Language of document :

A Törvényszék (hatodik tanács) T-95/18. sz., Gollnisch kontra Parlament ügyben 2019. július 11-én hozott ítélete ellen Bruno Gollnisch által 2019. szeptember 11-én benyújtott fellebbezés

(C-676/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Bruno Gollnisch (képviselő: B. Bonnefoy-Claudet ügyvéd)

A többi fél az eljárásban: Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-95/18. sz. ügyben 2019. július 11-én hozott ítéletet;

utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé;

eljárási költségek címén ítéljen meg a fellebbező számára 12 500 euró összeget;

a Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.

A fellebbező azt is kéri, hogy a fellebbezés megengedhetővé nyilvánítása esetén a Bíróság:

döntsön a jogvitáról, amennyiben úgy ítéli meg, hogy elegendő információval rendelkezik;

semmisítse meg a Parlament Elnökségének 2017. október 23-i határozatát;

adjon helyt a fellebbező első fokon előterjesztett kérelmeinek;

a Parlamentet kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1. Az első, a kereset elfogadhatatlanná nyilvánítása tekintetében a későbbi ítélkezési gyakorlat visszaható hatállyal történő, a fellebbező számára kedvezőtlen alkalmazására alapított jogalap.

A kereset elutasítása céljából a meghozott ítélet visszaható hatállyal, kedvezőtlenül és jogellenesen alkalmazta a Bíróságnak a kereset benyújtását követően kialakított ítélkezési gyakorlatát, holott az a korábbi helyzetben kifejezetten elfogadhatónak minősült.

2. A második, az Alapjogi Charta 47. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikke (1) bekezdése alkalmazásának megtagadására alapított jogalap.

A Törvényszék mellőzte e két cikk jogvitára történő alkalmazását, holott a Charta 52. cikkéből és a Chartához fűzött, a Bíróság ítélkezési gyakorlata által elismert magyarázatokból következik, hogy azok relevánsak.

3. A harmadik, a meghallgatáshoz való joggal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat téves értelmezésére alapított jogalap.

A meghozott ítélet tévesen támaszkodott a Bíróság egyik ítéletére annak vitatása céljából, hogy a felperes jogosult szóbeli meghallgatásra, holott ez az ítélet egy jól meghatározott és marginális eljárás keretében csak a beavatkozó felekre vonatkozott, amely eljárás egyébként megengedette a szóbeli meghallgatást.

4. A negyedik, az indokolás ellentmondásosságára és a védelemhez való jog megsértésére alapított jogalap.

Annak megállapítása céljából, hogy szabályszerű volt az, hogy a felperesnek nem továbbítottak egy dokumentumot a vitatott eljárás során, a Törvényszék ezt a dokumentumot ellentmondásosan minősítette, ami a védelemhez való jog megsértését eredményezte.

____________