Language of document :

A Törvényszék (harmadik tanács) T-47/18. sz., UZ kontra Parlament ügyben 2019. szeptember 20-án hozott ítélete ellen 2019. december 3-án benyújtott fellebbezés

(C-894/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Parlament (képviselők V. Montebello-Demogeot, I. Lázaro Betancor meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: UZ

A fellebbező kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

a Bíróság következésképpen utasítsa el az első fokú keresetet;

a Bíróság mindegyik felet kötelezze a jelen eljárásban felmerült saját költségeinek viselésére;

a Bíróság UZ-t kötelezze az elsőfokú eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első, téves jogalkalmazáson, a tények elferdítésén és hiányos indokoláson alapuló jogalapjával a Parlament azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a lefolytatott vizsgálatokat az objektív pártatlanság hiánya jellemezte. Az, hogy az egyik vizsgáló a tényeket korlátozottan és előzetesen ismerte, nem alkalmas az objektív pártatlanságával kapcsolatos jogos kétség igazolására, mivel e kétséget semlegesítette az, hogy ugyanazon vizsgálatban több vizsgáló is közreműködött. Az első fokon eljáró bíróság figyelemre se méltatta ezt a lényeges körülményt. Végül a Törvényszék nem vizsgálta és nem is indokolta az ítélkezési gyakorlat követelményeinek megfelelően, hogy az objektív pártatlanság állítólagos hiánya e vonatkozásban milyen más eredményre vezetett volna.

A második a fegyveregyenlőség elvének a fegyelmi tanács munkája során történő megsértésének megállapításával kapcsolatos jogalap téves jogalkalmazáson, a tények elferdítésén és hiányos indokoláson alapul. A Parlament arra hivatkozik, hogy az első fokon eljáró bíróság figyelmen kívül hagyta a ténybeli körülményeket, amikor tévesen azt állapította meg, hogy a kinevezésre jogosult hatóságot ugyan két személy képviselte, de a felperes egyenértékű jogokkal rendelkezett, noha csak ügyvédje képviselte. A Parlament úgy véli, hogy a Törvényszék jogellenesen tért el az igazgatási ügyekben érvényesülő fegyveregyelőség elvétől és elmulasztotta megvizsgálni, hogy az eljárás ezen állítólagos jogellenesség hiányában eltérő eredményre vezetett volna.

A harmadik, a felperes meghallgatáshoz való jogának megsértésére vonatkozó megállapításával kapcsolatos téves jogalkalmazáson, a tények elferdítésén és hiányos indokoláson alapuló jogalapjával a Parlament azt állítja, hogy a felperest egyrészt szóban, a kinevezésre jogosult hatóság jogosultságainak átruházása útján, másrészt az írásbeli megjegyzéseinek a tárgyalást követő átküldése útján megfelelő módon meghallgatták,. Mivel a jogosultságok átruházását a belső szabályzat írta elő és arra csak akkor kerül sor, ha maga a kinevezésre jogosult hatóság szolgálati okokból képtelen eljárni, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy nem tartották be a személyzeti szabályzat IX. mellékletének 22. cikkét. Ezen túlmenően a Parlament arra hivatkozik, hogy az AD 13-as besorolási fokozatból AD 12-es besorolási fokozatba való visszasorolást tévesen minősítették vezetői pozíció elvesztésével járó súlyos szankciónak. Végül a Parlament azt hozza fel, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta meg, hogy abban az esetben, ha a felperest közvetlenül a kinevezésre jogosult hatóság hallgatta volna meg, akkor a felperes szolgáltathatott volna az iratanyagban szereplő bizonyítékokon túlmenő bizonyítékokat is, és a kinevezésre jogosult hatóság határozata ténylegesen milyen módon lett volna eltérő.

____________