A Törvényszék (második tanács) T-552/15. sz., Bank Refah Kargaran kontra Tanács ügyben 2018. december 10-én hozott ítélete ellen a Bank Refah Kargaran által 2019. február 18-án benyújtott fellebbezés

(C-134/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Bank Refah Kargaran (képviselő: J.–M. Thouvenin ügyvéd)

A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

a Bíróság részben helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének (második tanács) a T-552/15. sz. ügyben 2018. december 10-én hozott ítéletét;

a Bíróság adjon helyt a fellebbező által az Európai Unió Törvényszéke elé terjesztett kereseti kérelmeknek, nevezetesen rendelje el a fellebbező 68 651 319 euró összegű vagyoni kárának, és 52 547 415 euró összegű nem vagyoni kárának megtérítését;

másodlagosan, a Bíróság az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé;

a Bíróság mindkét esetben az Európai Unió Tanácsát kötelezze mindkét eljárás költségeinek megtérítésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezése alátámasztására a fellebbező hét jogalapra hivatkozik.

1. Az első jogalap téves jogalkalmazáson alapul.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor abból indult ki, hogy a megsemmisített határozat indokolásának elégtelensége nem minősül az európai uniós jogszabály kellően súlyos megsértésének.

2. A második jogalap téves jogalkalmazáson alapul.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel azt mondta ki, hogy az a tény, hogy a fellebbező, akivel szemben az Európai Unió Tanácsa jogellenes szankciót fogadott el, keresetet terjesztett elő, amely alapján a szankciót megsemmisítették, szükségtelenné teszi a hatékony bírói jogvédelemhez való jog kellően súlyos megsértésére történő hivatkozást.

3. A harmadik jogalap téves jogalkalmazáson alapul.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a fellebbező válaszában részletesebben kifejtett jogalapot anélkül utasította el, hogy az ítélkezési gyakorlatban megfogalmazott követelmények szerint megvizsgálta volna, hogy e jogalapnak a válaszban való kifejtése a keresettel indított jogvitának a bírósági eljárás során történő szokásos alakulásából következik-e.

4. A negyedik és az ötödik jogalap téves jogalkalmazáson alapul.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot mivel tévesen értelmezte a T-24/11. sz. ügyben hozott ítéletet¹ , és abból indult ki, hogy az európai uniós jog kellően súlyos, az Unió felelősségét megalapozó megsértését nem bizonyítja annak megállapítása, hogy a Tanács megsértette azon kötelezettségét, hogy a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban elfogadott indokot illetően ismertesse a fellebbezővel a vele szemben felhozott bizonyítékokat.

5. A hatodik jogalap a kereset elferdítésén alapul.

A Törvényszék elferdítette a keresetet, mivel a fellebbező érvének elfogadhatatlanság miatti elutasítása érdekében abból indult ki, hogy a fellebbező a kereseti szakaszban nem hivatkozott arra az állítólagos jogellenességre, hogy a fellebbező nevének a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékeibe való felvételének indoka nem felel meg a Tanács által alkalmazott kritériumnak.

6. A hatodik jogalap a kereset elferdítésén alapul.

A Törvényszék elferdítette a keresetet azzal, hogy a fellebbező által hivatkozott jogellenességi jogalapokat kizárólag az indokolási kötelezettség megsértésére egyszerűsítette.

____________

¹ 2013. szeptember 6-i Bank Refah Kargaran kontra Tanács ítélet (T-24/11, EU:T:2013:403).