános utalást.

(vö. 86–88., 97. pont)

4.      Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás során nem lehet valamely félnek felróni azt, hogy csak ezen eljárás folyamán nyújtotta be a dokumentumokat, hiszen a másik fél vagy a beavatkozók beadványaiban előadottakra válaszul tett észrevételeinek megerősítéséről volt szó; ezért nincs jelentősége annak, hogy a csatolt irat az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnél korábbi keltezésű, illetve hogy azt már a keresethez is mellékelték.

(vö. 93. pont)

5.      Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem sürgősségét az alapján kell értékelni, hogy szükséges‑e ideiglenes intézkedés elrendelése az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet előterjesztő felet fenyegető súlyos és helyrehozhatatlan kár megakadályozása érdekében. Az előterjesztő a félnek kell bizonyítania, hogy nem várhat az ügy érdemben való eldöntéséig, mert különben a fent leírt károkat szenvedné el. Az állítólagos kárnak bizonyosnak vagy legalább valószínűnek kell lennie, a felperesnek pedig bizonyítania kell az állítólagos kárt alátámasztó tényeket.

(vö. 240–241., 427. pont)

6.      Az az álláspont, hogy a szellemi tulajdonjog jogosultját illető kizárólagos jogok megsértése az adott ügy körülményeire tekintet nélkül önmagában súlyos és helyrehozhatatlan kárnak minősül, azt jelentené, hogy a végrehajtás felfüggesztésének a sürgősségre vonatkozó feltétele minden olyan esetben teljesül, amikor bizottsági határozat kötelezi a vállalkozást az ilyen jogokat érintő licencia adására. Ezért ilyen körülmények esetén az ügy körülményeire tekintettel az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak meg kell vizsgálnia, hogy a szellemi tulajdonjogokat érő hatások pusztán a kizárólagos előjogok megsértésén kívül súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhatnak‑e a jogosultnak az ügy érdemében való döntés meghozataláig.

(vö. 248., 250–251. pont)

7.      Bár vitathatatlan az a tény, hogy megszerzésük esetén a korábban – akár szellemi tulajdonjog tárgyát képező, akár üzleti titoknak minősülő – titkos információt meg lehet tartani, és hogy az ilyen információk felfedését elrendelő bizottsági határozat későbbi esetleges megsemmisítése tehát nem tenné lehetővé az ilyen információ kitörlését az emlékezetből, és a kártalanítás nagyon nehéz lenne arra tekintettel, hogy az információ átadásának értéke csak nehezen számszerűsíthető, az ilyen határozat végrehajtásának felfüggesztését kérő vállalkozás kötelessége bizonyítani, hogy az átadott tudás felhasználásával létrejött fejlesztésekhez képest milyen helyrehozhatatlan kárt szenvedne csupán azáltal, hogy harmadik felek tudomást szereztek az általa átadott információkról. A korábban titokban tartott információ nyilvánosságra hozatala továbbá nem jelent szükségszerűen súlyos kárt.

(vö. 253–254. pont)

8.      Az anyagi kár súlyosságát, amely kárt a vállalkozás azért hozott fel, hogy igazolja a végrehajtásnak az ideiglenes intézkedésről határozó bíró előtt kért felfüggesztésének a sürgősségét, a vállalkozás pénzügyi erejének figyelembevételével kell értékelni.

(vö. 257. pont)

9.      Főszabály szerint az EK 82. cikk alapján hozott minden olyan határozat, amely elrendeli az erőfölényben lévő vállalkozás számára az erőfölénnyel való visszaélés megszüntetését, szükségszerűen az érintett vállalkozás üzletpolitikájának megváltoztatásával jár. Önmagában tehát az, hogy egy vállalkozást magatartásának megváltoztatására köteleznek, nem tekinthető súlyos és helyrehozhatatlan kárnak, és nem feltételezhető, hogy a sürgősség követelménye minden esetben teljesül, amennyiben a határozat, amely végrehajtásának felfüggesztését kérik, elrendelte a címzett számára a visszaélésszerű magatartás megszüntetését. Ha a felperes az üzleti szabadságának megsértésére hivatkozik annak alátámasztására, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése sürgős, bizonyítania kell vagy azt, hogy a megtámadott intézkedés miatt az üzletpolitikájának lényeges elemeit meg kell változtatnia, és – az alapeljárásban keresetének esetleg helyt adó ítélet ellenére – az intézkedés végrehajtásának hatásai miatt továbbra sem tudja eredeti üzletpolitikáját folytatni, vagy azt, hogy ezek a hatások egyéb súlyos és helyrehozhatatlan kárt okoznak, figyelembe véve, hogy az állítólagos kárt minden esetben az adott ügy körülményeire tekintettel kell értékelni. Így az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak kell értékelnie a vállalkozásoknak az üzletpolitikájuk meghatározására irányuló szabadságának a megsértésének a következményeit, az intézkedés végrehajtásának hatásaira figyelemmel.

(vö. 291–293., 409. pont)

10.    Nem kizárt, hogy valamely terméknek a versenyző termékekkel való interoperabilitásához szükséges információk nyilvánosságra hozatala – amelyre a bizottsági határozat az erőfölénnyel rendelkező vállalkozást kötelezte – oly módon változtatja meg a piaci feltételeket, hogy e vállalkozás nemcsak elveszti a piac egy részét, hanem e határozat megsemmisítése esetén visszaszerezni sem lesz képes a piac ezen elvesztett részét, és ezért az ilyen kötelezettség súlyos és helyrehozhatatlan kárnak tekinthető, és erre hivatkozva az érdekelt ideiglenes jelleggel kérheti e határozat végrehajtásának felfüggesztését. Az érdekelt kötelezettsége azonban, hogy az érvelését alátámasztó valamennyi bizonyítékot benyújtsa, és különösen annak igazolása, hogy akadályok merülnének fel a korrekciós intézkedés következtében esetlegesen elvesztett piac jelentős részének visszaszerzésével kapcsolatban.

(vö. 319. pont)

11.    Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának 109. cikke értelmében az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása nem akadályozza meg az előterjesztő felet abban, hogy új tények alapján újabb kérelmet terjesszen elő. A jelen ügyben nem zárható ki, hogy a vitatott határozat végrehajtásának konkrét módjával kapcsolatos nézeteltérés „új ténynek” minősülhet.

(vö. 325. pont)

12.    A felperes számára lényegében a fejlesztés többletköltségeiből álló kár, amely következésképpen – az ellenkező bizonyítása hiányában – vagyoni kár, rendkívüli eseteket kivéve nem minősül helyrehozhatatlan kárnak.

(vö. 413., 435. pont)

13.    Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem sürgősségét annak figyelembevételével kell vizsgálni, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése szükséges‑e a kérelmet benyújtó felet fenyegető súlyos és helyrehozhatatlan kár megakadályozásához. Következésképpen amennyiben harmadik feleket kár érhet, ezt nem lehet a sürgősség tekintetében figyelembe venni, csupán ha bizonyított, hogy e kár az intézkedést kérelmező félnek is kárt okozna.

(vö. 416. pont)

14.    Az a puszta tény, hogy a Bizottság valamely határozata bizonyos mértékben érintené a szellemi tulajdonjogokat – más ellenkező magyarázat hiányában – nem elégséges a súlyos és helyrehozhatatlan kár bizonyítására, legalábbis ha az említett sérelem tényleges hatásait figyelmen kívül hagyják.

(vö. 473. pont)