A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(első tanács)

2008. december 2.

F‑15/07. sz. ügy

K

kontra

Európai Parlament

„Közszolgálat – Tisztviselők – Foglalkozási megbetegedés – Lelki zaklatás – Kártérítési kérelem”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben K lényegében azt kéri, hogy kötelezzék a Parlamentet a felperest 1993 és 2001 között a feladatai keretében ért lelki zaklatás miatt felmerült vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítésére.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Lelki zaklatás – Fogalom

2.      Tisztviselők – Lelki zaklatás – Fogalom

3.      Tisztviselők – Az intézmények szerződésen kívüli felelőssége – A személyzeti szabályzat szerinti átalány‑kártérítés – Az általános szabályokon alapuló kiegészítő kártérítési kérelem

(Személyzeti szabályzat, 73. cikk)

1.      A személyzeti szabályzatba az azt módosító 723/2004 rendelettel beillesztett 12a. cikk hatálybalépése előtt a lelki zaklatás olyan magatartásként volt meghatározva, amely objektíven a tisztviselő lejáratására vagy a munkafeltételei romlásának szándékos előidézésére irányul.

(lásd a 37. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑73/05. sz., Magone kontra Bizottság ügyben 2006. május 16‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑107. o. és II‑A‑2‑485. o.) 79. pontja.

2.      Önmagában az a körülmény, hogy a tisztviselőtől elvették az általa ellátott képzési feladatokat, nem bizonyíthatja, hogy ez a tisztviselő lelki zaklatásnak volt kitéve. Nem tekinthető továbbá a lelki zaklatás bizonyítékának az a tény, hogy a tisztviselő felettese – miután az érintett munkájának minőségére vonatkozó panaszok érkeztek hozzá – arra utasította az egyik munkatársat, hogy szolgáltasson példákat az érintett által hibásan elvégzett munkákra a panaszok megalapozottságának ellenőrzése érdekében. Ehhez hasonlóan, még az értékelő jelentésben található akár negatív osztályzatokat vagy értékeléseket sem lehet arra vonatkozó bizonyítéknak tekinteni, hogy a jelentés lelki zaklatás céljából készült.

(lásd a 38. és 39. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság a fent hivatkozott Magone kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 80. pontja.

3.      Baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a tisztviselők akkor jogosultak kérelmezni a személyzeti szabályzat 73. cikke alapján járó ellátásokat kiegészítő kártérítést, ha az intézmény az általános szabályok szerint felelős a balesetért vagy a foglalkozási megbetegedésért, és a személyzeti szabályzat szerinti ellátások nem elegendők az elszenvedett kár teljes megtérítésének biztosítására.

Még amennyiben az érintett balesete vagy foglalkozási megbetegedése valamely intézmény hibájára vezethető is vissza, az érintettnek bizonyítania kell, hogy a személyzeti szabályzat 73. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján neki fizetett tőkeösszeg nem biztosította a baleset vagy megbetegedés miatt elszenvedett nem vagyoni kárának megtérítését. Ha ebben a tekintetben az érintett azt állítja, hogy a tőkeösszeg csak addig az évig térítette meg a kereső tevékenység végzésére való képtelenségének következményeiből eredő kárát, amely év során nyugdíjazni kellett volna, ha a rokkantsága miatt nem nyugdíjazták volna korábban, ez az érv nem fogadható el, mivel a személyzeti szabályzat 73. cikke szerinti eljárás célja a foglalkozási megbetegedésből származó vagyoni és nem vagyoni károk átalányösszegben történő megtérítése.

(lásd a 33. és 43. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 169/83. és 136/84. sz., Leussink kontra Bizottság egyesített ügyekben 1986. október 8‑án hozott ítéletének (EBHT 1986., I‑2801. o.) 10–14. pontja; C‑257/98. P. sz., Lucaccioni kontra Bizottság ügyben 1999. szeptember 9‑én hozott ítéletének (EBHT 1999., I‑5251. o.) 19–22. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑23/05. sz., Giraudy kontra Bizottság ügyben 2007. május 2‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑1‑0000. o. és II‑A‑1‑0000. o.) 198. pontja.