A Törvényszék (második tanács) T-330/18. sz., Carvalho és társai kontra Parlament és Tanács ügyben 2019. május 8-án hozott végzése ellen Armando Carvalho és társai által 2019. július 23-án benyújtott fellebbezés
(C-565/19. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbezők: Armando Carvalho és társai (képviselők: G. Winter professzor, R. Verheyen Rechtsanwältin és H. Leith Barrister)
A többi fél az eljárásban: Európai Parlament, Európai Unió Tanácsa
A fellebbezők kérelmei
A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:
helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést;
a kereseteket nyilvánítsa elfogadhatónak;
az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé, hogy az érdemben határozzon a megsemmisítés iránti keresetről;
az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé, hogy az érdemben határozzon az Unió szerződésen kívüli felelősségének megállapítása iránti keresetről; és
az ellenérdekű feleket kötelezze a fellebbezési eljárás és a Törvényszék előtti eljárás költségeinek a viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbezők a következő jogalapokra hivatkoznak a Törvényszék azon határozatával szembeni fellebbezés alátámasztására, amelyben mint elfogadhatatlanokat elutasította a kereseteiket.
Első jogalap: a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a fellebbezők nem tesznek eleget a Plaumann ügyben a személyében való érintettség megállapítása érdekében meghatározott elveknek. Az üvegházhatású gázokra vonatkozó három jogi aktus1 2 olyan kibocsátásokat engedélyez, amelyek minden egyes fellebbezőt különböző módon de facto érintenek. Ráadásul a Plaumann-teszt teljesül, mivel az üvegházhatású gázokra vonatkozó három jogi aktus sérti a fellebbezők személyhez fűződő alapjogait.
Második jogalap: másodlagosan a Törvényszék tévedett, amikor a Plaumann-tesztet nem igazította ki az éghajlatváltozás sürgős kihívásaira és arra tekintettel, hogy a fellebbezők egyéni alapjogaikra hivatkoztak, beleértve e jogok hatékony bírói jogvédelmének garanciáját is. A Bíróság kimondta, hogy ahhoz, hogy valamely jog ténylegesen érvényesüljön, ahhoz jogorvoslatnak kell kapcsolódnia, és a Törvényszék tévesen állapított meg, hogy a nemzeti bíróságok (és az EUMSZ 267. cikk szerinti előzetes döntéshozatalok) vagy a Bizottság végrehajtási aktusaival szembeni kereset ezen ügyben megfelelő jogorvoslati rendszert biztosít.
E Bíróságnak következésképpen meg kell állapítania, hogy mivel – mint a jelen ügyben – nem áll fenn más hatékony jogorvoslat a felperes alapvető jogainak a védelmére, a „személyében való érintettség” követelményét teljesítettnek kell tekintetni, ha megalapozottan állítják azt, hogy valamely jogalkotási aktus súlyos mértékben sérti a felperes személyes alapjogát vagy másodlagosan sérti e jog alapvető tartalmát. E követelmény itt teljesült.
Harmadik jogalap: az első és második jogalap mellett a Törvényszék tévedett, amikor elutasította a Saminuorra egyesület (Sami fiatalok egyesülete) kereshetőségi jogát, mivel (indokolás nélkül) figyelmen kívül hagyta azt a bizonyítékot, amely szerint az egyesület tagjainak többsége személyében volt érintett, és saját jogon kereshetőségi joggal rendelkezett. Másodlagosan a Bíróságnak enyhítenie kellett volna az őslakos közösséget képviselő egyesületek tekintetében a locus standi megállapítására vonatkozó kritériumokat.
Negyedik jogalap: a szerződésen kívüli felelősség megállapítása iránti kereset mint elfogadhatatlan elutasításával a Törvényszék téves jogi mércét alkalmazott azáltal, hogy a felperesek számára új követelményt vezetett be az EUMSZ 263. cikk szerinti kereshetőségi joguk bizonyítása céljából. E követelményt nem támasztja alá sem a Szerződés szövege, sem pedig az ítélkezési gyakorlat.
____________
1 A 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló, 2018. március 14-i (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2018. L 76., 3. o.).
2 A földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 156., 1. o.).
3 A Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 156., 26. o.).